Magyarországon a felnőttek igen jelentős hányada ( az OECD adatai szerint a nők 32, a férfiak 28 százaléka) elhízott vagy túlsúlyos, ami általánosságban egészségtelen életmódra és helytelen táplálkozásra utal. Az elhízás önmagában is költséges, mert a pluszkilók felszedéséhez pluszforintok is kellenek, másrészt a túlsúly miatt számos betegség és kényelmetlenség jelentkezhet, ezek kiküszöbölése, ellensúlyozása, meggyógyítása pedig szintén pénzbe kerül. Egyes kutatások szerint a túlsúlyosak nehezebben kapnak állást és kisebb a fizetésük. Azaz csak ebből kiindulva is megérné a beruházás az egészségesebb étkezésbe. De ez közvetett hatás, és vannak sokkal nyilvánvalóbb érvek is az egészséges táplálkozás mellett. A bolti és a piaci számlák.
Először is nézzük a legkézenfekvőbb dolgot, és számoljuk össze, hogy mibe kerül egy heti élelem, ha "egészséges", és mibe, ha "nem egészséges" étrendet követünk! Persze, nem érdemes túlságosan elmerülni a részletekben. Vegyük a "normális" heti étkezési szokásokat , ahogy egy átlagos felnőtt dolgozó ember meg tudja oldani.
A fő kérdés, hogy mi jelenti a legnagyobb tételt. Természetesen az ebéd. Ha meleg ételt akarunk fogyasztani, akkor akár a munkahelyi menzát vagy büfét, illetve az utcai étkezést, vagy a konzervmelegítést választjuk, a végeredmény mindig közel ugyanaz. Nézzük (a budapesti irodák környékén tapasztalható) árakat!
Hétfő: menü a menzán (húsleves, rakott kel, gépi kóla) = 1100 forint
Kedd: 2 db pizzaszelet a büfében, ásványvíz = 1000 forint
Szerda: sóletkonzerv melegítve, kis baguette, doboz kóla = 900 forint
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Csütörtök: menü a menzán (sárgaborsó leves, milánói makaróni rántott hússal, gépi kóla) = 1200 forint
Péntek: gyros és kóla az utca túloldaláról = 1100 forint
(Mielőtt tovább haladnánk, jegyezzük meg, hogy a KSH fogyasztási statisztikái szerint 2016-ban egy fő élelmiszerre és alkoholmentes italra havonta mindössze 20412 forintot adott ki. Azaz ezt az összeget csak a munkahelyi étkezés elvinné. Így biztosan sokan tudják, hogy miként lehet megtakarítani az étkezésen. De állítjuk, ez nem jelenti, hogy nem fogyaszthatnak jó minőségű élelmiszert is.)
Ha nem vigyázunk, átlag felett fogunk ebédre költeni
Hétköznapokon tehát nagyjából 1000-1100 forint körül lehet megúszni a meleg ebédet. Nem túl egészséges, de biztonságos kalóriabevitel, havi 20 ezer forint körüli kiadással. Ehhez jön a hétvégi otthon főzés , vagy ha nincs kedvünk, akkor a pizzarendelés. Egy klasszikus pörkölt nokedlivel, savanyúsággal, kenyérrel és sörrel egy személyre kijön 1000 forintból. Másnap nem főzünk, zacskós leves készül meg pizzát rendelünk, és sört iszunk. És ez együtt 1500 forint. Azaz a havi ebédelés ezen az úton mintegy 30 ezer forintot vinne el. (Az imént meglehetősen férfias ételválasztékot vázoltunk, de a nők is hasonló kiadásokkal számolhatnak, mert az olcsóbb, például kisadag főfogások mellett megemeli a költségeiket a több saláta, gyümölcs és édesség.)
Elvileg a többi étkezésnek e költség alatt kellene maradnia. A reggelik és vacsorák (az egyszerűség kedvért egy nap egy meleg étkezéssel számolunk) összeállítása jelentős költségeltéréseket adhatna, de ez nem az ételek jellegéből fakad. Van ugyanis olyan párizsiféle, amely jelentősen meghaladja bizonyos sonkaféleségek árát, és mindez fordítva is igaz természetesen. Továbbá az olykor drágábbnak tűnő tételekből (például feketeerdei sonkából, vagy sajtoknál például a kék sajtokból) kevesebb is elég, vagyis az egy étkezésre jutó költség nem emelkedik. Hasonló a helyzet a mostanában egyre drágább zöldségeknél és gyümölcsöknél is. Szendvicsben a lecsópaprika ugyanolyan jó, mint a darabra árult, és sokkal drágább zöldpaprika. Hasonló igaz a különféle paradicsomok választékánál is. Azaz érdemes a saját igényeinkre figyelni, és nem szabad bedőlni a kereskedelmi trükköknek . Hiába néz ki például úgy, hogy a nagy dobozos gyümölcsjoghurt fajlagosan olcsóbb, ha a tapasztalat azt mutatja, hogy nagyobb edényből többet eszük, így végül a fogyasztásunk megnő, több pénzt adunk ki, mint amennyit igazából szeretnénk, és felesleges kalóriákkal is megterheljük magunkat.
