Amikor az elmúlt hetekben a vakcinafejlesztő cégek közzétették hatékonysági jelentéseiket, és azt állították, hogy az oltások hatásossága bőven 90 százalék felett van, megjelentek azok a hangok is, hogy a természetes megfertőződés még erősebb, még tartósabb védettséget eredményez. Mi hát az igazság? Mindenkinek be kell oltatnia magát, vagy azok számára, akik már legyűrték a SARS-CoV-2 vírust, ez nem szükséges, mert a szervezetük jobb védelmet fejlesztett ki, mint amilyet bármilyen biotechnológiai trükk kiválthatna? A lehetséges válaszokat a Novo Sapiens tudományos magazin gyűjtötte össze.
A természetes fertőzés nyilvánvalóan kivált védettséget, de a betegséget nem csak túl kell élni, hanem maradandó károsodások nélkül kell felépülni belőle. Ha innen nézzük, akkor a természetes fertőzés egy orosz rulett. Senki nem tudhatja, hogy mi lesz a vége, ha bejut a szervezetébe a SARS-CoV-2. Jennifer Gommerman, a Torontói Egyetem immunológusa arra is felhívta a figyelmet, hogy a betegség kimenetelét számos ismeretlen tényező befolyásolja. Például, hogy mekkora a kórházi kapacitás, vagy milyen az adott ember immunválaszának erőssége. Azaz a betegség választása az oltás helyett nagyon rossz döntés a szakember szerint, hiszen az oltás nagy előnye a kiszámíthatóság és a biztonságosság. Optimálisan állították be, hogy hatékony immunválaszt generáljon" - fejtette ki a The New York Times szerint.
Az oltások fő előnye a kiszámíthatóság
A szakértők szerint egyelőre nem tudjuk, hogy a fertőzéssel vagy az oltással szerzett immunválasz-e az erősebb. Az viszont biztos, hogy az oltások kiszámíthatóan akadályozták meg a betegséget, és a legtöbb bizonytalansági tényező kizárása miatt sokkal biztonságosabbak. Egyes kórokozók, például a pneumococcus baktériumok oltása erősebb immunitást eredményez, mint a természetes fertőzés. Korai bizonyítékok arra utalnak, hogy a COVID-19 vakcinák is ebbe a kategóriába tartozhatnak. Azoknak az önkénteseknek a vérében, akiknek például a Moderna-oltását adták be, több antitest volt, mint akik átestek a természetes COVID-19 fertőzésen.
Más esetekben azonban a természetes fertőzés erősebb, mint az oltás. Például a mumpsz - amely a férfiaknál sterilitást is okozhat - egész életen át tartó immunitást generál, de néhányan, akik oltást kaptak ellene, mégis megfertőződnek. A koronavírus elleni természetes immunitás szerencsére meglehetősen erős. A fertőzöttek túlnyomó többsége elegendő antitestet és immunsejtet termel a kór leküzdéséhez. Az eddigi bizonyítékok arra utalnak, hogy ez a védelem évekig fennmarad, megakadályozva a súlyos betegséget, ha nem is feltétlenül az újbóli megfertőződést.
De ebben az immunválaszban a szakértők szerint van egy "hatalmas dinamikus tartomány", az antitestszintekben 200-szoros is lehet az eltérés az egyes betegek között. Csak enyhén beteg embereknél az immunvédelem, amely megakadályozhatja a második fertőzést, néhány hónapon belül elapadhat. A természetes fertőzés által kiváltott immunválasz sokféleségének az lehet az egyik fő oka, hogy a betegek különböző mennyiségű vírusnak voltak kitéve. Egy oltással viszont mindenki ugyanazt az adagot kapja. A beadott dózisról pedig tudni lehet, hogy hatékonyan kiváltja az immunválaszt.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Tévúton jár, aki úgy gondolkodik, hogy fiatal, egészséges és alacsony a megfertőződési kockázata, tehát felesleges magát kitenni a vakcina esetleges veszélyeinek. Marion Pepper, a seattle-i Washingtoni Egyetem immunológusa úgy véli, hogy egyes emberek számára ugyan kisebb probléma a felépülés, mint másoknak, de - ahogy a The New York Timesnak elmondta - az elhízottak, vagy a krónikus betegségekben, például diabéteszben szenvedők, különösen veszélyeztetettek a súlyos COVID-19 miatt. Úgy tűnik, hogy a vírus átlagosan kevésbé kockázatos a fiatalabb emberek számára, és a nők is általában jobban jönnek ki a betegségből, mint a férfiak. Ám e széles körű általánosításon túl az orvosok nem tudják, hogy egyesek miért lesznek nagyon betegek vagy halnak meg, míg másoknak tüneteik sincsenek.
Senki sincs biztonságban a koronavírustól
Számos tanulmány kimutatta például, hogy az immungének bizonyos mutációit hordozó emberek hajlamosabbak a betegségre. "Tehát van olyan kockázati tényező, amelynek semmi köze nincs az életkorhoz" - mondta Dr. Gommerman. Egy tanulmányban , amely több mint 3 ezer COVID-19 miatt kórházba szállított 18 és 34 év közötti fertőzöttet vizsgált, kiderült, hogy 20 százalékuk intenzív ellátást igényelt, 3 százalékuk pedig meghalt. Tehát végső soron senki nem lehet biztos benne, hogy elkerüli a súlyos betegséget, ha megfertőződik. De ha így is lenne, a barátaikat vagy a családjukat ezzel együtt is veszélyeztetik. Ráadásul minden harmadik felépülőnek még hónapokig krónikus panaszai vannak, beleértve a kimerültséget is. Ez alól nem kivételek azok a 35 év alatti embereket sem, akiknek korábban nem volt bajuk az egészségükkel. A COVID-19-ből kilábalók között olyanok is vannak, akiknek a lupushoz és a reumás ízületi gyulladáshoz hasonló autoimmunproblémai támadtak.
A brit kormány tudományos tanácsadói azt közölték, hogy a koronavírus elleni vakcina 90 napig adhat immunitást. Ugyanakkor azt is hozzátették, hogy egyelőre sem a természetes fertőzés, sem az oltóanyag kiváltotta immunitás időtartama nem teljesen ismert - közölte a Mirror a csoport által kibocsátott dokumentumra hivatkozva. A tudósok azt írták: "úgy becsüljük, hogy a SARS-CoV-2 fertőzés vagy oltás után a védő immunválasz 90 napig tarthat."
Arra a következtetésre jutottak a koronavírusokról, a SARS-CoV-2-ről szerzett ismeretek és a járvány tapasztalatai alapján, hogy a természetes fertőzés után egy hónapon belül az emberek nagy részénél kialakul az immunitás, amely (nagy bizonyossággal) véd a reinfekció okozta megbetegedéssel szemben. Ez a védelem (mérsékelt bizonyossággal) valószínűleg legalább három hónapig fennmarad. Azt is kifejtették, hogy egy hatékony oltás után 28 nappal "az emberek nagy részénél kialakul az immunitás, amely (nagy bizonyossággal) megvéd az újrafertőzés okozta betegségtől". Az emberek kis részénél azonban nem alakulhat ki védettség sem természetes fertőzés, sem oltás után. A legtöbb esetben fennmarad a természetes immunitás.
További részletek az oltások által megszerezhető védettségről, és a betegség terjedésére gyakorolt várható hatásukról a Novo Sapiens tudományos magazinban olvashatók.
Legjobban: