Az autoimmun betegségben szenvedő, legyengült immunrendszerű emberek közel 90 százalékának a szervezete képes kimutatható mennyiségű ellenanyagot termelni a koronavírus elleni mRNS-alapú vakcinák hatására - derül ki a St. Louis-i Washington School of Medicine új kutatásából, amelyről a Healthline is hírt adott . Az immunrendszer működését gátló, immunszuppresszáns gyógyszereket szedők körében végzett vizsgálat - ilyen kezelést jellemzően azok kapnak, akiknek valamilyen autoimmun betegségük van, vagy szervátültetésen esnek át - eredménye azért is biztató, mert korábban kérdéses volt, hogy az immunhiányos betegeknél mennyire hatékonyan működnek a COVID-19 elleni vakcinák.
Az immunszupresszáns gyógyszereknek az a képessége, hogy "lecsendesítik" a túlműködő immunrendszert, gátolják, hogy a vakcinákra olyan erős immunválasz jöjjön létre, mint azoknál, akik nem kapnak immunszupresszív kezelést" - mondta David Hirschwerk, a New York-i Northwell Health egészségügyi szolgáltató fertőző betegségekkel foglalkozó specialistája. Ráadásul az ilyen gyógyszert szedőknél nagyobb a kockázata a koronavírus-fertőzésnek és amennyibben elkapják, a súlyosabb szövődmények kialakulásának - tette hozzá.
Mire jutottak a tanulmány készítői?
A vizsgálathoz a kutatók két csoport eredményeit vetették össze: az egyikbe 53 egészséges, alapbetegséggel nem küzdő ember került, a másikba 133, legalább egy immunszupresszív gyógyszert szedő beteg. Közülük van, aki gyulladásos bélbetegséggel küzd, mások reumatoid artritisszel , lupusszal, vagy szklerózis multiplexszel. Minden résztvevőtől vérmintát vettek, előbb a Pfizer-BioNTech -, vagy a Moderna-vakcina első dózisának beadását követő két héten belül, majd a második részoltást követő 3 héten belül.
A kutatók ezután megmérték a résztvevők szervezetében termelődő ellenanyag szintjét. Az immunszupresszáns gyógyszereket szedők három ember kivételével - akiknek a kezelését az oltást követő héttől szüneteltették - továbbra is kapták a megszokott kezelést. Az eredmények arra utalnak, hogy az egészséges résztvevők, és az immunszupprimált betegek közel 90 százalékának a szervezetében termelődtek koronavírus elleni antitestek. Viszont azt is megállapították, hogy utóbbiak esetében az ellenanyagszint és az ellenanyagot termelő sejtek száma is csak harmadakkora volt, mint a másik csoport tagjainál - számolt be róla a Healthline.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ami kevésbé jó hír
A kutatók azt is kiderítették, hogy bizonyos gyógyszercsoportokat szedő betegek immunválasza különösen gyenge volt. A glükokortikoidokat - szteroid hormonok -, és egy szteroidtípust szedők mindössze 65 százalékánál (emellett egy bizonyos autoimmun kezelésben részesülők 60 százalékánál) jelentkezett kimutatható antitestválasz .
Ez is érdekelhet
Azt is megállapították, hogy az mRNS-alapú vakcinák nagyobb védelmet nyújtanak, hatékonyabbak az immunhiányos betegek számára, mint az egyéb technológiával készülők, például a Johnson&Johnson (Janssen) egydózisos vektorvakcinája. "Mindemellett olyan kevés mellékhatást okoznak, mint bármely más gyógyszer" - tették hozzá a vizsgálatot végző szakemberek.
