Caleb Finch, gerontológus és evolúciós biológus az amerikai tudományos akadémia PNAS című folyóiratában 2010-ben arról írt, hogy az ókori görög-római időkben az átlagos élettartam körülbelül 20-35 év lehetett a temetőkben talált (reprezentatívnak semmiképpen sem nevezhető) maradványok elemzése alapján. Az 1200-as években az átlagos életkor 35 év lehetett. Ez nem tévesztendő össze azzal, hogy a felnőttkor megérő emberek hány évesen haltak meg. Akkoriban ugyanis rendkívül magas volt a csecsemő- és gyermekhalandóság. Azaz egy 70 éves ember nem számított kivételesen szerencsésnek, de a járványok, fertőzések, rossz életkörülmények, háborúk az átlagos élettartamot alaposan bekorlátozták. A kései középkorban Európában még mindig csak 35-40 év volt az átlag .
Hogy érezzük jelenlegi kivételezett helyzetünket, jó tudni, Magyarországon 1900-ban a férfiak átlagosan 36,56 évig, a nők pedig 38,15 évig éltek. Egy évszázad alatt aztán a javuló körülmények és a fejlődő tudomány hatására a születéskor várható élettartam bőven megduplázódott a világ nagy részén. A modern tudomány a jövőben mindinkább úgy érhet el sikereket e területen, hogy nem a humán biológiára koncentrál, hanem sokkal könnyebben tanulmányozható fajok sejtjeinek viselkedéséből vonja le következtetéseit az idő kerekének lassítására.
Az élesztő adja a kulcsot
A kaliforniai San Diego Egyetem (UCSD) tudósai például élesztőgombák öregedését tanulmányozta. Azért választottak gombákat, mert ezeknek a sejtjei könnyen manipulálhatók, és a segítségükkel könnyebb megérteni, hogy a különböző sejtek azonos sebességgel és ugyanazon oknál fogva öregednek-e. Meglepő eredményekre jutottak. Még teljesen azonos genetikai anyagból és ugyanabban a környezetben létrejövő sejtek is "feltűnően különböző módon" öregszenek - állítják a tudósok, akik eredményeiket a Science folyóiratban tették közzé.
Az élesztősejtek körülbelül fele sejtmagjuk fokozatos hanyatlása miatt pusztul el. A maradék azonban a sejt energiáját előállító mitokondriumok diszfunkciója miatt öregszik. A tudósok szerint a sejtek már az életük elején a két út - nukleáris vagy mitokondriális - egyikén indulnak el, és járják be az öregedési pályát egészen a pusztulásukig.
"Annak megértése érdekében, hogy a sejtek hogyan hozzák ezeket a döntéseket, beazonosítottuk az egyes öregedési útvonalak mögött meghúzódó molekuláris folyamatokat és a közöttük lévő kapcsolatokat, felfedve egy molekuláris áramkört, ami ellenőrzi a sejtek öregedését, hasonlóan a háztartási készülékeket vezérlő elektromos áramkörökhöz" - mondta Nan Hao, a tanulmány vezető szerzője, a UCSD molekuláris biológusa.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Új öregedési utat terveznek
Az öregedés átfogó képének modellezése után a kutatók úgy találták, hogy manipulálhatják - és optimalizálhatják - az öregedés folyamatát. Számítógépes szimulációk segítségével a mesteráramkör újraprogramozására és a DNS-ének módosítása révén. Ezután képesek voltak létrehozni egy "új öregedési utat", amivel drámai módon meghosszabbították a sejtek élettartamát. A kutatók szerint ez a módszer végül az emberi öregedés késleltetéséhez vezethet.
"Ez egy olyan öregedési út, amely soha nem létezett, de mivel megértjük a szabályozását, alapjaitól megtervezhetünk vagy szabályozhatunk egy új öregedési utat" - mondta Hao a CNN-nek . Hao azt is kijelentette, hogy vizsgálataik felvetik a gén- vagy kémiai alapú terápiák ésszerű megtervezésének lehetőségét, az emberi sejtek öregedésének átprogramozását azzal a céllal, hogy hatékonyan késleltessék a folyamatot, és meghosszabbítsák az emberek egészségben töltött éveinek számát.
A tudósok bejelentették, hogy modelljeiket komplex sejtekben, élőlényekben és végül emberekben is tesztelni tervezik, valamint azt is megvizsgálják, hogy a gyógyszerek és a gyógyszerek kombinációi hogyan vezethetnek a hosszú élettartamhoz. Hao kifejtette, hogy az öregedés alapvető biológiai kérdés, amelynek folyamatáról ma még nagyon keveset tudunk. Orvosi szempontból fontos, hogy az öregedés számos betegséggel áll kapcsolatban, így ha segíthetünk az öregedés lassításában vagy a hosszú élettartam elérésében, akkor ez hasznos lesz a társadalom számára - állítja a kutató.
