A koronavírus-járványnak ugyan még messze nincs vége, de már a magyar társadalomnak is van egy évnyi tapasztalata az egészségügyi, gazdasági és szociális válságról, illetve annak kezeléséről. Hogy a magyar polgárok miként vonják meg ennek az időszaknak a mérlegét, azt mindenkinek érdemes ismerni, aki érteni szeretné, hogy mi történik Magyarországon 2021-ben - olvasható Bíró-Nagy András részletes elemzésében, amelyet az Új Egyenlőség társadalomelméleti folyóirat tett közzé .
A Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung közös kutatásának eredményei alapján nemcsak arról kaphatunk képet, hogy a magyarok mennyire tartják veszélyesnek a járványt és milyen nehézségekkel kellett szembenézniük az elmúlt egy évben, hanem arról is, hogy miként alakultak társas kapcsolataik a karantén idején, hogyan változott a különböző társadalmi csoportok anyagi helyzete, kire számíthattak a magyarok, ha bajba kerültek, vagy, hogy a választók szerint eleget tett-e a kormány a magyarok megvédéséért. Az elemzés megalapozásához a Závecz Research közreműködésével 2021. március 2-11. között készítettek egy közvélemény-kutatást. A koronavírus-járvány harmadik hullámában pedig személyes megkérdezéssel készült felmérés az életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő bevonásával.
Miért változtatott a kormány a járványkezelési paradigmán?
"Nagyon nagy különbségek vannak abban, ahogy a kormány az első hullámban hozzáállt a válságkezeléshez, és ahogy ősz óta hozzááll. Orbán Viktor számára az volt a fő tanulság, hogy a teljes lezárásnak túl nagy a gazdasági ára. Ennek köszönhető a második és a harmadik hullám elején megtapasztalt késlekedés a lezárásokban. De a járványügyi adatok alapján még nem indokolt áprilisi nyitást is azon intézkedések közé kell sorolni, amelyek a gazdaságot állították előtérbe az egészségügyi szempontokkal szemben" - mondta a HáziPatikának Bíró-Nagy András. E váltás ellenére a kutatásból az derült ki, hogy a gazdasági válságkezeléssel az emberek elégedetlenebbek, mint az egészségügyivel.
A felmérés is igazolta, hogy Magyarországon párhuzamos valóságok léteznek. A Fidesz-valóságnak és az ellenzéki valóságnak nem sok köze van egymáshoz, mert a két tábor teljesen másik országot lát. A gazdasági válságkezelés azonban ebben a megosztott térben is nagyobb támadási felületet jelent a kormány számára, mint az, hogy egymillió főre hány haláleset jut a járványban. Ebben a bizonytalan szavazók véleménye ugyanis közelebb áll az ellenzékiek nagyon kritikus szemléletéhez. A politika azonban távolabbra tekint. "Ha előre spekulálunk, azt mondhatjuk, Orbán Viktor arra bazírozik, hogy a magyar társadalom az egészségügyi károkat a választásokhoz közeledve jobban benyeli majd, mint a gazdaságiakat" - mondta a Policy Solutions igazgatója.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A vírus veszélyességének megítélésében politikai megosztottság nem mutatható ki. A kormánypártiak, az ellenzékiek és a bizonytalan szavazók ugyanolyan mértékben vélik veszélyesnek a vírust. A felmérés szerint a legnagyobb különbségek az életkor mentén mutatkoznak meg. A fiatalok és az idősek között jelentős a különbség, ami megjelenik abban is, hogy mekkora az oltási hajlandóság vagy mennyire tartják be az óvintézkedéseket. De abban is nagy a különbség, hogy mennyire kell tartaniuk a hosszútávú szövődményektől, vagy egyáltalán attól, hogy megbetegednek. Azt is látjuk, hogy a magasabban képzettebbek, az érettségizettek és a diplomások jobban tartanak a fertőzéstől, a nők pedig egy fokkal óvatosabbak a férfiaknál - mutatott rá a különbségekre Bíró-Nagy András.
