Ahogyan azt korábban is megírtuk, a magyar hatóságok ragadós száj- és körömfájásos esetet mutattak ki egy 1400 fős szarvasmarha-telepen a szlovák határon, ötven év óta először – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Az érintett megyében (Győr-Moson-Sopron) betiltották a vadászatot és az állatok csoportos bemutatásával járó rendezvényeket, és további intézkedésig zárva tartanak az olyan turisztikai látványosságok, mint az állatkertek és vadasparkok. Az érintett kisbajcsi telep körül 10 kilométer sugarú körben a hatóság számba veszi a fogékony állatfajokat tartó valamennyi gazdaságot, és az állatokból mintát vesznek a vírus kimutatására. Jelenleg is járványügyi vizsgálat zajlik a fertőzés forrásának felderítésére. A hatóságok arra kérik a gazdákat, hogy tartsák be a szigorú biológiai biztonsági előírásokat, és haladéktalanul jelentsenek minden gyanús esetet.
De mi az a ragadós száj- és körömfájás?
A ragadós száj- és körömfájás (Foot-and-Mouth Disease, FMD) a párosujjú patás állatok heveny, lázzal és általános tünetekkel, a szájban, az ajkakon, a nyelven, a lábvégeken és a tőgybimbókon hólyagképződéssel járó, bejelentési kötelezettség alá tartozó betegsége, amelyet egy a Picornaviridae családba tartozó aphthovirus okoz. – írja a Nébih tájékoztató anyagában. A vírus megbetegíti a szarvasmarhaféléket, sertéseket, juhokat, kecskéket, és a vadon élő páros ujjú patás állatok (szarvas, vaddisznó) is érintettek lehetnek.
A kórokozó fertőzőképessége igen nagy. A behurcolást követően gyorsan terjed és rendszerint egy-két nap múlva a fertőzött állományokkal közvetlen, de akár közvetett kapcsolatban (szállító járművek, tejeskocsi, ember révén stb.) lévő állományokban is megjelenik.
A ragadós száj- és körömfájás vírusa megtalálható a fertőzött állatok minden ürülékében és váladékában. Akár 4 napig is jelen lehet az állatok tejében és a spermájában, mielőtt az állat a betegség klinikai tüneteit mutatná. Miután a kórokozó szerves anyagokban, nedves és hűvös környezetben hosszabb ideig is fertőzőképes marad, ezért rendkívül nehéz küzdeni ellene. Trágyában például hetekig, fagyasztott húskészítményekben, tejporban hónapokig, levált szaruban pedig évekig is túlél.
Ha a betegség egy gazdaságban jelentkezik, az összes állatot le kell vágni, mert ez a súlyos ragályos betegség orvosilag nem gyógyítható.
A betegség endémiás Afrika, Ázsia, a Közel-Kelet és Dél-Amerika bizonyos részein, és szórványosan kitöréseket okoz korábban fertőzésmentesnek számító országokban és régiókban is.
Az FMD-járvány súlyossága azzal függ össze, hogy a vírus milyen könnyen terjedhet a következők bármelyikén vagy mindegyikén keresztül:
Fáradtan ébredsz? Töltsd ki alvászavar tesztünket!
- az állományba újonnan bevitt fertőzött állatok (nyálban, tejben, spermában stb. vírust hordoznak);
- szennyezett karámok/épületek vagy szennyezett állatszállító járművek;
- szennyezett anyagok, például széna, takarmány, víz, tej vagy biológiai anyagok;
- szennyezett ruházat, lábbeli vagy felszerelés;
- vírussal fertőzött hús vagy más fertőzött állati termék (ha nyersen vagy nem megfelelően főzve etetik állatokkal);
- fertőzött aeroszolok (vírus terjedése a fertőzött ingatlanból légáramlatok útján).
Az intenzíven nevelt állatok (gazdasági tartásban) érzékenyebbek a betegségre, mint a hagyományos fajták. A betegség ritkán halálos felnőtt állatok esetében, de gyakran magas a mortalitás a fiatal állatoknál, szívizomgyulladás, vagy - ha az anyaállat fertőzött - tejhiány miatt.
A ragadós száj – és körömfájás Európában
Az FMD januárban tért vissza Európába, egy németországi bivalycsorda fertőzöttségével. Előzőleg utoljára 2011-ben, Bulgáriában észlelték a kontinensen. Viszonyításképpen, az Egyesült Királyságban 2001-ben kitört ragadós száj- és körömfájás, több mint hatmillió állat leöléséhez vezetett, a közvetlen és közvetett költségek pedig megközelítették a 15 milliárd eurót, így jelentős kárt okozott a mezőgazdasági és turisztikai szektornak egyaránt.
