James Dyck, a Mayo Klinika neurológus kutatója szerint a jelenség valójában meglehetősen közönséges. Tulajdonképpen jó példa arra, hogyan védheti meg magát a test az alvás közben kialakuló bénulás alatt is. Dyck szerint általános félreértés, hogy a tűszúrásos érzés és a zsibbadás az idegek vérellátásának hiánya miatt lép fel. Sokkal valószínűbb, hogy a tüneteket az idegek összenyomódása , összepréselődése okozza. Karunkban több ideg is van , és mindegyik létfontosságú funkciót szolgál. A hónaljideg a kar vállból indított felemeléséért felel. Az izom-bőr ideg hajlítja meg a könyököt. A radiális ideg kiegyenesíti a kart, felemeli a csuklót és az ujjakat. Az ulnáris ideg pedig az ujjak hajlását vezérli.
Habár Dyck szerint a pontos élettani folyamat nem teljesen érthető, bármelyik említett ideg tartós összenyomásának hatására kialakulhat a végtag elérzéketlenedése. Akár magunk, akár a partnerünk fekszik rá a karunkra, ez olyan, mintha a kerti tömlőre lépnénk rá: átmenetileg megszakad a végtagoktól az agyig terjedő információáramlás .
Mi történik a REM alatt?
Hogy miért érezzük lebénultnak az elfeküdt végtagot ébredéskor, arra két magyarázat lehetséges. Egyfelől valóban átmeneti bénultságról van szó. A REM-fázisú alvás ideje alatt az agy olyan jeleket küld ki, amely a szervezet egészének bénulásához vezet. Ennek célja, hogy megóvja a testünket a REM-fázisban fellépő álmaink által kiváltott mozgásoktól. De ha felébredünk egy ilyen fázis alatt, akkor tudatunkat előbb nyerhetjük vissza, mint a végtagjaink feletti teljes kontrollt. Ezt alvási bénulásnak hívják, és elég félelmetes lehet, ha az álom és az ébrenlét között lebegve nem tudunk mozogni. Másrészt az idegek összenyomódása ideiglenes bénuláshoz vezethetett (amelyek talán a REM alatt kerülhettek összepréselt helyzetbe).
Az idegek összepréselése károsíthatja azokat. Jó dolog, hogy a test természetesen felébreszt, aktiválva védelmi mechanizmusát, ha az ideg már túl sokáig nyomódott össze. Miután ébredés után enyhül a nyomás, az idegek gyorsan visszakapcsolódnak az aktív hálózatba, aminek első jelei a tűszúrásszerű fájdalmak. Amint az idegi struktúrák visszanyerik működőképességüket, egy darabig túlérzékennyé válnak. Ez azért van így, mert az idegek spontán tüzelnek : a szurkálásos érzés legtöbbször azt jelzi, hogy az átmeneti fázis után lassan visszatérnek működésük normális medrébe.
A szombat éjszakai bénulás veszélyes
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ha valaki elfekszi valamelyik végtagját, nem valószínű, hogy jelentős károkat okozna az idegeiben, de vannak esetek, amikor az összepréselt idegek nagyobb problémává válhatnak - közölte Dyck a Vox szerint. Az egyik ilyen a "szombat éjszakai bénulás", amikor valaki ittasan elalszik, és összenyomja az idegeit. Az alkohol ugyanis korlátozza a szervezet képességét, hogy ébresztőt fújjon az idegek megvédése érdekében. A másnapi ébredéskor aztán jön a meglepetés. Az alkohol hatása már hiába van múlóban , az érintett nem lesz képes kinyújtani a kezét, mozgatni a csuklóját vagy az ujjait. Ez az állapot néhány pillanattól néhány napig vagy akár hónapig is eltarthat, mivel az idegeknek meg kell javítaniuk a zavartalan működéshez szükséges védőbevonatukat.
Ez is érdekelhet
Létezik örökletes neuropátia is, amely genetikai alapon hajlamosabbá teszi az embereket az idegi kompressziós sérülésekre. Ilyen betegséggel az érintettnek különösen óvatosan kell viselkednie, nehogy maga alá húzott végtaggal aludjon el, hogy elkerülje az idegek összenyomódását. De a legtöbb ember számára az ébredéskor érzéketlenné zsibbadt végtag csak egy ideiglenes bosszúság, mely oly gyorsan elmúlik, hogy igazából megijedni sincs idő miatta.
Legjobban: