Érdekes eredményre jutottak egy, a BMJ Open folyóiratban megjelent tanulmány szerzői. Megállapították, hogy a koronavírus elleni oltással kapcsolatos vonakodás vagy elutasítás összefüggésbe hozható a gyermekkorban átélt traumatikus eseményekkel, például a családon belüli erőszakkal, az elhanyagolással, vagy valamilyen függőséggel kapcsolatos rossz tapasztalattal.
A tanulmányhoz közel hétezer Egyesült Királyságban élő felnőttet kérdeztek telefonon 2020 decembere és 2021 márciusa között - írja összefoglalójában a WebMD. A megkeresettek közül körülbelül 2300 ember felelt meg a kritériumoknak és válaszolt az összes feltett kérdésre - ezek alapján készült az elemzés.
A gyermekkori traumák pusztító hatása
A résztvevőknek egyebek mellett 18 éves koruk előtti tapasztalataikról kellett beszámolniuk. Arról, hogy külön éltek-e a szüleik, érte-e őket fizikai, szóbeli vagy szexuális bántalmazás, tapasztalták-e a családon belüli erőszak bármely formáját. Emellett a tanulmány szerzői arra is választ vártak, hogy a megkérdezettek éltek-e együtt olyasvalakivel, aki mentális betegségben szenvedett, aki rendszeresen fogyasztott alkoholt és/ vagy kábítószert, vagy börtönviselt volt. A válaszadók mintegy fele állította, hogy semmilyen gyermekkori traumát nem élt át. A többiek ötöde egyféle traumáról számolt be, míg 17 százalékuk a felsoroltak közül két-három traumát is átélt, 10 százalék pedig négyet vagy annál többet.
A felmérés során a koronavírus elleni oltással kapcsolatos bizalom szintjét és a járványügyi szabályokhoz való hozzáállást is vizsgálták. Kiderült, hogy akik többféle gyermekkori traumát is átéltek, kevésbé bíztak a kormány által közölt COVID-19-cel kapcsolatos információkban - ehhez tartoznak az oltásokkal kapcsolatos tudnivalók is. A négy vagy annál többféle traumáról valló emberek kétszer nagyobb valószínűséggel mondták azt, hogy a járványügyi szabályok igazságtalanok, és nyilatkoztak úgy, hogy szeretnék, ha ezek a szabályok - mint a távolságtartás és a kötelező maszkviselés - megszűnnének.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az eredmények alapján a tanulmány szerzői arra jutottak, hogy a résztvevőknél az oltás beadatásával kapcsolatos vonakodás vagy elutasítás mértéke az őket ért gyermekkori traumák számával együtt nőtt: háromszor nagyobb volt a bizonytalanság azok körében, akik négy vagy annál többféle gyermekkori traumáról számoltak be, mint azoknál, akik saját bevallásuk szerint egyáltalán nem tapasztaltak ilyet.
Mi állhat még a háttérben?
Mark A. Bellis, az egyesült királyságbeli Bangor Egyetem munkatársa, a tanulmány egyik szerzője ugyanakkor hangsúlyozta: nem ez az egyetlen ok, amiért egyesek úgy döntenek, hogy nem adatják be maguknak a védőoltást. A kérdés ennél jóval összetettebb. Ahogy arról korábban írtunk , egyéb tényezők mellett az oltással kapcsolatos tévhitek, áltudományos magyarázatok, fals információk is táplálják a vakcinák iránti bizalmatlanságot, elutasítást.
Ez is érdekelhet
A mostani tanulmány eredményei ugyanakkor felhívják rá a figyelmet, hogy a bizalomvesztés miként hathat az emberek meggyőződésére és viselkedésére - minden téren. A szerzők szerint a résztvevők által elismert gyermekkori traumák gyakorisága összhangban volt más felmérések eredményével. De azt is elismerték, hogy a tanulmánynak megvoltak a gyenge pontjai. Az ilyen típusú felméréseknél ugyanis előfordul, hogy az emberek rosszul emlékeznek valamire, vagy tévesen számolnak be múltbeli eseményekről.
