A WHO a globális egészségügyi vészhelyzetet okozó vírusnak korábban csak hivatalos ideiglenes elnevezést adott, de a " 2019-nCoV akut légzőszervi betegség " olyannyira nem felhasználóbarát, hogy az egész világon csak új koronavírusként (angol nyelvterületen például novel coronavirus) emlegették, és várták, hogy végre megkapja használhatóbb, rövidebb nevét. Adanom Gebrejeszusz, az egészségügyi világszervezet főigazgatója végül kedden bejelentette a végleges hivatalos nevet, a kórókozó COVID-19 néven vonul be a virológia történetébe.
"Nagyon fontosnak tartottuk, hogy olyan ideiglenes nevet adjunk, amelyhez semmilyen helyet nem társítunk. Biztos vagyok benne, hogy mindannyian sok beszámolót olvastunk/láttunk már, amelyek továbbra is Vuhannal vagy Kínával kapcsolatban emlegetik a vírust. Mi azt szeretnénk elérni, hogy a vírus neve ne legyen megbélyegzés" - fogalmazott korábban a MedicalXpress szerint Maria Van Kerkhove, a WHO járványügyi szakértője.
A névről a WHO, valamint vírusok osztályozásáért és elnevezéséért felelős nemzetközi bizottság (ICTV) szakértői döntöttek . Korábban Kína bejelentette, hogy ideiglenesen Novel Coronavirus Pneumonia (NCP) néven fogják említeni a vírust, de a WHO bejelentése után várhatóan ott is átveszik a hivatalos névváltozatot.
Tiltják a félelemkeltő elnevezéseket
A névválasztást szigorú előírások szabályozzák. A WHO egy 2015-ben kiadott iránymutatása szerint nem tanácsos helyneveket alkalmazni, mint ahogy tették azt az ebola és a zikavírus esetében. Mindkét elnevezés azt a települést jelöli, ahol először azonosították a betegséget, és már elkerülhetetlenül összefonódik a sorsuk a kórral, ráadásul teljesen feleslegesen.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az általánosabb elnevezéseket - például a közel-keleti légzési szindróma ( MERS ) vagy a spanyol influenza - szintén kerülni kell, mivel ezek kiterjedt régiókat vagy etnikai csoportokat bélyegezhetnek meg. Az egészségügyi világszervezet szerint ezeket a hibákat most nem követték el. Rámutattak arra is, hogy az állatfajokra való utalás szintén zavart okozhat, mint például a H1N1 esetében, amelyet gyakran sertésinfluenzának neveztek. A járványnak jelentős hatása volt a sertésiparra, annak ellenére, hogy a betegséget az emberek, és nem a sertések terjesztették. (Egyiptomban például 2009-ben levágták az összes disznót "elővigyázatosságból", annak ellenére, hogy a betegséget nem az állatok tejesztették.) A H1N1-et néha mexikói influenzának is hívták, amely viszont a mexikói emberek szemszögéből nézve nem volt túl kedves megnevezés.
A WHO az emberi nevek használatát - általában a betegséget azonosító tudósokét - szintén tiltja, csakúgy, mint az indokolatlan, félelemkeltő (például "ismeretlen" vagy "halálos") kifejezéseket. Ehelyett a szervezet azt javasolja, hogy minden új név legyen leíró (például SARS , azaz súlyos akut légzőszervi szindróma), és tartalmazza a kiváltó kórokozót (például koronavírus), ha ismert, valamint legyen rövid és könnyen kiejthető.
Olyan névre van szükség, amely megmarad az emberek fejében - ezt már Benjamin Neuman virológus nyilatkozta a BBC-nek, aki tíz másik szakértővel együtt dolgozott a névadáson. A csapatnak körülbelül három hétre volt szüksége a COVID-19 végleges név megalkotásához.