A beszerzési stratégia döntő
Vagyis az előrelátásnak és a beszerzések során tanúsított megfontoltságnak a reggeli, a tízórai, az uzsonna és a vacsora alapanyagainak kiválasztásakor nagyobb a jelentősége, mint annak, hogy hagyományos vagy trendi étrendet követünk-e. Egy dolog azonban biztosan nem mellékes. Jelesül, hogy otthon rendszeresen főzünk-e. A nagyobb adagban elkészült ételek ugyanis jelentős megtakarításokat eredményezhetnek, ráadásul tudhatjuk, hogy jó minőségű alapanyagokat használtunk-e fel az elkészítésükhöz.
A pörkölt példájánál maradva egy kiló 1900 forintos marhalábszárból, az egy kilós, 800 forintért beszerezhető mirelit nokedliből, összesen mintegy 3000 forintért előállíthatunk négy adag meleg ételt. Ez 250-350 forint árelőnyt jelent a főétkezéseknél a menzai megoldáshoz képest. Ha 1200 forintos sertéscombot vagy 800 forintos csirkecombot használunk, a különbség még nagyobb lesz. Ezt a számítást a legkülönfélébb (köztük egészséges alapanyagokból készült) ételeknél elvégezhetjük, és az otthon főzés mindig nyer.
Összességében tehát beszerzési stratégiánk fogja meghatározni, hogy tudunk-e pénzt fordítani időnként kifejezetten drága, de egészséges alapanyagokra is. Ha egy hét minden napján sikerül 500 forint árelőnyt realizálni az otthon főzéssel, akkor azon a héten akár lazacfilét is vehetünk a hétvégére, mert az összköltségünk nem emelkedik a menzai rendszerben tapasztaltak fölé.
Más országokban is csapdába esnek a fogyasztók
A helyzet más országokban is hasonló. A kutatások azt mutatják, hogy az emberek kialakítanak valamilyen preferenciákat, és ragaszkodnak hozzájuk, különösen, ha ösztönzik is őket - állította a BBC-nek Gerrit Antonides, a hollandiai Wageningen Egyetem háztartásgazdaságtan kutatója.
"Az olcsó bevásárlás szokássá válik, tanult viselkedés. Ha valami 'egészségeset' akarunk vásárolni, akkor a büntetés nagyon jól látható a magasabb ár miatt, miközben az egészségi előnyök abban a pillanatban nem olyan világosak, és csak később jelenek meg. Ez a fogyasztót csapdába ejti" - mondta Antonides.
Csakhogy a kutató szerint a helyzet mégsem ilyen rossz, mert Brian Thompson, a FAO vezető táplálkozási szakértője szerint nincs rá tudományos bizonyíték, hogy a bioélelmiszerek egészségesebbek lennének. Ráadásul az árak azért magasabbak, mert a fogyasztók elfogadták a képet, amelyet a kereskedelmi marketing sugall nekik a helyes életmódról és táplálkozásról.
Persze, az éttermi minőségű alapanyagok beszerzése más tészta. A profi séfek tisztában vannak vele, és talán nekünk is megéri elgondolkodni ezen, hogy az étel nem lehet olcsó, mert ha olcsó, akkor kénytelen volt természetellenesen gyorsan növekedni (például a génmódosítások miatt), vagy rengeteg műtrágyát kapott. De azért otthon nem a fine dining a cél, hanem a jóllakás. Azaz kompromisszumokat kell kötnünk.
"A takarékos főzés kulcsa, hogy elkerüljük az előre csomagolt ételeket, szezonális termékeket vásároljunk, és tanuljunk meg ismét úgy főzni, ahogy nagymamánk tudott" - mondta a holland élelmiszerszakíró, Karin Engelbrecht. Szerinte a szupermarketek helyett érdemes a kisebb üzletekben és a piacon vásárolni . Ha az árusokkal, boltosokkal sikerül személyes kapcsolatot kialakítani, rengeteg hasznos információval gazdagodhatunk, amely nemcsak az olcsó, de az egészséges ételek elkészítésében is segítséget nyújt. Ebben a világban a beszerzés macerásabb, több energiát kell belefektetni, de a főzés hobbivá válhat, és az élvezet forrása már nemcsak az étel lesz, hanem annak elkészítése is.
Van megoldás az egészséges alapanyag beszerzésére
Egyre nagyobb divatja van, hogy (az internet és a közösségi média szervezési lehetőségeit kihasználva) a termelőtől egyenesen a fogyasztóhoz szállítanak termékeket, azaz a folyamat leegyszerűsíthető. De az is kivitelezhető, hogy magunknak termesszünk zöldségeket , és ezzel ne csak a minőséget javítsuk, hanem a költségeket is csökkentsük. Bármilyen hihetetlen ugyanis, de mindössze 1 négyzetméternyi földön kétféle zöldségből (például salátából vagy sárgarépából vagy babból) annyit termelhetünk, amennyi egy négytagú családnak egész évben elegendő. Ez a dolog működik akár az ablakpárkányokon és erkélyeken is.
Ez is érdekelhet
Végül még van egy szempont, amelyet érdemes megfontolni: jövedelmünk mekkora részét költjük élelmiszerre? A magyarok mintegy 20 százalékát. A mediterrán országokban ez az arány 25 százalék, északabbra viszont sokkal kevesebb, Hollandiában például csak 13 százalék. Ami nemcsak azt mutatja, hogy a fejlettebb északi régióban több marad másra, hanem azt is, hogy hol fontos az étel. Nekünk magyaroknak eléggé. De volna rá lehetőségünk, hogy a mennyiség irányából a minőség felé is nagyobb elszántsággal forduljunk.
