Nemrégiben számolt be róla a sajtó, hogy Fekete Pákó , az ismert nigériai származású előadó miatt kihívták a rendőrséget , mert migránsnak hitték. Könnyel lehet, hogy a bejelentő alacsony CQ-ja is közrejátszott az esetben.
Persze a legtöbbször nem ilyen helyzetekben van szükségünk elfogadható CQ-ra. Akár külföldre utazunk turistaként, családlátogatásra, a határon túl vállalunk munkát, vagy nemzetközi vállalat a munkaadónk, illetve csak multikulturális (főleg nagyvárosi) környezetben élünk, folyamatosan leszünk kénytelenek olyan emberek társaságában mozogni, akiknek mások a kulturális alapjaik. Ennek a helyzetnek a kezeléséhez nem elég az intelligencia (IQ) és az érzelmi intelligencia (EQ) , a társadalomtudósok egy része szerint külön képességre, a kulturális intelligenciára van szükségünk. A CQ a kutatások szerint fontosabb lehet a szakmai sikerek elérésében, mint a hagyományosan mért IQ.
A CQ koncepcióját P. Christopher Early, a Purdue Egyetem Krannert menedzsment iskolájának dékánja, és Soon Ang, a szingapúri Nanyang Technológiai Egyetem professzora vezette be 2003-ban. A két tudós szerint a CQ egy olyan képesség, amellyel az emberek hatékonyan működhetnek az interkulturális környezetben, az ismeretlen jelzések megfelelő értelmezésére és a rájuk való reagálásra. A jelenlegi helyzetben - az átjárható határok és a lecsökkent távolságok korában - a kulturális befogadó- és reakciókészség nem választható, hanem szükséges képesség . A CQ tulajdonképpen egyfajta rejtett tehetségként jött létre, amely ebben a században már nagyon is lényeges.
Mit tartalmaz a CQ?
A koncepció bevezetése óta eltelt másfél évtizedben más kutatók teszteket alkottak meg a CQ mérésére és fejlesztésére. A Quartz magazin szerint már több mint 100 szakértői tanulmányt publikáltak a témában. A szakértők azzal érvelnek, hogy a CQ több, mint egyszerű kulturális érzékenység. Inkább a hatékony és tiszteletteljes működés feltételének tekintik, amely segít célokat elérni és kreatív megoldásokat eredményez különböző környezetekben. A következő négy tényezőt foglalja magában:
1. Metakognitív elem: a kulturális információk megtanulásának szellemi képessége.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
2. Kognitív elem: a kultúrák létező hasonlóságainak és különbségeinek ismerete.
3. Motivációs elem: érdeklődés felkeltése a kultúrák közötti információcsere iránt, illetve magabiztosság abban, hogy képesek vagyunk interkulturális közegben működni.
4. Viselkedési elem: Az interkulturális interakciók során mutatott alkalmazkodás képessége.
David Livermore, a East Lansing-i Kulturális Hírszerző Központ elnöke úgy véli , hogy a magas CQ ami egyes embereket kiemelkedően sikeressé tett, máskülönben géniusznak tűnnének az elképzeléseik és a termelékenységük hatásfoka miatt. Ezzel szemben az alacsony CQ mellett még egy jó szándékú, intelligens profi is ostobának tűnhet bizonyos körülmények között.
Az amerikaiak például nem szeretnek politikáról beszélni egy üzleti vacsorán, míg a németeknél ez természetes. Utóbbiakat inkább az idegesíti, ha csip-csup dolgokkal e-mailben zavarják őket, amelyekről legfeljebb a liftben beszélgetnének. A kanadaiak utálják, ha nem néznek a szemükbe, ha hozzájuk beszélnek, a nigériaiak szerint viszont a főnökükkel való szemkontaktusból nem származik semmi jó. Nyilván mi magyarok is ismerünk nem egy olyan magtartást, megnyilvánulást, ami nagyon zavaró a számunkra. Ilyen például a túl hangos beszéd nyilvános helyen, ha a férfi bemegy az ajtón egy nő előtt. És persze ott van a mindenki által ismert klasszikus, ámbár mostanában egyre kevésbé betartott szabály, hogy "magyar ember evés közben nem beszél".
Egyszerű megoldások
Szerencsére négy szempontot követve viszonylag egyszerű bármely helyzetet kulturálisan intelligens módon kezelni:
1. Álljunk másokhoz pozitív szándékkal! Az első válaszunk során más viselkedéséről nem szabad feltételezni, hogy az durva, s azt is szem előtt kell tartani, hogy mások is félreértelmezhetik a mi magatartásunkat .
2. Keressünk további információkat! A legtöbb magatartásnak akkor nyílik meg az értelme, ha valaki elmagyarázza.
3. Készüljünk fel! Gondoljuk át, hogy melyek lehetnek a frusztráló helyzetek, amelyekkel korábban már találkoztunk, és előre döntsük el, hogy ezeket a kínos helyzeteket hogyan fogjuk kezelni nagyvonalúan.
4. Maradjunk önmagunk, de alkalmazkodjunk! Valószínűleg másképpen öltözködünk, beszélünk és viselkedünk különböző ismerős környezetekben. Például, gondolkodjunk el azon, hogy miként viselkedünk a munkahelyünkön , szemben azzal, hogy hogyan viselkedünk, amikor barátokkal töltjük az időnket. Hasonlóan hajlandóságot kell mutatnunk az interkulturális találkozások esetében is.
Bárki képes a CQ-ját fejleszteni, ha hisz benne, hogy képes rá. Melanie Chao, a Hongkongi Egyetem szociálpszichológusa azt állítja, hogy az "előrelépést célzó mentalitás" segíthet az embereknek abban, hogy növeljék a CQ-jukat, még akkor is, ha kevés a tapasztalatuk a különböző hátterű, identitású emberek körében. Szerinte "az egyének hiedelmei hozzák létre a valóságukat".
Ez is érdekelhet
Mit jelent ez a valóságban? Ha például valaki a ránézésre idegen embereket migránsnak hiszi, s a migránsokat kulturálatlannak és erőszakosnak gondolja, akkor a valósága a hiedelmei szerint fog alakulni, s Fekete Pákó láttán kényszert érez, hogy riassza a rendőrséget. Ahogy Livermore mondja, akinek alacsony a CQ-ja, még ha jó szándékú is, ostobának tűnhet bizonyos körülmények között. Hát még ha nincs meg benne a jó szándék a tőle különbözők iránt. De ha abban hisznek, hogy a színes kulturális környezet segíti a sikereiket, úgy a sokféle emberben valószínűleg sokféle lehetőséget látnak.
