Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői szerint egy hét lépésből álló akciósorozattal el lehet jutni a vírusos hepatitis legyőzéséhez. A szakemberek szerint különösen a hepatitis B-re és a hepatitis C-re kell összpontosítani, amelyek együttesen a vírusos hepatitises halálesetek 96 százalékáért felelősek.
1. Globális fellépés, nemzeti tervek
Az Egészségügyi Világszervezet döntéshozó testülete (a WHA) elfogadta a globális egészségügyi szektor vírusos hepatitiszre vonatkozó stratégiáját, amely konkrét fellépést sürget. A kezeletlenül hagyott krónikus hepatitis ugyanis májcirrhosishoz , májrákhoz és korai halálhoz vezethet. De túl kevesen férnek hozzá azokhoz a szolgáltatásokhoz, amelyekre szükségük volna, s ennek részben az az oka, hogy túl kevés ország dolgozott ki és finanszíroz nemzeti terveket.
2. Szűrővizsgálatok
A hepatitis B (HBV) vírussal fertőzöttek mindössze 9 százaléka, a hepatitis C-vel (HCV) fertőzöttek 20 százaléka ismerte az állapotát 2015-ben. Az előrelépéshez 2020-ig a fertőzöttek 30 százalékát, 2030-ig 90 százalékát ki kellene szűrni.
3. Kezelés
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az egészségügyi szervezetek azzal küzdenek, hogy nem érik el a szűrésen még át nem esett embereket, pedig a HCV gyógyításához, valamint a HBV-kezelésekhez és oltásokhoz támogatásokat is adnak. Az elkövetkező néhány évben a HBV-vel fertőzött 257 millió emberből 107 milliónak meg kell ismernie a helyzetét, illetve a HCV-vel fertőzött 71 millió emberből 15 milliót el kell érniük a szakembereknek a kitűzött célok eléréséhez. A kezelések lefedettsége szintén túl alacsony. A 2015-ben HBV-vel diagnosztizált betegek 8 százaléka és a HCV-betegek 7,4 százaléka kapott megfelelő kezeléseket.
4. Hepatitis B immunizálás
A HBV esetében továbbra is elsőbbséget élvez a csecsemők immunizálása, és az anya és gyermeke közötti vírusátadás megakadályozása. A HBV immunizációs program keretében 2030-ra 90 százalékos átoltottságot kellene elérni, de földrajzilag jelentősek az eltérések. Amerikában, Ázsiában és a Csendes-óceán térségében jobb a helyzet, mint Európában és Afrikában.
5. Az anya és gyermeke közötti átvitel megakadályozása
Számos ország még mindig nem használ ki minden lehetőséget az anya és gyermeke közötti HBV-átadás megelőzésére. A megszületésüket követő 24 órában a csecsemők mindössze 39 százalékát oltották be 2015-ben. A cél 2030-ra 90 százalék volna. A HCV esetében jelenleg nincs biztonságos és hatékony kezelés az anya-gyermek átvitel megelőzésére, és 12-es év alatt nem is engedélyezett a felnőtteknél alkalmazott kezelés. Úgy becsülik, hogy 2,1 millió 15 év alatti gyermek küzd krónikus májgyulladással, ezért sürgősen szükség van a számukra megfelelő gyógyszerek további kutatására.
6. Vérbiztonság
A HBV- és a HCV-fertőzések megelőzés fontos területe az orvosi célra levett vér teljes biztonságának megteremtése. Ez a vérvizsgálatok 100 százalékos lefedettségét, és a nem biztonságos injektálási gyakorlatok teljes megszüntetését jelenti. Ma már a levett vér 97 százalékát vizsgálják meg a véradásokon, és az újrahasznosított injekciós eszközök aránya globálisan 8 százalékra csökkent.
7. Ártalomcsökkentés
Ez is érdekelhet
A tiszta tűk terjesztése a kábítószer-használók számára sokkal nehezebb feladat. A maguknak drogokat beadók 2010-ben átlagosan csak 27 fecskendőt és tűkészletet kaptak, pedig a globális célok szerint személyenként 300 készletre volna szükség évente. Míg az ártalomcsökkentésre gyakran hiányzik a politikai akarat, ugyancsak hiányoznak az adatok hiánya, ami elrejti az esetleges járványokat.
