Az Egyesült Államokban folyamatosan enyhítenek az oltottakat érintő maszkviselési szabályokon: múlt héten az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) iránymutatása értelmében már nem kötelező a maszkviselés zárt térben sem. De a lazításnak vannak feltételei: a legfontosabb, hogy kizárólag az minősül oltottnak, aki megkapta mindkét Pfizer-BioNTech -, vagy Moderna-részoltást , és a második beadása után eltelt a teljes védettség kialakulásához szükséges két hét. Az egydózisos Janssen-vakcina beadása után pedig legalább két hétre van szükség ahhoz, hogy a védettség elkezdjen kialakulni.
A CDC legújabb iránymutatása egy friss amerikai oltóanyag-hatékonysági vizsgálat eredményein alapul - írja a CNN.com . Az 1800 frontvonalban tevékenykedő egészségügyi dolgozó bevonásával végzett kutatásból - amelyről a Morbidity and Mortality Weekly Report nevű tudományos szaklap is beszámolt - kiderül, hogy a Pfizer-BioNTech- és a Moderna-vakcina a gyakorlatban 94 százalékos hatékonysággal előzte meg a tünetekkel járó megbetegedés kialakulását. Egy beadott dózis esetében 82 százalékos hatékonyságot tapasztaltak.
Ezek az eredmények azért számítanak mérföldkőnek a COVID-19 elleni küzdelemben, mert azt mutatják, hogy a védőoltások - legalábbis ez a három, amit az Egyesült Államokban használnak - élesben is a várakozásoknak megfelelően teljesítenek. Vagyis hatékonyan akadályozzák meg a koronavírus okozta megbetegedést, különösen a súlyos állapottal, akár kórházi kezeléssel is járó megbetegedést, illetve az elhalálozást. Mindemellett csökkentik annak kockázatát, hogy amennyiben az oltottak mégis megfertőződnek, másoknak is továbbadják a vírust - áll a CDC útmutatásában.
Mit jelent a csökkent vírusterhelés?
A maszkviselési szabályok enyhítésekor a CDC három nagy tanulmányt is figyelembe vett, amelyek mind arra utalnak, hogy a megfertőződött oltottaknál - függetlenül attól, hogy vannak-e tüneteik, vagy nincsenek - elvégzett koronavírusteszt nagy valószínűséggel nem mutat pozitív eredményt. Ez azt azt jelzi, hogy nem hordozzák a vírust - írja a CNN.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az egyik, márciusban megjelent korai tanulmányban közel 4 ezer egészségügyi dolgozót vizsgáltak, akik hetente tesztelték magukat, hogy kiderüljön, megfertőződtek-e. Valamivel több mint 60 százalékukat oltották be, 11 százalékuk esetében bizonyult tünetmentesnek a fertőzés. Azoknak, akik mindkét Pfizer- BioNTech-, vagy Moderna-oltást megkapták, 90 százalékkal kisebb valószínűséggel lett pozitív a teszteredménye, mint a többieknek.
Izraelben is készült egy hasonló - Nature Medicine folyóiratban publikált - tanulmány, amely azt mutatta, hogy a SARS-CoV-2 vírussal megfertőződött beoltottak vírusterhelése négyszer volt kisebb, mint a be nem oltottaké. Az Izraeli Műszaki Intézet munkatársai szerint a vírusterhelés 12-37 nappal az első oltás beadása után csökkent jelentősen. Közlésük szerint ez potenciálisan alacsonyabb fertőzőképességre utal, ami azt jelenti, hogy a vakcina hatékonyan akadályozza meg a vírus esetleges átadását is.
Továbbra sem árt az óvatosság
Az Egyesült Államok lakosságának 47 százaléka kapott már legalább egy védőoltást, és a lakosság 36 százaléka teljesen védett. A CDC iránymutatása szerint az oltottak nemcsak kültéren, hanem nyilvános helyeken, zárt térben is mellőzhetik a maszkviselést, mert esetükben csekély a kockázata a vírus terjesztésének. Amennyiben viszont valaki már az első oltás után eldobja azt, vagy nem is szeretne oltást kapni és eleve nem hajlandó maszkot viselni, már más a helyzet. Éppen ezért a szervezet hangsúlyozza: ahol sok ember tartózkodik egy légtérben, például a tömegközlekedési eszközökön, vagy repülőn, orvosi rendelőben vagy kórházban, ott az oltottaknak a biztonság kedvéért továbbra is érdemes maszkot viselniük.
Ennek részben az az oka, hogy ugyan a korai eredmények azt mutatják: a vakcinák hatékonyan védenek bizonyos koronavírus-változatok ellen, előfordulhat, hogy a közelmúltban felbukkant és gyorsan terjedő variánsok, például az indiai kettős mutáns , vagy a tripla mutáns ellen már kevésbé. A CDC arra is felhívja a figyelmet, hogy egyelőre arról sincs információ, hogy a védőoltások mennyire bizonyulnak hatékonyak az autoimmun betegségben szenvedőknél, és azoknál, akiknek immunrendszere legyengült (beleértve a rákos betegeket és az immunszuppresszív gyógyszereket szedőket). Emellett még mindig kérdéses, hogy meddig tart a az egyes koronavírus elleni védőoltások hatása, bár a legutóbbi kutatások azt mutatják, hogy a korábban becsült hat hónapnál tovább.
Ez is érdekelhet
Magyarországon a hivatalos tájékoztatás szerint még mindig kötelező a maszkviselés lakott területen belül, közterületen, a bevásárlóközpontok területén, a tömegközlekedési eszközökön, az egészségügyi és szociális intézményekben és az ügyfélfogadással foglalkozói irodákban. Ahol pedig valamilyen okból nem tartható a minimum 1,5 méteres távolság, ott továbbra is javasolt maszkot feltenni.