A konkrét adatokat nézve a megkérdezettek 83 százaléka tartja veszélyesnek a SARS-CoV-2 vírust az emberek egészségére. A válaszadóknak csak a 15 százaléka gondolja, hogy a kórokozó nem jelent egészségügyi fenyegetést. Sokan féltik a családtagjaikat is a vírustól (79 százalék), de a megkérdezettek közel ötöde (18 százalék) szerint a vírus miatt nincs veszélyben családtagjai egészsége. A megkérdezettek háromnegyede (74 százalék) tart a fertőzés tartós szövődményeitől , de a 22 százalék ettől sem fél. A vírus miatt aggódók között a személyes egészségüket féltők voltak a legkevesebben. A megkérdezettek 68 százaléka azzal számol, hogyha elkapná a koronavírust, annak súlyos következményei lennének. De az emberek 18 százaléka nem tart a fertőzés súlyos következményeitől.
A járvány hatásai az emberek egy részének kapcsolatain is nyomot hagyott . A válaszadók döntő többsége (70 százaléka) arról számolt be, hogy nem változtak a különböző emberi kapcsolatai a karantén és a társas távolságtartás időszaka alatt. Sőt többen voltak, akik szorosabbá váló családi kapcsolatokról (19 százalék), illetve párkapcsolatról (16 százalék) számoltak be, mint ahányan az ellenkezőjét állították (8 százalék, illetve 5 százalék). A baráti kapcsolatok elhidegülését viszont többen említették (19 százalék), mint akik a barátságok megerősödősét tapasztalták (7 százalék).
Már most is súlyos a megélhetési válság
A kutató szerint a megélhetési válság már most sokkal jobban szétterjedt a társadalomban és többeket érint, mint amit sokan (akár a politikai döntéshozók is) gondolnak. A felmérés adatai alapján tízből 4 magyar érzi, hogy a háztartásának anyagi helyzete romlott az egy évvel ezelőttihez képest. Ez drámai szám a kutató szerint.
A jövedelemcsökkenés elsősorban az alacsonyabban képzetteket érintette. Ez még az állások elvesztésénél is sokkal markánsabb jelenség. A 8 általánost végzettek körében másfélszer annyian vannak, akik a jövedelmük csökkenéséről számoltak be, mint a diplomások között. Másik oldalról nézve minden társadalmi csoportot erősen érintett a járvány, de a diplomásokat kevésbé. Az egyetlen látható védőháló ebben a járványban a képzettség miatti nagyobb rugalmasság volt. Illetve a home office-ba lehetősége is elsősorban a diplomások számára állt rendelkezésre, közülük többen jelezték azt is, hogy segített nekik a munkáltatójuk. Az alacsonyabban képzetteken pedig igazából nem segített senki. Azaz az amúgy is rosszabb helyzetben lévő emberek jobban megszenvedték a járványt - állapította meg a szakember.
Ez a járvány a lezárások, a társas kapcsolatok korlátozása miatt több generációnak is hosszú időre meghatározó élmény lesz. Ami a megélhetési válságot illeti, az sem fog elmúlni egycsapásra azzal, hogy egy szép napon kinyitunk mindent. Attól még nem fog azonnal mindenki megfelelő állást találni, és nem tudja ott folytatni az életét, ahol a járvány első hulláma előtt abbahagyta. Nagyon sokan tönkrementek ebben az egy évben, sok embernek igen komoly egzisztenciális problémát okozott ez az időszak, amelynek a gazdasági és politikai hatásai is még egy jó darabig velünk maradnak. Ezért Bíró-Nagy András arra számít, hogy a 2022-es választások egyik fő témája is az lesz, hogy az emberek hogyan élték meg a járvány és a vele érkező válság kezelését.
Ez is érdekelhet
A felmérésről szóló részletes elemzés ide kattintva olvasható , a teljes tanulmány pedig innen tölthető le .
