Meglepő fejlemények a Moderna és a Pfizer-vakcináról

Egy friss tanulmányból kiderült, hogy a humán klinikai vizsgálatokon leghatékonyabb két mRNS-vakcina kiváltotta antitestválasz között is van különbség. És meglepő módon nem a Pfizer-BioNtech oltóanyaga teljesített jobban.

Egy nemrégiben az Egyesült Államokban készült tanulmányból kiderül, hogy a Moderna koronavírus elleni vakcinája magasabb antitestszintet és gyorsabb antitestválaszt váltott ki immunizált klinikusok körében, mint a Pfizer-BioNTech oltóanyaga - írja a news-medical.net.

koronavírus elleni oltás
Sokan mRNS-alapú koronavírus elleni vakcinára vágynak. Fotó: Getty Images

Az Egyesült Államokban jelenleg használt két mRNS-alapú vakcina a széleskörű humán klinikai vizsgálatok során több mint 90 százalékos hatékonyságúnak bizonyult a SARS-CoV-2 fertőzés megelőzését és a tünetekkel járó COVID-19 okozta megbetegedést illetően. Mint kiderült, a gyakorlatban, vagyis a tömeges vakcinációt követően is mindkettő hasonlóan jól teljesít. A mostani - még nem lektorált - tanulmány eredményei azonban azt mutatják, hogy a két vakcina kiváltotta antitestválasz között azért van különbség.

Az mRNS-vakcinák sem egyformák

A vizsgálatba 611 klinikust vontak be, akiknek átlagéletkora 47 évre jött ki (összességében 28-76 év között alakult), kétharmaduk nő volt. A teljes vizsgálati időszak alatt mindannyian háromhavonta adtak szérummintát, hogy a kutatók megállapíthassák a SARS-CoV-2 tüskefehérjéje ellen termelt specifikus IgG-antitestszintjüket. A végső vizsgálatban már csak 532-en vettek részt, közülük 217-en kaptak Pfizer-BioNTech-vakcinát, a többiek pedig Modernát. A szerológiai eredmények azt mutatják, hogy két ember kivételével mindenkinél megjelentek az antitestek a két részoltást követően.

A második oltás beadása után 2-4 héttel sem mindenkinél termelődik elegendő koronavírus elleni antitest. A negatív eredményt produkálók között pedig messze a kínai vakcinával oltottak vannak a legtöbben. Részletek!

Az életkort és a nemek szerinti eloszlást figyelembe véve az látszik, hogy a második dózis minden résztvevőnél szignifikánsan magasabb antitestválaszt váltott ki, mint az első vakcinaadag. A kutatók azt is megállapították, hogy mindkét vakcina esetében az immunizálás után 6 héttel termelődött a legtöbb antitest.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Moderna vagy Pfizer-BioNTech?

Érdekes módon jelentős eltérést figyeltek meg a két mRNS-alapú vakcina kiváltotta antitestválaszt illetően. A Modernával oltottaknál magasabb antitestszint alakult ki a 14-20., a 42-48., a 70-76. és 77-83. napon. Ezzel szemben a Pfizerrel oltottaknál a 28-34. napon észleltek nagyobb antitestmennyiséget. A korai antitestválasszal kapcsolatban is meglepő eredményt hozott a vizsgálat: két Modernával oltottnál ugyanis már az első dózis beadását követő 6 napon belül megjelentek az antitestek. A Pfizerrel oltottaknál ugyanezen időszak alatt nem volt kimutatható ellenanyagválasz.

A kutatók szerint több lehetséges magyarázat is van a Moderna "sikerére". Ebben az oltóanyagban nagyobb mennyiségű immunogén van: adagonként 100 mikrogrammot tartalmaz az új koronavírus tüskefehérjéjét kódoló hírvivő ribonukleinsavból, míg a Pfizer-BioNTech -vakcina csak 30 mikrogrammot.

Emellett a tanulmány szerzői úgy vélik, a szélesebb körű immunvédelem a két dózis beadása közötti hosszabb intervallumnak is betudható. A gyártó ajánlása szerint a Pfizer-BioNTech két adagjának beadása között minimum 21 napnak kell eltelnie, ami a Moderna esetében 28 nap (ám az oltási protokoll országonként eltérő lehet). Azt is megemlítik, hogy ezek az eredmények egyelőre csak tájékoztató jellegűek, és kizárólag a vizsgálatba bevont résztvevőkre vonatkoznak.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +6 °C
Minimum: -1 °C

Borult idő várható. Egy nyugatról kelet felé tartó csapadékzóna mentén az ország északi felén nagyrészt havazás, dél felé haladva havas eső, eső vegyesen várható. A Dunántúli-középhegységben, a főváros és az Északi-középhegység tágabb térségében vastagabb vizes, tapadó hóréteg is kialakulhat. Sokfelé lesz erős, főként Csongrád-Csanád és Békés megyében viharos, akár erősen viharos a déli, délkeleti szél, majd hajnaltól északnyugatira fordul a légmozgás, amely Sopronnál és a Fertőnél viharossá fokozódik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -4 és +4 fok között várható, amely az éjszaka első felében áll be; az északi szélvédett völgyekben lesz a leghidegebb. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.