A jelenleg használt mRNS-alapú vakcinák, vagyis a Pfizer-BioNTech és a Moderna készítménye az eddigi tapasztalatok alapján biztonságos és hatékonyan véd az új koronavírus egyes mutációi által okozott megbetegedés ellen. A Moderna nemrégiben egy új, szintén mRNS-alapú vakcina humán kísérleteit kezdte meg az Egyesült Államokban. Amennyiben a vizsgálat sikerrel zárul, ez lehet az eddigi leghatékonyabb influenza elleni vakcina - írja a Healthline.
Az amerikai gyógyszergyártó beszámolója szerint jelenleg a humán klinikai vizsgálatok második fázisában járnak, amelybe összesen 180 résztvevő bevonását tervezik. Az első önkéntes tesztalanyok július 7-én kapták meg az mRNA-1010 elnevezésű, szezonális influenza elleni vakcinát. Ez a Moderna első ilyen jellegű készítménye, ami eljutott a klinikai vizsgálatok e szakaszába. Az oltással két A típusú (H1N1, H3N29) és két B típusú influenzavírus (Yamagata és Victoria) ellen szeretnék hatékonyan küzdeni.
Érdemes változtatni az influenza elleni vakcinán?
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint évente körülbelül 3-5 millió embernél okoz súlyos megbetegedést az influenzavírus világszerte, ebből 290 ezer és 650 ezer közé tehető az ezzel összefüggésbe hozható halálesetek száma. Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) jelentéséből viszont az derül ki, hogy a jelenlegi influenza elleni védőoltások hatékonysága mindössze 40-60 százalékos, ami azt jelenti, hogy ennyivel csökkentik a megbetegedés kockázatát a teljes lakosság körében influenzaszezonban. A Moderna elképzelései szerint az új technológiával gyártott oltóanyaggal jelentősen javulna a védőoltás hatékonysága.
"Izgalmas időszakot élünk: a DNS-szekvenálás lehetővé teszi számunkra, hogy számos betegség genetikai okait azonosítsuk, és bővíti a terápiás lehetőségeket is" - nyilatkozta a Healthline-nak Scott Braunstein, egy kaliforniai egészségügyi központ orvos igazgatója. Hozzátette: noha sokan aggódnak az új technológia miatt (hogy eddig még nem használtak mRNS-alapú oltásokat, ezért nincsenek róla évtizedes tapasztalatok), valójában már az 1980-as évek óta tanulmányozzák a kutatók. A koronavírus-járványban pedig eddig több száz millió embernél "vetették be" élesben, és az eddigi eredmények alapján jól teljesít.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az mRNS-alapú vakcina előnyei a hagyományossal szemben
A jelenlegi, évente ismétlést igénylő influenza elleni védőoltások az influenzavírus inaktivált vagy legyengített törzseit tartalmazzák. A háromkomponensű vakcinák általában két A és egy B törzset, a négykomponensű pedig plusz egy B törzset. Az influenzavírus gyorsan mutálódik, ezért a friss vakcinák összetételét a WHO mindig az előző szezon adatait figyelembe véve állítja össze. "A szakemberek kénytelenek legjobb tudásuk szerint megtippelni, melyek lesznek a legtöbb megbetegedést okozó törzsek a következő szezonban. Ám mivel ezeknek a vakcináknak az előállítása időigényes, összetételükről 6-9 hónappal a használat előtt döntenek. Egy mRNS-alapú influenza elleni oltás ennél jóval gyorsabban előállítható" - ismertette Braunstein.
Ez is érdekelhet
"Sok esetben rosszul tippelünk, ami egyes szezonokban mindössze 10-50 százalékos hatékonyságot eredményez. Ha az mRNS-technológiát használnánk, sokkal pontosabban ki tudnánk fejleszteni azokat a vakcinákat, amelyek a szezonban várhatóan legtöbb megbetegedést okozó törzseket tartalmazzák, ez pedig jóval hatékonyabbá tenné az oltásokat" - mondta Braunstein. Hogy a vizsgálatok meghozzák-e a várt eredményt, hamarosan kiderülhet.
