Mondani sem kell, hogy az emberi lábat nem cipőviselésre tervezték. Ezért is élvezzük annyira, amikor megszabadulunk a lábbelinktől, és ha csak odahaza is, de mezítláb mászkálunk. Ha azonban kimerészkedünk a szabadba és érintkezésbe lépünk bolygónk felszínével, további élményekre és előnyökre is számíthatunk.
A Földnek saját energiamezője van, amire 1952-ben Winfried Otto Schumann német fizikus, a müncheni egyetem professzora próbált meg először tudományos bizonyítékokat találni. Hipotézisének felállításakor azt a tényt használta fel, hogy a Föld egy negatív töltésű gömb, amely a pozitív töltésű ionoszférába van beágyazva, és a köztük lévő feszültség töltést hoz létre. A fizikus szerint a Föld frekvenciája 10Hz. Végül 1954-ben Schumann és kutatótársa Herbert Konig megállapította, hogy a pontos frekvencia 7,83 Hz, amit ma Schumann-rezonancia néven ismerünk.
A mezítlábas sétálás lényege
A Földnek rengeteg szabad és mobilis felszíni elektronja van, amelyekkel a mezítlábas séták során (vagy valamilyen vezetőképes kapcsolat segítségével) érintkezésbe kerülünk, s az energia a talajból a testbe jut . A Föld elektronjai képesek enyhíteni a fájdalmat, javítani az alvást, hígítani a vért, csökkenteni a gyulladást és a stresszt, valamint csökkenteni a kortizolszintet. Ez a kapcsolat segíthet az izomfájdalom kezelésében, miközben javítja a paraszimpatikus rendszerek (véráramlás, légzés, a vér oxigénellátása és a pulzus) mutatóit.
A földön járás hatását feltáró vizsgálatokban az alanyok mezítláb sétáltak a szabadban, miközben néhányukat földelő eszközökhöz kötötték. A legtöbb alany esetében már félórán belül javultak a paraszimpatikus reakciók. Több tanulmány megerősítette azt is, hogy a természetes talajon való mezítlábazásnak jótékony hatása van a csontritkulásra, a glükózszabályozásra és a pajzsmirigyválaszra. Karol Sokal kardiológus és Pawel Sokal idegsebész, a Bydgoszczi Katonai Kórház orvosai a talajjal érintkező rézvezetővel végeztek vizsgálatokat , s ez a kapcsolat szerintük befolyásolhatja a szervezet fiziológiai reakcióit.
Az orvosok rézlemezt erősítettek oszteoporózisban szenvedő betegek lábára, amelyből egy vezetőképes huzal csatlakozott egy földelő rúdhoz. Egy éjszakán át fenntartva e kapcsolatot javulás történt a páciensek állapotában, akiknek az ásványianyag- és elektrolitkoncentrációja sokkal jobb lett. A kalcium- és foszforszintjük a vizeletben és a vérben szintén alacsony volt. Egy másik kísérletben pajzsmirigyproblémával diagnosztizált alanyoknál egy éjszaka után csökkent a szabad jód-tironin mennyisége, valamint a szabad tiroxin és a pajzsmirigy stimuláló hormon szintje emelkedett.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
További előnyök
Jonathan Kaplan, a kaliforniai Hoag Ortopédiai Intézet lábspecialista szakorvosa szerint a mezítláb járásnak, a föld és a láb közötti kapcsolatnak további előnyei is vannak: a lábak jó helyzetben állnak; jobb az egyensúly; a környezet testünkre való hatásának jobb az érzékelése (ezért nem helyes, ha a kisgyerekekre cipőt húznak, amikor járni tanulnak); a javuló lábmechanika erősíti és összehangolja a térd, a csípő és a törzs mozgását; a láb- és bokaízület mozgása abban az optimális zónában marad, amely elegendő erőt és stabilitást nyújt; a bütykök, kalapácsujjak és más torzulások esélye csökken; erősebbé válnak a lábak és a derék stb.
A mezítláb töltött idő után szükség van a lábmosásra a fertőzések megelőzése érdekében. A cukorbetegeknek pedig néhány további részletre is figyelniük kell. Tiszta felületen sétáljanak, vagy viseljenek vékony talpú cipőt, amelyben azonban nincs szintetikus gumibetét. Mossák és hidratálják a lábukat. Összességében a talajjal való érintkezés pozitív hatással van egészségi állapotunkra, amit felfoghatunk ingyenes, egyszerű, kiegészítő kezelésként.
Daniel Howell, a virginiai Liberty University professzora arra ösztönzi a diákjait, hogy "járjanak természetesen", azaz tapasztalják meg a mezítlábazás előnyeit. Azzal érvel , hogy már több mint 100 éve tudjuk, a cipő kifejezetten rossz az emberek számára. "Tudományosan bizonyítható, hogy a cipő okozza a lábproblémáink túlnyomó részét, legalább 90 százalékát. Azoknak az embereknek a gondjai, akik lábspecialistákat keresnek, szinte minden esetben a cipőre vezethető vissza" - állítja. A kutató 2010-ben kiadta a Mezítlábas könyv című munkáját, amelyben kifejti a legfontosabb érveket a mezítlábas élet mellett. Például a cipők a baktériumok és gombák inkubátorai, eltorzítják a láb szerkezetét, tompul miattuk az egyensúlyérzék stb. Habár a munkahelyeken előírhatják a kötelező ruhaviseletet, a dresszkódot, de a szabadidőnkben nincsenek kötöttségek, azaz nem kell cipőt vislenünk a köztereken, sőt még autót sem tilos cipő nélkül vezetni. Howell szerint a cipőviselés elsősorban kulturális dolog, ezért számára a mezítlábas kultusz kialakítása, a kultúra megváltoztatása a cél. "Egy jobb cipőt viselni olyan, mintha egy jobb cigarettát szívnánk" - mondja. És persze arra céloz, hogy a cipőről is a legjobb volna leszokni.
Ez is érdekelhet
A Biomechanika és a mozgás biológiája című szakkönyv pedig egy másik fontos érvet is felhoz a mezítlábazás mellett. Amikor megmérték, hogy mennyi a futók oxigénfogyasztása mezítláb és futócipőben, akkor kiderült, hogy cipő nélkül 4-5 százalékkal alacsonyabb a futás oxigénszükséglete. És nem csak kevesebb oxigénre, hanem egyben kevesebb munkára van szükség azonos futóteljesítményhez. Ha csak ez döntene egy maratonfutó versenyen, a mezítlábasok mintegy 6-7 perc előnyre tennének szert a teljes távon. Valószínűleg ez is hozzásegítette a világ leghíresebb mezítlábas futóját, Abebe Bikilát , hogy két olimpián is diadalmaskodjon.