Németországban 1988 óta először fordult elő száj- és körömfájás ez év januárjában. A német hatóságok költséges sürgősségi intézkedéseket hajtottak végre, és az esemény közel 1 milliárd eurós exportkiesést is eredményezett az ország számára.
Ez a határokon átnyúló állatbetegség, mely mélyen érinti az állattenyésztést, és megzavarja az állatok és állati termékek regionális és nemzetközi kereskedelmét. Jelentős gazdasági veszteségeket tud okozni az érintett állatok termelési hiányai, valamint az állatok, a hús és a tej külföldi piacaihoz való hozzáférés elvesztése miatt az érintett országok számára.
A ragadós száj- és körömfájás megelőzése többek között a korai felismerő és figyelmeztető rendszerek meglététől, valamint a hatékony felügyelet végrehajtásától függ.
Hogyan állítható meg a száj- és körömfájás fertőzése?
A védekezési stratégiák:
Kiemelten szigorú higiéniai intézkedések
- Az állattartó telepeken szigorú higiéniai előírásokat alkalmaznak. Rendszeres fertőtlenítés, a személyzet és a járművek ellenőrzését.
Állatok mozgásának korlátozása
- A hatóságok korlátozzák az állatok szállítását és mozgását, különösen a fertőzött területeken.
- A vásárokat és kiállításokat betiltják az érintett területen.
Fertőzött állatok leölése
- A fertőzött és a velük érintkezésbe került állatokat leölik a betegség terjedésének megakadályozása érdekében.
Vakcinázás
- A vakcinázás fontos szerepet játszik a betegség elleni védekezésben, különösen azokban az országokban, ahol a betegség endémiás.
- A vakcinázási stratégiák eltérőek lehetnek, és függenek a helyi körülményektől és a betegség kockázatától.
A HáziPatika megkérdezte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih), hogy hazánkban az állatok oltása megoldás lehet-e: "Fontos leszögezni, hogy kizárólag az EU Bizottság engedélyével lehet vakcinázni, ezek a vakcinák kereskedelmi forgalomba nem kerülnek. A betegség elleni vakcinázás például a vírusürítési időszak csökkentésének céljából jöhet szóba, a nagytestű állatok leölése ugyanis hosszabb időt vesz igénybe.
A vakcinázásról fontos tudni, hogy a vakcinázott állatokat is le kell ölni a későbbiekben. Az ország a mentességét ugyanis kizárólag ezt követően nyerheti vissza. A vírus terjedésének megakadályozásában tehát hasznos eszköz lehet a vakcina, ugyanakkor ha azt széles körben alkalmazza a hatóság, a kereskedelmi korlátozásokat csak később tudják feloldani. Vagyis tekintettel arra, hogy a mentesség visszaszerzésének egyik feltétele a vakcinázott állatok leölése, így minél több állat vakcinázására kerül sor, a mentesség annál később nyerhető vissza.
A vakcinát a Nébih vásárolja meg és biztosítja. Az EU vakcina bankjához, (EUVB) mint minden EU tagállam, Magyarország is jogosult hozzáférni. A vakcinaigénylés az EU vakcina banktól történik, vagy más tagállam által legyártott vakcinákból vásárolhat a hatóság, amennyiben azt a tagállami hatóság lehetővé teszi (Németország).
A vakcinázási stratégiát mindig az adott járványhelyzet határozza meg. Lehetséges a járványgócba vakcinázni, vagy több kitörés esetén egy járványgócok körüli vakcinázott állatokból álló védőzónát létrehozni."
Ellenőrzés és felügyelet
- A hatóságok folyamatosan ellenőrzik az állatállományt és felügyelik a betegség terjedését.
- A korai felismerés és a gyors reagálás, kulcsfontosságú a járványok megfékezésében.
Nemzetközi együttműködés
- A betegség elleni küzdelemben a nemzetközi együttműködés már jól működik, az információk megosztása és a koordinált intézkedések jelentősen segítik a helyi hatóságokat is.
- A nemzetközi szervezetek, mint például a World Organisation for Animal Health (WOAH), fontos szerepet játszanak a globális védekezési stratégiák koordinálásában.
- Az Európai Unióban szigorú szabályok vonatkoznak a betegség elleni védekezésre.
Mivel a leginkább érintett állatállományok a marhák, de a sertések is, ezért, ha a fertőzést a lehető legrövidebb idő alatt nem sikerül megállítani, komoly gazdasági következményekkel járhat. Az érintett hatóságok szakemberei jelenleg is kiemelt figyelemmel kísérik az intézkedéseket.
Legjobban:
Legrosszabbul: