A Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung kutatása széles perspektívát tár fel, de ezúttal csak az egészségre és az életkörülményekre vonatkozó megállapításokat összegezzük. (A kutatás áttekintése ide , a teljes kutatás bemutatása pedig ide kattintva érhető el.) Kiderült, hogy a magyar emberek több mint egyharmada, 35 százalék szokott álmodozni saját jövőjével kapcsolatban, negyede régen álmodozott, de mostanában már nem, míg 38 százalék egyáltalán nem szokott fantáziálni saját jövőjéről. A magyar társadalom tehát három nagyjából egyforma részre oszlik e tekintetben: álmodozókra, álmaikat feladókra és álmokkal nem foglalkozókra.
Mikor volt az aranykor?
Az elmúlt bő 100 év történelmi korszakainak megítélése jó indikátora lehet annak, hogyan szeretnének élni a magyarok a jövőben. Arra a kérdésre, hogy a huszadik század melyik nagy korszakában volt mindent összevetve a legjobb a magyaroknak, a válaszadók elsősorban a Kádár-rendszert látják pozitívan. Tízből négy magyar gondolja úgy, hogy 1989 előtt volt a legjobb nekünk, szemben a rendszerváltás utáni harmadik magyar köztársasággal , amelyet a lakosság egyötöde tekint etalonnak. A megkérdezettek harmada viszont nem tudott választani a korszakok közül: egyiket sem érezte aranykornak.
A nők inkább gondolják, hogy Kádár alatt jobb volt nekünk (45%), mint a férfiak (38%), míg a férfiak körében többen vannak, akik a rendszerváltás utáni időszakot tartják jónak: 24%, szemben a nők 17 százalékával. A 30 évnél fiatalabbak tűnnek a legbizonytalanabbnak, több mint 55 százalékuk nem tudott felelni a kérdésre, és csak egy hajszálnyival mondták többen, hogy a rendszerváltás után volt jobb a magyaroknak (19%), mint akik a Kádár-rendszert választották (18%). A fiatalok ilyen mértékű elégedetlenségét mind saját múltunkkal, mind jelenünkkel alátámasztja a nagy mértékű kivándorlási hajlandóság is.
A gulyáskommunizmus támogatottsága egyébként egyenesen arányos az életkorral: a 60 évnél idősebbek 63 százaléka vélte úgy, hogy az előző rendszer volt legjobb honfitársainknak. A harmadik köztársaság támogatottsága a 18-29 év közötti fiatalok mellett csak a harmincas korosztályban előzte meg a Kádár-rendszert: közel egyharmaduk véli úgy, hogy a rendszerváltás után volt a legjobb a magyaroknak.
"Az életkor egyértelműen befolyásolta annak megítélését, hogy melyik korszak volt a legjobb a magyarok számára. Az idősebbek, 60 év felettiek, akiknél az egészség megléte kiemelten fontos kívánság, valószínűleg nosztalgiával gondoltak a Kádár-korra, ahol korán el lehetett menni nyugdíjba, és mindenki egyenlően elérte az egészségügyi szolgáltatásokat" - mondta Boros Tamás, a Policy Solutions stratégiai igazgatója.
Az áhított jövedelem
A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy a jövedelem milyen szerepet játszik az álmok megvalósulásában, mekkora a legkisebb havi nettó összeg, amelyből álmaik életét tudnák élni a válaszadók. Az Eurostat szerint 2016-ban a medián jövedelem nettó 124 ezer forint volt, az átlagkereset pedig nettó 192 ezer.
Az adatokból látszik, hogy a magyaroknak a jövedelem területén nemcsak valós fizetésük, hanem még álmaik is jócskán elmaradnak a nyugat-európai mindennapoktól: a válaszadók mindössze 12 százaléka felelte azt, hogy 500 ezer forintnál nagyobb összegből tudná csak fedezni a kiadásait, amennyiben álmai életét élhetné. A magyarok 28 százalékának nettó 300-500 ezer forint közötti összegre lenne szüksége álmai életéhez, 36 százalékának 200-300 ezer forint, 14 százalékuknak pedig elég lenne mindössze egy 100 ezer és 200 ezer forint közötti összeg is. A válaszokból az is kiderült, hogy a férfiak jellemzően nagyobb összeg után vágyakoznak, mint a nők.
Az összes korcsoportban legnagyobb arányban a 200-300 ezer forint közötti opciót jelölték meg, egyedül a harminc év alattiak között láthatjuk, hogy legnagyobb arányban 300 ezer és 500 ezer forint között szeretnének keresni havonta. A fiatal felnőttek egyébként kifejezetten nagyravágyóak, a huszonéves és harmincas generáció tagjai között találunk kiemelkedően nagyobb arányban olyanokat (16% és 19%), akik félmillió forint felett szeretnének keresni.
Az egészség a legerősebb személyes vágy
A Policy Solutions és a FES kutatása szerint a magyarok legfontosabb személyes vágya az egészséges élet. A válaszadók közül ezt az opciót jelölték meg a legtöbben (56%). Ez a válaszopció az ötvenes korosztály (66%), valamint a 60 évnél idősebbek (80%) között volt a leggyakoribb. Ezzel szemben a fiatal felnőttek mindössze 38 százaléka jelölte meg ezt az opciót.
Az egészség után a magyarok a leggyakrabban a biztos megélhetést nyújtó fizetésre és nyugdíjra vágyakoznak, minden második magyar jelölte meg ezt a válaszopciót. A válaszadók korát tekintve a legidősebbek, tehát a 60 éven felüliek között magas ez a vágyálom (59%), míg a fiatal felnőttek mindössze 39 százaléka említette az anyagi biztonságot az álmai között. Majdnem 10 százalékponttal jelölték meg többen ezt a választ a vidéki városban élők között (52%), mint a fővárosiak (43%), ami nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a fővárosban jellemzően mindig magasabbak a fizetések, mint az ország többi részén. Érdekesség, hogy a biztos megélhetés vágya és a végzettség között nincs szoros összefüggés, a legfeljebb 8 általánossal rendelkezőktől a diplomásokig nagyjából egyforma arányban vágyakoznak a magyarok anyagi biztonságra.
A boldogság tényezői
A boldog párkapcsolat és családi élet iránti álmot a válaszadók 42 százaléka említette, és minél fiatalabb valaki, annál inkább álmodozik boldog magánéletről. Az adatokból az is kiderül, hogy minél magasabb a végzettsége a válaszadónak, annál fontosabb számára a párkapcsolat és a család, valamint hasonló összefüggést láthatunk a lakhelyet tekintve is: minél nagyobb településen lakik valaki, annál gyakrabban álmodik erről.
Hogy biztonságban legyen gyermekeink, unokáink jövője, elsősorban az ötvenes korosztályt érdekli: 53 százalékuk jelölte meg ezt a lehetőséget. Az utódok sorsa egyébként elsősorban a legfeljebb 8 osztályt végzettek körében volt népszerű. A biztos munkahelyet és jó munkakörülményeket elsősorban a fiatal felnőttek választották, viszont kifejezetten kevesen jelölték ezt meg a legfeljebb 8 általánossal rendelkezők, valamint a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon élők közül.
Szép tágas lakásról szintén a fiatalok álmodnak kiugróan magas arányban, hasonlóan a külföldi nyaraláshoz, a külföldre költözéshez, valamint az idegennyelv-tanuláshoz. Kiugróan magas adat, hogy minden ötödik fiatal egyik legfontosabb álma a külföldre költözés . Az emigrációról fantáziálás regionális eloszlásban Észak-Magyarországon a legnépszerűbb.
Érdekes módon a legtöbben az ötvenes éveikben járók választották azt a válaszlehetőségét, hogy saját vállalkozást vagy civil szervezetet szeretnének létrehozni. Szintén meglepő, hogy az ország megsegítéséért, Magyarország boldogulásáért a hatvan éven felüliek akarnak a leginkább tenni (5%), szemben a legkevésbé hazafias harmincas korosztállyal, amelynek csak 1 százaléka említette a hazáért való munkát.
A férfiak nagyobb arányban álmodoznak biztonságos munkahelyről, szép lakásról és sok szabadidőről , míg a nők gyakrabban választották a magas fizetést és nyugdíjat, az egészséges életet, valamint az utódok biztonságát.
A felvirágzás feltételei
A személyes álmokon túl felmérték az ország jövőjével kapcsolatos elvárásokat is: vajon mire volna szükség, hogy Magyarország 20 év múlva virágzó ország lehessen. A válaszadók szerint a felvirágzásához elsődlegesen az kellene, hogy jóval magasabb fizetések és nyugdíjak legyenek - ezt a válaszopciót a megkérdezettek több mint fele megjelölte.
Második helyen azok állnak, akik az egészségügyi rendszer javulásában látják a sikeres magyar jövőt, ezt az opciót minden harmadik ember választotta. Az egészségügyi rendszer javulását a nők nagyobb arányban említették (38%), mint a férfiak (28%), emellett az átlagnál nagyobb arányban választották a 60 éven felüliek (44%) és az MSZP-szavazók (43%).
Az ország jövőjével kapcsolatos harmadik álom is pénzügyi természetű: 27 százalék említette, hogy Magyarországnak gazdaságilag erősödnie kell és modernebbé kell válnia. Ugyanekkora az aránya, akik viszont a korrupció csökkenésében látják a magyar álom sikerének kulcsát. A korrupciót arányaiban többen említették a húszas és harmincas éveikben járók, mint az idősebb állampolgárok.
A vagyoni különbségek leküzdése a magyarok negyedének fontos - elsősorban az ötvenesek között, valamint a legfeljebb 8 általánost végzetteknél.
"A jó fizetés, a biztos nyugdíj , a béremelés vannak a legfontosabb vágyak között, illetve ott van komoly súllyal a jó egészség és a megfelelő egészségügyi ellátás is. Az utóbbi kívánságról a finom részleteket kibontó fókuszcsoportos beszélgetések során kiderült, hogy az egészségügy átalakulásáról szerzett tapasztalatok és a nyomában megjelenő félelmek is erősítik. Az emberek látják ugyan, hogy új kórházak épülnek, de úgy vélik, hogy ott nem az átlagembereket, hanem a kiváltságosokat fogják gyógyítani. Azaz megjelenik a bizonytalanság és kiszolgáltatottság érzése, hiszen félnek, hogy nem lesz pénzük megfizetni ezeket a szolgáltatásokat. Ennek visszatérő jelzéseként sokan elmondták: stadionok helyett kórházakat kellene építeni. Ez a félelem némi magyarázatot nyújt a Kádár-korszak iránti nosztalgiára is" - mondta Boros Tamás.
Összességében a "magyar álom" messze áll mind az amerikai típusú önmegvalósítástól és szabad piactól, közelebb a kontinentális nyugati értékekhez, és kifejezetten távol a keleti, tradicionalista társadalmak önképétől. Ez jól megmutatkozik akkor is, amikor azt mérték fel, hogy a magyarok szerint a Nyugathoz vagy a Kelethez kellene-e Magyarországának hasonlítania, esetleg a saját útját járnia. A válaszokból kiderül, hogy az ország keleti orientációjának nincs érdemi támogatottsága (2 százalék), ugyanakkor lényegében ugyanannyian gondolják, hogy az országnak a saját útját kellene járnia (44 százalék), mint amennyien azzal értenek egyet, hogy Nyugat-Európához (például Ausztriához) kellene hasonlítanunk. A "harmadik utas", "magyar utas" gondolkodás tehát igen erősen jelen van, sőt szűk többsége is van a Nyugathoz való teljes hasonulással szemben.