Senki sem tudja pontosan, hogyan reagál majd a legtöbb ember az influenza és a SARS-CoV-2 vírus egyidejű fertőzésére. De a New York-i Huntington kórház orvosigazgatója, Michael B. Grosso azt mondta a Livestrong magazinnak, hogy következtetni azért lehet, mert van már tapasztalatuk abban, mi történik, amikor két vagy több légúti vírus egy időben fertőz meg egy beteget. Mint azt sejteni lehet, ezek az emberek betegebbé válnak, hosszabb ideig tart a felépülésük, és gyakrabban van szükségük kórházi kezelésre. Grosso szerint nem valószínű, hogy más lenne a helyzet a COVID-19 és az influenza párosánál.
Ezért feltétlenül el kell oszlatni néhány influenzaoltással kapcsolatos tévhitet , amelyek kétséget ébresztenek afelől, hogy a vakcina beadatása az egyik legfontosabb védőeszközünk a járványszezonban a kézmosás, a távolságtartása és a maszkviselés mellett. Grosso és kollégái ezért azt ajánlják, hogy senki se higgyen a következő mítoszokban, mert azok kártékonyak.
Az influenza nem is olyan súlyos betegség
Egy, az Orvosi Hetilapban megjelent elemzés szerint míg az influenzával összefüggésbe hozható halálesetek száma 2009/10-ben 1091 volt, addig ez a szám 2016/17-ben már 5162-re tehető. Mivel a magasabb oltási arányt elért országokban az influenza miatti halálozás tendenciaszerűen alacsonyabb volt, Magyarországon növelni kell az oltási rátát. Ez a megállapítás akkor született, amikor az új koronavírusnak még híre-hamva sem volt. Azaz most még fontosabb, hogy beoltassuk magunkat. A 65 év felettiek és krónikus betegségben (például asztmában, cukorbetegségben vagy szívbetegségben) szenvedők, a terhes nők és 5 év alatti gyermekek ugyanis még jobban ki vannak téve a vírus támadásának. Ez pedig jelentős részben egybeesik a COVID-19 miatt erősen veszélyeztetettek csoportjával.
Soha nem volt influenzám, ezért biztosan immunis vagyok
Csak azért, mert valaki nem emlékszik az influenza tüneteire , még nem jelenti, hogy soha ne lett volna influenzája. Az emberek sokszor tünetmentesek vagy nagyon enyhe tünetekkel esnek át a fertőzésen. Ennek ellenére is képesek továbbadni másoknak a betegséget, ami egy másik nagyon fontos ok az influenza elleni oltás beadatására. Az orvosok rendszeresen beszámolnak olyan intenzív terápiára szoruló betegekről, akiknek az influenzán kívül nem volt más ismert betegségük, és korábban ilyen fertőzésben sem betegedtek meg súlyosan.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az influenza elleni oltástól elkaphatjuk a betegséget
Az influenza elleni vakcina mellékhatásai általában csekélyek: előfordulhat fájdalom és enyhe duzzanat az injekció helyén, fejfájás, láz, izomfájdalom, émelygés és fáradtság. De ez nem az influenza tünete, hanem azt jelzi, hogy az immunrendszer teszi a dolgát, és éppen megtanulja, hogyan kell védekezni az influenza ellen. A tünetek valószínűleg nem tartanak tovább 48-72 óránál. Az influenza elleni oltás pedig nem képes fertőzni, mert a vakcinákat elhalt vagy legyengített vírusokkal készítik, vagy a vírus fehérjéit használják fel, hogy az immunrendszer felismerje őket. Nincs káros hatása. Az oltás alapvetően egy felismerő információs anyagot ad a szervezetnek (mintha a rendőrök körözési fotót kapnának kézhez), hogy készen álljon az influenzavírus feltartóztatására.
Megkaptam az oltást, majd influenzás lettem, azaz a vakcina nem működik
Az influenza nem egységes betegség, különböző vírustörzsek okozzák, amelyek közül minden évben másik jelenhet meg erőteljesebben. Ezért alkalmazkodnunk kell a víruskitörésekhez. Hogy mi ellen kell védekezni, azt előre nem tudhatjuk teljes bizonyossággal, de az egész világra kiterjedő influenzamegfigyelő rendszer adatokat szolgáltat a megfelelő vakcinák legyártásához. Emellett a vírustörzsek is minden évben mutálódnak, enyhe változásokon mennek keresztül. Ezért általában három-hat hónappal az influenza szezon előtt igyekeznek előre jelezni az aktuálisan veszélyes törzseket. Elképzelhető, hogy a vakcina nem fogja tökéletesen lefedni a támadásba lendülő vírusokat, de mégis védelmet nyújt az elmúlt szezonban legelterjedtebb törzsekkel szemben, és amelyek az előrejelzések szerint a következő szezonban várhatóak.
Nincs szükség oltásra, ha C-vitaminnal és cinkkel felkészülök a vírusokra
Vannak tápanyagok és táplálékkiegészítők, amelyek pozitívan befolyásolhatják az influenza egyes tüneteit, és a C-vitamin , illetve az intenzív testgyakorlás is segíthet elkerülni a megfázást. De a megfázás és az influenza két különböző betegség. Ráadásul az influenza elleni vakcina sokkal magasabb szintű védelmet nyújt, mint bármelyik táplálkozási módszer. De ha valaki az influenza elleni oltás után még tovább akarja javítani az immunitását, a legjobb, ha az egészséges életmódra vonatkozó tanácsokat követi: kiegyensúlyozottan táplálkozik, eleget alszik, kerüli a stresszt és eleget mozog. A kiegyensúlyozott étrenddel egyébként elegendő mennyiségű C-vitaminhoz vagy cinkhez lehet jutni.
A terhes nők nem kaphatnak influenza elleni oltást
Az influenza elleni oltás biztonságos a terhes nőknél - állítják a Huntington orvosai. Ráadásul a terhes nőknél nagy a kockázata az influenza szövődményeinek, sőt a vírus károsíthatja a születendő babát is. Az influenza okozta láz ugyanis összefüggésben lehet a magzat agyának, gerincének vagy gerincvelőjének hibás fejlődésével. A terhesség alatti oltás megvédi az anyát és a csecsemőt, bónuszként az anyából antitesteket juttat a magzatba, amelyek a megszületés után is védik a babát.
Az influenzaoltás káros kölcsönhatásba léphet a COVID-19-cel
A New York-i orvosok állítják, hogy nincs ismert kölcsönhatás az influenzaoltás és a SARS-CoV-2 vírus között. Az influenza elleni vakcina kifejezetten az influenzavírus legyőzésére szolgál, nem pedig a SARS-CoV-2-ére.
Az influenza elleni vakcina csökkentheti a COVID-19 elkapásának esélyét
Mivel nincs kölcsönhatás, ez is csak egy mítosz. Ugyanakkor az influenzaoltás ha nem is képes teljes védelmet nyújtani az influenza ellen, akkor is enyhébb lefolyásúvá teszi a betegséget. Ez azt jelenti, hogy az immunrendszerünk jobb állapotban marad, és kevésbé valószínű, hogy kórházba kerülünk. Ami azért is jó hír, mert csökkenthet az amúgy is kifeszített egészségügyi intézmények terhelése . Ráadásul az orvosok azoknál a betegeknél, akiket beoltottak, súlyos tünetek kialakulása esetén könnyebben tudnak dönteni, hogy milyen betegséggel állnak szemben. Azaz nagyobb biztonsággal és korábban kezdhetik meg a megfelelő kezelést.
Legjobban: