Nem vagyunk egyformák, így bizonyos élelmiszerekre is másképp reagálunk. Van, aki nem fogyaszthat glutént, mások remekül elvannak vele, ahogy a szénhidrátokkal is, megint mások alacsony szénhidrátartalmú keto-diétára kényszerülnek, stb. Hasonló a helyzet a vércukorszinttel is. Nem mindenki reagál ugyanúgy az azonos glikémiás indexű ételek elfogyasztására, nem ugyanúgy fog mindenkinek megváltozni a vércukorszintje , ezért nem lehet felállítani egy általános modellt, amely alapján minden vércukorproblémával élő ember megtervezheti az étkezését.
Pedig a jól kezelt vércukorszint alacsonyabb kockázatot jelent az olyan krónikus egészségi zavarok esetében, mint a szív- és érrendszeri betegségek vagy a cukorbetegség. A glikémiás válaszok kezelése azonban nem elég hatékony, ráadásul a legújabb klinikai irányelvek a személyre szabott kezeléseket javasolják. A Mayo Klinika tudósai a Day Two izraeli laboratórium korábbi kutatásait is alapul véve éppen ezért egy olyan modellt dolgoztak ki, amely képes személyre szabottan megjósolni, hogy a különféle élelmiszerek elfogyasztása utáni (posztprandiális) glikémiás válasz hogyan alakul. A modell figyelembe veszi az élelmiszerek összetevőit, illetve az érintett személy jellemzőit és mikrobiomját is.
Hat napig mérték
Ehhez a tanulmányba 327 embert vontak be, akik pontos tájékoztatást adtak az életmódjukról, az étkezési szokásaikról és az egészségi állapotukról, valamint a székletminták alapján meghatározták a résztvevők bél mikrobiómját is. A résztvevőket 6 napon át folyamatosan glükóz monitorokhoz kapcsolták, és a vizsgálati idő alatt naplózták az étkezéseket, hogy a rájuk adott glikémiás választ kiszámíthassák. Az előrejelzésekhez az izraeli kohorsz adatai alapján felállított modell szolgáltatta a kontrollt. Illetve, amikor az amerikai és izraeli modellt egyszerre alkalmazták még pontosabb eredményekhez jutottak (mert a nagyobb merítés nagyobb precizitást tett lehetővé) az American Journal of Clinical Nutrition-ban közzé tett tanulmány szerint.
Ez azért nagy eredmény, mert a cukorbetegek számára sokkal szélesebbé nyílnak az étkezési lehetőségek, hiszen nem kell elkerülniük minden sok szénhidrátot és cukrot tartalmazó ételt, hanem megtervezhetik az étkezésük egészét, s annak hatását vehetik figyelembe. Mivel a különböző ételkombinációkra személyre szabott ajánlásokhoz juthatnak a betegek, az élelmiszerek kvázi gyógyszerként funkcionálhatnak, és segíthetnek a cukorbetegség karbantartásában vagy akár visszafordításában is.
Hogy a Mayo Klinika által bemutatott, személyre szabott étkezési tanácsokon alapuló módszer milyen gyorsan terjedhet el a világon, vagy idehaza, nem tudhatjuk. Mivel Magyarországon közel egymillió diagnosztizált diabéteszes él, addig érdemes átismételni, hogy a cukorbetegek étrendjének melyek a legfontosabb elemei .
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az étkezések időrendje
Mivel a szervezet működéséhez szükség van energiára, következésképpen szénhidrátra is, annak fogyasztását nem lehet elkerülni. De ezt sohasem egyszerre, hanem több adagra szétosztva kell a nap folyamán bevinni. Ez a beteg állapotától és a szakemberek tanácsától függően három-hat alkalom lehet.
A szénhidráttartalom
Itt már beleütközünk abba a problémába, amelyre a Mayo Klinika szakemberei választ kerestek. A vércukorgondokkal élők nem egyformák, de a különböző élelmiszerekben lévő szénhidrát minősége sem azonos. A szénhidrátbevitel szabályozásához ezért minden érintettnek meg kell tanulni, hogy a szervezete hogyan reagál a kenyérfélék , a gyümölcsök, a tejtermékek, a zöldségek fogyasztására. Azaz melyik milyen mértékben hat rá, milyen elosztásban és kombinációban tudja úgy elfogyasztani az élelmiszereket, hogy a vércukorszintje az előírt tartományban maradjon.
A diétában persze a hozzáadott cukor aligha jelenhet meg. Azzal nincs mit tenni, a répacukrot, nádcukrot, mézet, barna cukrot, glükóz- és fruktózszirupot tartalmazó süteményekről, például cukrásztermékekről vagy a lekváros buktáról le kell mondani. (Jegyezzük meg, hogy ma már vannak finom diétás cukrásztermékek is.) Ugyanakkor feltárulhat az ételeknek egy másik, igen ízletes és színes világa, amelyben a teljes kiőrlésű gabonákból készült magas rosttartalmú kenyerek és tészták, zabpehely, barna rizs vagy a zöldségek vihetik a prímet. Ez pedig kiegészíthető tejtermékekkel és azokkal a gyümölcsökkel, amelyeknek nem magas a cukortartalmuk.
A glikémiás index
A glikémiás index (GI) arról tájékoztat, hogy egy adott ételnek mekkora a vércukorszint emelő hatása a cukorhoz képest. Nyilván olyan ételeket célszerű fogyasztani, amelyeknek alacsony a GI-je. De a GI nem kőbevésett érték , mert az étel feldolgozásának módja, vagy a vele együtt fogyasztott többi élelmiszer is befolyásolhatja. Ha egy ételt könnyebben emészthetővé teszünk, például puhára párolunk, akkor jobban képes megemelni a vércukorszintet. De ha magas fehérje tartalmú étellel együtt fogyasztjuk akkor az emelőhatás csökkenni fog. A Mayo Klinika minden tényezőt szemmel tartó ajánlási rendszerének hasznosságát éppen az ilyen hatások húzzák alá.
Mozgás és energiabevitel
Ez is érdekelhet
A sejtek üzemanyaga a cukor. Ezért is van a vérben, hogy eljuthasson hozzájuk. Ha intenzívebben megdolgoztatjuk a testet, akkor a sejtek több cukrot fognak fogyasztani, azaz csökken a vércukortartalom. Ha nem mozgunk eleget, akkor a szervezetünk el fogja tárolni az energiát zsír formájában. A metabolizmusunknak azonban van egy trükkje. Amikor csökken a vércukorszint, és éhséget érzünk, a bevitt energiára nem az éhező sejtek fognak először lecsapni, hanem az energiát raktározó zsírsejtek. Ezért, ha valaki túlsúlyos, akkor jó eséllyel többször éhes. Így nem azért hízik, mert sokat eszik, hanem azért eszik sokat, mert már meghízott és éhes lesz. A cukorbetegek számára ezért is rendkívül fontos, hogy lefogyjanak , és ezzel segítsék az alacsonyabb energiabeviteli egyensúlyi szint kialakulását. Persze mozogni mindenféle BMI és mellett érdemes.
