Korábban elterjedt volt a gyakorlat, hogy ha valaki antibiotikumot szedett, akkor joghurtot is fogyasztani kellett mellé, hogy ezzel segítse bélflórája könnyebb túlélését. Ma már azonban az orvosok úgy gondolják. hogy a joghurtkultúrák nem képesek a kezelés során végig megőrizni ezt az egyensúlyt.
Egy 2005-ös tanulmány szerint 170 gramm joghurtot kell fogyasztani naponta, ami különösen fontos, ha valaki rendszertelenül étkezik. Ráadásul ha ezt állítjuk be étrendünkbe a szendvicsek, gyorséttermi ételek helyébe, akkor nemcsak az elhízás lehetőségét mérsékeljük, hanem emésztésünk is nyugodtabbá, kiegyensúlyozottabbá válik. Ezt az elvet elsősorban a joghurtfogyasztás emelésében érdekelt vállalatok hangsúlyozták reklámjaikban, amelyekről azonban a hatósági vizsgálatok során kiderült, hogy csak részben fedik a valóságot. A tévés joghurtreklámok tartalma, különösen a sajátos élőflóra hatásairól szóló részletek kimaradása miatt ma már más, mint bő egy évtizeddel ezelőtt.
De újabb tanulmányok arra utalnak, hogy talán mégis van valami a joghurt gyógyító erejében. Legalábbis a nőknél úgy tűnik, hogy segítenek a gyulladások visszafogásában, és más betegségek megfékezésében is hasznosak.
A gyulladás a szervezet immunválasza a behatolók megjelenésére - jól mutatja ezt a nyílt sebek gyógyulása. De az állandó, alacsony intenzitású gyulladás olyan betegségekhez kapcsolódik, mint az asztma és az ízületi gyulladás, az elhízás, a metabolikus szindróma és a szívbetegség. Azaz ha csökkenteni tudjuk a gyulladást, akkor kevesebb társult betegség alakulhat ki.
A nőknél hat
Bradley Bolling, a Wisconsin-Madison Egyetem élelmiszer-tudományi professzora egy olyan kísérletbe fogott, ahol nőknek joghurtot hangsúlyosan tartalmazó étrendet írt elő - számolt be a The Atlantic. A vizsgálatban hatvanan vettek részt - fele részben elhízottak -, akik kilenc héten át napi 340 gramm alacsony zsírtartalmú joghurtot fogyasztottak. Egy kontrollcsoport a vizsgálati időszakban nem tejalapú pudingot evett. A kilencedik hét végén megmérték az immunsejtek által kiválasztott fehérjék szintjét annak meghatározására, hogy mennyi gyulladás volt a nők szervezetében. A British Journal of Nutrition folyóirat tavaly év végén jelentette meg a tanulmányt, amelyben Bolling és munkatársai arról számoltak be, hogy a joghurtot fogyasztó csoport javulást mutatott egyes gyulladásos markerek esetében. (És néhány biomarker csak az elhízottakból álló csoportban javult.)
Eközben egy másik folyóirat - a Journal of Nutrition - minap megjelent cikke arról számolt be, hogy a nők egy csoportja milyen gyulladásos következményekkel szembesült közvetlenül azután, hogy zsíros kolbászos és tojásos szendvicseket és krumpliropogóst kellett fogyasztaniuk. Azt vizsgálták, hogy milyen mértékű gyulladás alakul ki a szervezetükben az elfogyasztott étel hatására. (Általában egy kis gyulladás étkezés után mindig megjelenik, mivel immunrendszerünk megpróbálja kideríteni, hogy amit megettünk, káros-e vagy sem.)
A csoport, amely a zsíros étkezés előtt joghurtot is fogyasztott, kevesebb gyulladást mutatott a következő néhány órában. Az elhízott résztvevőknél pedig az étkezés után gyorsabban tért vissza a normál vércukorszint, ha előzőleg joghurtot is fogyasztottak.
Segíthet a gyulladás megelőzésében
Egyelőre nem világos, hogy a joghurt csökkenti-e a gyulladást. Az élő és aktív kultúrák elvben megerősíthetik a bélcsatorna belső felületi sejtrétegét, ezáltal megakadályozzák, hogy a bélben lévő gyulladást elindító molekulák kiszivárogjanak. Ha ugyanis kikerülnének onnan, akkor megnövelnék a gyulladást az egész szervezetben. De a joghurt talán megakadályozhatja az immunsejteket abban, hogy gyulladásos jeleket bocsássanak ki.
A korábbi kutatások nem nyújtanak sok támpontot ahhoz, hogy ez a hatás működik-e. Néhány kisebb tanulmány szerint a probiotikus joghurt nem sok gyulladáscsökkentő hatást mutat, illetve egy számos tanulmány eredményeit értékelő kínai elemzés tavaly megállapította, hogy a probiotikumok meglehetősen korlátozottan hatottak a rheumatoid arthritises betegek kezelésében.
A Bolling-féle tanulmányban használt joghurtok a Streptococcus thermophilus, a Lactobacillus bulgaricus és a Lactobacillus acidophilus baktériumtörzseket tartalmazták. A laktózintoleranciát vagy más joghurtérzékenységet mutatók pedig egyszerűen csak a probiotikus tablettákat vethetik be. De Bolling szerint lehet, hogy van valami plusz a tejtermékekben. Egy áttekintő tanulmány ugyanis megállapította, hogy a tejtermékek maguk is gyulladáscsökkentők lehetnek olyanok esetében, akik nem allergiásak a tehéntejre.
Nem a marketing számít
Mindez jól hangzik, de még mindig nem a teljes igazság. James Versalovic, a texasi Baylor Orvosi Főiskola immunológia professzora szerint ugyanis a joghurt egészségi előnyei nem feltétlenül jelentkeznek olyan nőknél, akik nincsenek elhízva. Ráadásul a joghurtokban lévő cukortartalom elhomályosíthatja gyulladásellenes hatást. Továbbá ha a nők nem kolbászos szendvicset vagy hasonlóan nehéz ételt esznek, akkor a gyulladáscsökkentő hatás sem feltétlenül jelentkezik. Ugyanakkor a joghurt, különösen a natúr joghurt nem kockázatos étel. Tehát nyugodtan fogyasztható, még ha gyógyító hatást nem is fog kifejteni. Annyi pozitív fejlemény ebben az esetben is elkönyvelhető, hogy a józan ész és nem a marketingszólamok győzedelmeskedtek a fogyasztásunk meghatározásában.