A népi bölcsességek szerint a teliholdnak, a közelgő pénzbevételnek, de egy készülődő pofonnak is köze lehet a viszketéshez. De ha nem ezek okozzák (a tudomány pedig aligha hisz az ilyen megfejtésekben), akkor vannak esetek, amikor az okok (hamarosan sorra vesszük őket!) világosan látszanak. Máskor viszont az ingerület látszólag csak úgy létrejön - és hajlamosak vagyunk akkor is viszketést érezni, ha mást látunk vakarózni. A vakarózás amúgy nem emberi sajátosság. Vakaróznak a kutyák, a macskák, a vaddisznók és az elefántok, a majmok és az egerek. Hogy hány embert érint a vakarózás, könnyű megmondani: az összeset. Hogy hány embernél okozza ezt kóros állapot, már nehezebb kérdés. Magyarországon például az egyik komoly viszketéssel járó betegség, a pikkelysömör mintegy 140-200 ezer ember életét nehezíti meg.
Ami biztos, hogy a bőrben lévő neuronok jeleket küldenek az agyba arról, hogy valami rendellenes történik. Ha ugyanazon a területen erősebb inger jelentkezik, mint amely a viszketést kiváltja, akkor az elfedi a viszketést, avagy prurituszt. Ugyanaz az idegsejt ugyanis képes viszketés- és fájdalomjelet is kibocsátani. Viszket, megvakarjuk, és a karcoló, karmoló enyhe fájdalommal kiradírozzuk a viszketési ingert. De az ekcéma vagy a szúnyogcsípés esetén az inger ismétlődik, így a vakarózás már nem nyújt megoldást. Vannak persze kivételes esetek. Amazóniai őslakosokról jegyezték fel, hogy vadászatra indulás előtt csalánnal csapkodják össze a bőrüket, mert az így kialakuló fájdalom érzéketlenné teszi őket a szúnyogcsípések okozta viszketésre, a kritikus pillanatokban pedig a kis vérszívók kellemetlenkedése nem rombolja le a koncentrációjukat.
A citokinekkel kezdődik
A csaláncsípés hatása persze jól kiszámíthatóan elmúlik, de a pikkelysömör vagy az ekcéma megmarad, sőt a vakarózás csak ront a bőr állapotán, miközben a viszketés és a fájdalom is felerősödik a hatására. Mivel ilyenkor már károsodhatnak a legkülső bőrsejtjeink, arra késztetjük a szervezetet, hogy bizonyos fehérjéket bocsásson ki - írja a Discover magazin . Ezeket a fehérjéket az idegsejtek jelzésként érzékelik, és miattuk üzenetet küldenek az agyba, amely aztán közli a kezünkkel, hogy vakarja meg a bőrünket. Ebből a ciklusból - kezelés nélkül - csak önfegyelemmel lehet kilépni.
A viszketés megfékezésére indított legfrissebb kutatások arra utalnak, hogy a krónikus viszketéssel járó bőrbetegségek esetén az agy valószínűleg együttműködik a szervezet más rendszereivel, például az immunrendszerrel. Ennek következménye, hogy bőrünk fehérjéket szabadít fel, ezek az úgynevezett citokinek (jelzőmolekulák) pedig az agyunkkal együttműködve hozzák létre a viszkető érzést. A citokinek a gyógyszerkutatás számára fontos célpontok lehetnek, amelyek elvezethetnek a hatékony viszketéscsökkentő szerek kidolgozásához.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A viszketést egy helyi bőrreakció (lokalizált pruritusz) vagy szisztémás betegség okozhatja, amely kiterjedt viszketést okoz (általános pruritusz). Bizonyos esetekben az ok lehet pszichológiai vagy ismeretlen (idiopátiás) is. De bármilyen ok váltsa ki a viszketést, a vakarás gyakran még erősebb viszketéshez vezet. Ezt nevezik az orvosok vakarás-viszketés ciklusnak , amely fontos szerepet játszik a kezelésében függetlenül attól, hogy mi az eredeti ok.
Helyi pruritusz
Amikor viszketés csak a test egy részen jelenik meg, általában a bőrben jelentkező probléma okozza. A viszketés által érintett testtáj már információt adhat az ingerület okairól. A lokalizált pruritusz okai testrészek szerint a következők :
Egész test: atópiás dermatitisz, kontakt dermatitisz, pszoriázis
Fejbőr: pszoriázis, fejtetű, seborrhoeás dermatitisz
Szemhártyák: allergiás kötőhártya-gyulladás, allergiás dermatitis
Orr: allergiás rhinitis (szénanátha)
Fül: hallójárati gyulladás (otitis externa, más néven úszófül).
Törzs: pszoriázis, atópiás dermatitisz, szőrtüszőgyulladás, rüh
Karok: pszoriázis, atópiás dermatitisz, brachioradialis pruritis
Lábszárak: térd mögötti atopiás dermatitisz, térdizomkiütés, száraz bőr, dermatitisz herpetiformis
Kezek és lábfejek: kontakt dermatitisz, atópiás dermatitisz, ekcéma, dermatofitózis, rüh
Ágyék vagy hónalj: bőrgomba (tinea cruris) és más gombás fertőzések
Ánusz: pruritus ani (végbéltáji viszketés), bérféreg, aranyér
Generalizált pruritusz
Bár a generalizált viszketést a bőr állapota okozhatja, az esetek mintegy 50 százalékában valamilyen szisztémás betegség a tettes. A generalizált viszketés okai, ha nem jelentkezik kiütés:
- Allergia: beleértve az anafilaxist és a szisztémás dermatitiszt
- Gyógyszerek: köztük kábítószer okozta allergiák vagy demyelinizáció
- Májbetegség: tipikusan késői stádiumú betegség
- Vashiány
- Neuropátiás viszketés: az idegek becsípődése vagy degenerációja miatt
- Pajzsmirigybetegség: mind túltengés, mind alulműködés
- Vesebetegség: különösen a dialízis során
- Rák: beleértve a leukémiákat és a limfómákat
- Parazitafertőzések
- HIV: általában röviddel a fertőzést követően
- Terhesség
A tüneti kezeléseken kívül a generalizált viszketés elleni legjobb gyógymód a kiváltó alapbetegség gyógyítása.
Tippek a pruritusz kezelésére
- A fürdés legyen rövid, a hűs zuhanyozás a legjobb!
- Csak szappant használjon az ágyékra, a hónaljra, az anális területre, a mellek alatt és a zsíros bőrön!
- Ajánlatos kímélő hidratáló krémet használni közvetlenül a fürdés után!
- Párásítsa be otthonát legalább 40 százalékra, különösen a száraz, hideg hónapokban!
- Kerülje a kontaktust gyapjúval, üvegszállal, mosószerekkel vagy egyéb irritáló szerekkel!
- Ne vakarózzon!
Ez is érdekelhet
Ha súlyos vagy tartós viszketési tünetei vannak, különösen generalizált pruritusz, akkor forduljon orvoshoz a megfelelő diagnózis és kezelés érdekében.
Legjobban: