Természetesen a kezünkre tapadó vírusok még nem képesek a szervezetünk belsejébe jutni, mert a bőrünkön komoly akadályokkal találják szemben magukat. Csakhogy hajlamosak vagyunk az arcukat tapogatni, simogatni, vakargatni. Egy 2015-ös tanulmány szerint az emberek óránként átlagosan 23-szor érintik meg az arcukat, tehát nagyjából két és fél percenként. Mivel átlagról beszélünk, nyilván van, aki ennél gyakrabban is. Ahogy jön a tavasz, és elkezdődik a virágzás, sokan éreznek allergiás viszketést és önkéntelenül is meg fogják dörzsölni például az orrukat vagy a szemüket. A vírusok pedig csak erre várnak.
A kézmosással tehát jelentős mértékben megnehezítjük a kórokozók dolgát, azaz kevesebb esélyt adunk nekik, hogy a legutakba jussanak. A járványügyi szakemberek azonban nem ezért ismételgetik unos-untalan a kézmosás jelentőségét. A vírus terjedését akarják megakadályozni, és azt megelőzni, hogy túlságosan gyorsan, túl sok ember betegedjen meg, s ezzel lehetetlen feladat elé állítsa az egészségügyet. Azaz időben el kell húzni a fertőzéseket (Lásd az ábrát!), hogy az ellátandó esetek száma soha ne haladja meg az egészségügyi kapacitásokat. Ezt a célt pedig csak a lakosság fegyelmezett hozzáállásával (aminek része a gyakori és alapos kézmosás) lehet elérni - írja a BBC Science Focus .
A szappan elpusztítja a koronavírust?
A koronavírus egy úgynevezett "beburkolt vírus", azaz egy külső bevonat védi. Ezt lipid kettős rétegnek hívják, amelyet ebihal alakú molekulák alkotnak. Van egy vizet szerető (hidrofil) fejük, és egy víztaszító (hidrofób) farkuk. E molekulák két rétegben úgy rendeződnek el, hogy a farkak mindig befelé mutatnak a fejek pedig kifelé. A molekulák szorosan egymáshoz tapadnak, hogy megvédjék a hidrofób farkukat a légutakban lévő nedvességcseppektől, amelyek köhögéskor vagy tüsszentéskor eltalálhatnák őket. Mivel a hidrofil fejek nagyon "ragacsosak", a vírus igen hatékonyan tapad például a kezünkre, ami tökéletes tulajdonság egy olyan mikrobának, amely minden erejével megpróbál megfertőzni bennünket.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szappanmolekuláknak is hasonló a szerkezetük, és ez teszi őket olyan hasznossá a számunkra. Ha valami zsíros vagy olajos anyag kerül a bőrünkre (ami például étkezéskor nem ritka), pusztán folyó vízzel nem tudunk megszabadulni tőle. Ha azonban beszappanozzuk a kezünket, a hidrofób farok hozzátapad az olajhoz, a hidrofil fej pedig a vízhez kapcsolódik. Az olaj emiatt azonnal le fog válni a bőrükről, és a vizes öblítés a szappannal együtt már lemossa. Mivel a szappanmolekulák hasonlóak a koronavírus külső rétegét alkotó molekulákhoz, a lipid kettős rétegben levő molekulák ugyanolyan erősen vonzódnak a szappanmolekulákhoz, mint egymáshoz. Ez megbontja, feloldja a vírus körül a jól elrendezett héjat, a kórokozó ezután már vízzel lemosható és elpusztul.
Az alkoholos antibakteriális kézfertőtlenítő is megöli a vírusokat. De csak akkor érdemes használni, ha nem áll rendelkezésre szappan és víz. Az alkohol képes elpusztítani a beburkolt vírusokat, például a koronavírust, de ehhez a fertőtlenítőszerben legalább 60 százaléknyi alkoholnak kell lennie. Például a pálinkával vagy vodkával való kézfertőtlenítés (még ha nem is sajnálnánk) ezért kérdéses . Ha azonban a kéz erősen szennyezett, mindenképpen szappannal és folyóvízzel kell letisztítani a szennyeződést.
A kézmosás megakadályozza, hogy elkapjuk a koronavírust?
Arról sajnos nincsenek információk, hogy a koronavírus bármely konkrét esete megakadályozható lett volna kézmosással. Ha koronavírusos kézzel megérintjük az arcunkat, megfertőződhetünk . Ennek esélyét a kézmosással jelentősen csökkenthetjük. De továbbra sem vagyunk védve, ha közvetlenül köhögéséből vagy tüsszentéséből származó cseppekkel érkeznek a vírusok. Tehát a kézmosás nem fogja megszüntetni a fertőzés kockázatát, de nyilvánvalóan ésszerű és hatékony védelmi lépés. A biztonsági övhöz hasonlíthatnánk, amelyre ritkán van ténylegesen szükségünk, nem nyújt tökéletes védelmet, de sokan mégis annak köszönhetik az életüket, hogy bekötötték magukat.
A különböző higiéniai intézkedések - köztük a kézmosás, a többi embertől való távolságtartás, az otthoni munka vagy önkéntes karantén, a használt zsebkendők ártalmatlanítása stb. - együttesen képesek megakadályozni a légzőszervi betegségek terjedését.
Hogyan kell helyesen megmosni a kezünket?
A kézmosást azzal kell kezdeni, hogy bevizezzük a kezünket, azaz semmiképpen sem a folyékony szappant nyomjuk rá első lépésben, hiszen a bevizezéskor lemoshatjuk egy részét. Nem számít, hogy a víz meleg vagy hideg. Az amerikai Rutgers Egyetemen elvégzett 2017-es tanulmány azt igazolta, hogy a hideg víz ugyanolyan hatékony, mint a forró az E. coli baktérium eltávolításában. Nincs okunk feltételezni, hogy a mostani járványt okozó SARS-CoV2 vírus esetében más volna a helyzet.
Ezután szappanozzuk be a kezünket (nem számít, hogy folyékony vagy hagyományos szappant használunk-e), és alaposan dörzsöljük át a kézfelületünket. Minden ujjunkat külön-külön mossuk meg, ügyeljük az ujjak közére, a kézfejünkre, és a tenyerünk redőire is. Énekeljük el magunkban a Tavaszi szél vizet áraszt című dalt, s mire végzünk bő folyó vízzel leöblíthetjük a szappant a kezünkről. Ezután lehetőleg eldobható papírtörővel alaposan szárítsuk le a nedvességet a bőrünkről, és ha nem otthon vagyunk, a csapot is a papírtörlővel zárjuk el. Ha visszatértünk a munkahelyünkre, és úgy érezzük, hogy a kezünk ismét szennyeződött, de nem akarjuk megszakítani a munkát, használjunk kézfertőtlenítőt.
A túl sok kézmosás miatt könnyen kiszáradhat a bőr a kezünkön. Ezért a rendszeresen érdemes hidratálni a bürünket.
