Az egyetlen módja annak, hogy százszázalékosan mentesítsük magunkat a COVID-kockázattól , hogy gyakorlatilag elszigeteljük magunkat a társadalomtól, és ott élünk, ahol teljesen önfenntartók lehetünk. Ha valaki például kiköltözik az alaszkai vadonba, szinte biztos, hogy előbb találkozik medvével, mint koronavírussal. De ez csak kevesek számára valódi opció, még akkor is, ha nem járunk meccsre, koncertre vagy másféle tömegrendezvényre. A legtöbb embernek a világjárvány idején is kapcsolatba kell lépnie másokkal, ha például élelmiszerhez akar jutni, vagy el szeretné intézni a hivatalos ügyeit, illetve pénzt akar keresni.
Sandh Kesh, az amerikai közegészségügyi hatóság, a CDC járványtani orvosszakértője a c|net magazinnak elmondta, hogy a különféle tevékenységeket annak alapján osztályozzák, hogy közben mennyire könnyű elkapni a fertőzést, vagy a vírust másoknak átadni. "Ezek a tevékenységek elsősorban relatív kockázatot hordoznak, amely nagymértékben két dologtól függ: a környezettől és attól, hogy mit csinálunk ebben a környezetben. Azt, hogy mi történik a környezetünkben, nehéz kontrollálni" - mutatott rá Kesh az egyik alapproblémára. Mivel a saját otthonunkon kívüli a környezetre nincs jelentős befolyásunk, a pontos kockázati szint nagymértékben függ az adott körülményektől, például, hogy a közösségben sok fertőzött van-e? Melyek tehát - erre is figyelemmel - a legkockázatosabb dolgok, amiket tehetünk? Nézzük!
Repülővel utazni
A repülés nagyon kockázatos, ezért aki csak teheti, kerülje a légi utazást mindaddig, amíg nem lesz elérhető a vakcina vagy a vírus kezelése alkalmas gyógyszerek. Kesh szerint ez az egyik legveszélyesebb helyzet, amivel kitehetjük magunkat a SARS-CoV-2 vírusnak és a COVID-19 -nek. Nem csak a repülőgépek a veszélyesek, ahol a szellőztetés nagyon hatékony ( HEPA ) szűrők közbeiktatásával történik, hanem a repterek is, ahol sok helyről érkező sokféle ember mozog.
Ráadásul a légikikötők rendkívül stresszesek a nagy forgalom, az állandó zaj, és az eltévedéstől, késéstől, ellenőrzésektől, lopások és más biztonsági problémák miatti aggodalom stb. miatt. Az emberek ilyenkor kevésbé képesek koncentrálni, megtartani a biztonságos távolságot, mindig fertőtleníteni a környezetüket, a kezüket, elkerülni az arcuk megérintését. "Tehát még a jó szándékú emberek is hajlamosak megszegni a szabályokat" - állítja a járványtanász. Emellett a szellőztetés óhatatlanul szétszórhatja a vírusokat
Ezért akinek repülnie kell, mindig viseljen védelmet nyújtó maszkot. Próbáljon kevésbé zsúfolt járaton helyet foglalni, még akkor is, ha nem ideális időben kell indulnia. Érdemes megkérdezni a légitársaságokat, hogy komolyan veszik-e a vírust, és ideális esetben korlátozzák-e a gépek kapacitását, és elkövetnek-e mindent a fertőtlenítés és légtisztítás érdekében. A repülőgépre való felszálláskor az ülést, a karfát, a tálcát fertőtlenítő kendőkkel le kell törölni, de akár saját üléshuzatot magunkkal vinni sem túlzás. A mellékhelyiségben mindenképp fontos a szappanos kézmosás, és kézfertőtlenítés.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Bárba menni
A bárok, sörözők, kocsmák arra lettek kitalálva, hogy elfogyasszunk egy italt a barátokkal. De a közeli ismeretségek veszélyesek a zsúfolt helyeken, mert a nagyobb személyes bizalom miatt csökken a távolságtartás és nő az érintkezés, vele pedig a vírus átadásának veszélye. Ráadásul, ha valaki le akar hajtani egy-két italt, nagy valószínűséggel nem fog maszkot viselni .
"A bárok zajosak, tehát mindenki hangosan beszél és kiabál , ami zárt térben tökéletes környezetet teremt a fertőzés átadására" - állítja Kesh, hiszen a hangoskodó emberek a légutaikból folyamatosan bocsátják ki a vírusokat potenciálisan hordozó aeroszolt. A másik kockázati tényező a higiénia. Az italmérésekben nem nagy az esélye, hogy az egészségügyi intézkedések prioritást élvezzenek. Ebben persze lehetnek nagy különbségek, de a kockázat mindenképpen is fennáll. A legjobb módszer a kockázat csökkentésére az ilyen helyek elkerülése. A sör otthon is jól fog esni.
Hajat vágatni
Úgy tűnik, hogy a fodrászat egy ártalmatlan hely, ennek ellenére elég jelentős kockázatot hordoz a megfertőződésre. Manapság nem szoktunk idegeneket kevesebb mint két méterre megközelíteni, különösen nem több mint 15 percig . A fodrásznál - aki folyamatosan érintkezik további idegenekkel - viszont ezt tesszük. Ez még akkor is kockázatos, ha sok helyen ma már egyszerre csak egy vendéget fogadnak, és a kuncsaftok szigorúan időpontra érkeznek.
"A fodrászszalon nem lehet zsúfolt, jól kell szellőznie, az ajtókat és ablakokat nyitva kell tartani, hogy legyen megfelelő légáramlás . A légkondicionálót vagy ventilátort azonban nem szabad használni" - mondja a szakember. A fordrászoknak gondoskodniuk kell róla, hogy nem csak ők, de minden ügyfelük is viseljen maszkot. Nőknél ez nehezebben kivitelezhető, de sok férfiaknak segíthet, ha vásárolnak egy elektromos hajvágó készüléket, amelyekkel - különösen a rövid frizurák elkészítéséhez - még csak különösebb ügyességre sincs szükség.
Ez is érdekelhet
A CDC értékelése szerint a felsoroltak a legveszélyesebb hétköznapi tevékenységek. Emellett vannak kisebb rizikóval járó elfoglaltságok is. Például az éttermi étkezés, a zárt térbe szervezett baráti összejövetel, a konditermi edzés, a bolti bevásárlás a közepesen kockázatos tevékenységek közé tartozik. A barátokkal való találkozás külső helyszínen, kirándulás vagy séta egy közparkban pedig alacsony kockázatú tevékenység. Hasonló tevékenységeket, elfoglaltságokat persze még fel lehetne sorolni, de a példákon látható, hogy olykor ártatlannak vélt helyeken is emberek között is el lehet kapni a betegséget.
