Általában véve a magas koleszterinszint közvetlen és közvetett hatást is gyakorolhat a szívre és számos más szervre, amelyet az érrendszer kiszolgál. A felszaporodott koleszterin a vérrel a test minden részébe eljuthat az érrendszeren keresztül, de nem ad semmiféle jelzést a jelenlétéről, csak azután, ha már baj van.
Az érelmeszesedés (ateroszklerózis) első jelei egyes esetekben komoly szív- és érrendszeri események lehetnek, például szívroham vagy stroke - írja a University Health News . Nézzük, hogy miféle gondokat okozhat a kezeletlenül hagyott magas koleszterinszint!
Akut koronária szindróma
A szakértők az "akut koronária szindróma" kifejezést használják az olyan helyzetek leírására, amelyekben az érelmeszesedésben résztvevő plakk felhalmozódása vagy a véráramba szakadása egy vagy több koszorúér szűkülését vagy elzáródását eredményezi, aminek következtében nem megfelelő a véráramlás a szívizomban. E helyzetek közé tartozik az angina pectoris és a szívroham.
Szívelégtelenség
Az ateroszklerózis számos módon hozzájárulhat a szívelégtelenséghez . A plakk által leszűkített koszorúerek csökkenthetik a szívizom véráramlását, amely így meggyengül. Továbbá, mivel a szíven kívüli artériák beszűkültek, a szívnek keményebben kell dolgoznia a vér továbbpumpálásán. Válaszul a szívizom vastagszik, a szerv megnő, hogy megfeleljen a megnövekedett igényeknek. Csakhogy a szív nem tudja tartani a lépést a test szükségleteivel, s idővel a kamrák veszítenek rugalmasságukból, a szívizom pedig meggyengülhet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Bizonyos esetekben a vér a tüdőbe, a hasba és az alsó végtagokba képes visszaáramlani vagy pangani. Ilyenkor alakul ki a pangásos szívelégtelenség. A szívelégtelenségben szenvedő betegek fáradtságot és légzési problémákat, súlygyarapodást, az alsó végtagok és a has megduzzadását tapasztalhatják, mert ezekben a testrészekben felhalmozódik a folyadék a megnövekedett és szabálytalan szívverés miatt.
Pitvarfibrilláció
A szívkoszorúér-betegség és a szívroham jellemzően megjelenik abban az esetben, ha a szabálytalan elektromos impulzusok miatt a szív két felső kamrája kiszámíthatatlanul , rendszertelenül ver. Ennek eredményeképpen a vér nem távozik teljesen a szívből, hanem a kamrában marad, ahol vérrögök képződhetnek benne. Ezek a vérrögök kiszabadulhatnak a szívből, s akár az agyba is eljuthatnak, stroke-ot okozva. A pitvarfibrilláció ezért a stroke egyik vezető kockázati tényezője.
A nyaki artériás betegség
A koleszterinalapú plakk felhalmozódhat a nyaki artériákban. A nyak két oldalán lévő két nagy artéria szállítja az oxigénben gazdag vért az agyba. Ha ez az útvonal nem tiszta, abból érthetően komoly baj származhat, ami magyarázatul is szolgál, hogy a nyaki artériás betegség miért a stroke egyik vezető kockázati tényezője.
Stroke
Az agyi artériák azon erek közé tartoznak, amelyeket az érelmeszesedés gyakran érint. Ezért fontos kockázati tényezője a stroke-nek az egészségtelen koleszterinszint. A leggyakoribb az úgynevezett ischaemiás stroke , amely akkor fordul elő, ha a vérrög blokkolja az agy véráramlását. Az ischaemiás stroke-ok a fej vérellátásról gondoskodó carotis artériákból is származhatnak. A súlyos agyi érproblémák kisebb százaléka vérzéses stroke , amelyet az agy belsejében vagy felszínén felszakadt véredények okoznak.
A magas koleszterinszint növelheti az átmeneti ischaemiás roham (TIA), vagy a ministroke-ként ismert - az agyban lévő, illetve az agyba vezető véredények rövid, ideiglenes elzáródását jelentő - rendellenesség kockázatát. A kutatások arra utalnak, hogy a TIA-k nemcsak a következő néhány napra és hétre, hanem hosszú távon is növelik a stroke és más kardiovaszkuláris problémák esélyét. Amikor a stroke bekövetkezik, az érintett artéria által kiszolgált agyszövet nem jut vérhez, és elpusztul.
Vaszkuláris demencia
A magas koleszterinszint és más kardiovaszkuláris kockázati tényezők nemcsak a szívroham és a stroke esélyét növelik meg, hanem úgy tűnik, hogy a kognitív zavarok esélyeit is. Ezek egyike a vaszkuláris demencia , amely akkor következik be, amikor az agyi erek sérülése megzavarja (vagy legalább is kevésbé hatékonnyá teszi) az agyi területek közötti kapcsolatot. A vaszkuláris demenciából eredő kognitív problémák gyorsan bekövetkezhetnek egy olyan agyvérzés után, amely a legnagyobb agyi ereket érinti. De fokozatosan is kialakulhatnak a kisebb agyi erek egy vagy több strokejának következtében, amelyek károsító hatása összeadódik. A vaszkuláris demenciát különösen a lassú gondolkodás és a komplex gondolkodási folyamatokkal kapcsolatos problémák jellemzik, mint például a tervezés, a szervezés és a döntéshozatal. Ez befolyásolhatja a memóriát, és az Alzheimer-kórral egyidejűleg is előfordulhat.
Alzheimer kór
Van néhány bizonyíték arra is, hogy a magas koleszterinszint az Alzheimer-kórral is összefügg. Egy kutatás kimutatta, hogy a magas HDL- szint (azaz a jó koleszterin magas szintje) és az LDL (a rossz koleszterin) alacsony szintje alacsonyabb amiloid plakk -szintekkel társult az agyban. Ezzel ellentétben ezzel, azok agyában, akiknél magasabb LDL-szintet és alacsonyabb HDL-szintet mértek, nagyobb mértékű amiloid lerakódás volt, azaz inkább fennált a betegség kialakulásának egyik fontos feltétele. Az Alzheimer-kór és a vaszkuláris demencia alapjául szolgáló folyamatok évtizedekig eltarthatnak, mielőtt bármilyen figyelmeztető jelet adnának magukról. Ezért ezeknek a folyamatoknak a megakadályozására vagy lassítására a legnagyobb reményt ahhoz fűzhetjük, hogy csökkentjük a koleszterin és más kardiovaszkuláris kockázati tényezők erejét, minél előbb, annál jobb.
A szemek
A magas koleszterinszint, a cukorbetegség és más kardiovaszkuláris kockázati tényezők hozzájárulnak a retinát ellátó kis vénáinak elzáródásához. Az elzáródás akkor fordul elő leginkább, amikor az érelmeszesedéses nyomás érinti a retina vénáját. Az elzáródás vérzéshez és folyadékszivárgáshoz vezethet az elzáródott vérerekből. A tünetek közé tartozik a homályos látás vagy a látás elvesztése a szem egészében vagy egy részében. Ez a tünet hirtelen jelenik meg, és több órán vagy napon át folyamatosan súlyosbodva fennmarad.
A végtagok
A perifériás artériás betegség akkor fordul elő, ha a plakkok felhalmozódnak a perifériás artériákban, és korlátozzák a vérkeringést a lábakban, a karokban és más a szívtől távoli helyeken. A véráramlás hiánya veszélyezteti a lábat és láb egészségét. Emiatt akár amputációra is sor kerülhet, igaz ennek nem túl nagy az esélye. Sajnálatosan Magyarországon a nemzetközi átlagnál sokkal több amputációt végeznek . A perifériás artériás betegségben szenvedők 80 százalékánál a koszorúerekben is megjelenik az elzáródás. Az ilyen állapotban lévőknek 4-5-ször nagyobb az esélyük a szívinfarktusra és a stroke-ra, mintha nem alakulna ki ez a betegség.
A szexuális funkció
Ez is érdekelhet
Az erektilis diszfunkció (vagy potenciazavar) egyik oka, hogy az ateroszklerózis miatt a pénisz vérellátása károsodik vagy elzáródik. Számos szakértő ezt ma már a koszorúér-betegségek körébe sorolja, mivel a pénisz kisebb artériái a komolyabb szívkoszorúér rendellenességek kialakulása előtt legfeljebb négy évvel már érintetté válhatnak. Néhány bizonyíték arra utal, hogy a magas koleszterinszint kezelése segíthet az erektilis diszfunkció elkerülésében. Egy 11 klinikai vizsgálatot áttekintő metaanalízisében a kutatók azt találták, hogy a koleszterincsökkentő sztatint szedő betegek potenciazavara javult. A magas koleszterinszint azonban nem csak a férfiaknál okozhat gondot, az érelmeszesedés ugyanis korlátozhatja a hüvely vérellátását is, ami hüvelyszárazságot vagy csökkent szexuális vágyat és izgalmat okozhat.
