A kérdést nem helyes úgy feltenni, hogy lesznek-e gyorstesztek, hiszen már vannak. Az egészségügyi szakemberek (például a magyar mentősök ) jelenleg is alkalmaznak gyorsteszteket a koronavírusos betegek kiszűrésére. De a ma elérhető gyorstesztek egy része még nem elég pontos, más részük még nem ment át elég próbán, nem alkalmas az egészségügyön kívüli felhasználásra, túl drága vagy nem tudnak eleget előállítani belőlük. A híradások arról szólnak, hogy a világ minden táján tudományos kutatócsapatok, profitorientált kutatóhelyek és gyógyszeripari vállalatok is dolgoznak a megoldásokon.
Európában több mint 60 teszttel folynak kísérletek a különböző kutatóhelyeken és társaságoknál. Azt azonban még nem tudjuk, hogy mikor lesz széleskörben alkalmazható gyorsteszt. A korábbi fejlesztések ugyanis egészségügyi, elsősorban kórházi igények szerint készültek, s akkor még senki sem gondolt a jelenlegi ostromállapotra. A Bosch vagy a MobiDiag eszközei például hiába pontosak és viszonylag gyorsak a hagyományos professzionális környezetben, a mostani harcban nagyobb sebesség kell.
Jönnek a nanoszenzoros eszközök és más csodák
Az első nagy cég, amely kézzelfogható eredményt ért el, az Abbott. Az amerikai gyógyszeripari konszern gyorstesztje 5 perc alatt jelzi a pozitív és 13 perc alatt a negatív eredményt. Mike Pence amerikai alelnök április 5-i bejelentése szerint a vizsgálati módszert már 18 ezer "egészségügyi helyszínen" használják. A társaság napi 50 ezer tesztet tud készíteni.
A Rapid Microbiology tudományos portál viszont arról számolt be , hogy már fejlesztenek olyan nanoszenzoros diagnosztikai platformokat , amelyek felválthatnák a repülőtereken és más határátkelőknél a magas lázzal érkező emberek kiszűrésére jelenleg szolgáló termikus szűrőpisztolyokat (lázmérőket). Az új technológia lelke szintén egy kézi eszköz lesz, amely egy percen belül eredményt adhat. Ezt úgy éri el, hogy a koronavírusra specifikus nukleokapszid fehérjét (azaz a vírus genomjának a gazdasejtbe juttatásához szükséges anyagot) nanoszenzoros (apró elektromos változásokat érzékelő) és aptamer technológiával detektálja.
A Dán Műszaki Egyetem (DTU) és a Statens Szérumintézet három új gyorstesztelő eszközt fejlesztett ki az EU támogatsával a koronavírus helyszíni diagnosztizálására. Kettő közülük várhatóan októberre már készen áll, hogy a dán sürgősségi ellátásban használatba vegyék. Anders Wolff és Dang Duong Bang, a DTU professzorai valamint Anders Fomsgaard, a Statens Szérumintézet víruskutatási részlegének vezetője irányítják a projektet, amelyben az eszközök már elkészültek. Mindegyik más módon méri a vírus jelenlétét. Jelenleg azokat a reagenseket keresik, amelyek ha kapcsolatba lépnek a vírussal, azt az eszközök azonnal felfedezik. A leggyorsabb eszköz kevesebb mint egy perc alatt ad diagnózist, a leglassabb pedig kevesebb, mint egy óra alatt. Mindhárom készüléket úgy tervezték, hogy nagyon könnyű legyen használni, hasonlóan a terhességi tesztekhez. Így kórházi környezetben vagy otthon is használhatók lesznek és azonnali diagnózist adnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A dán kutatók jól teljesítenek ezen a területen. Jonas Graversen, a dél-dániai SDU egyetem molekuláris medicina kutatója a The Conversation magazinban megjelent cikkében arra hívja fel a figyelmet, hogy a jelenleg rendelkezésre álló tesztek nem nyújtanak elég gyorsan eredményt ahhoz, hogy az elkülönítés azelőtt megtörténhessen, mielőtt a vírus másokra is átterjedhet. Ez különösen igaz az egészségügyi dolgozókra és azokra az emberekre, akiknek az otthonukon kívül kell folytatniuk a munkát, s akaratlanul terjeszthetik a betegséget, mert nem tudják, hogy fertőzöttek. Graversen kutatócsapatának célja ezért egy olcsó, bárki által azonnal felhasználható tesztkészlet. A kutató azt reméli, hogy még ebben az évben elérik céljukat.
A jelenleg legelterjedtebb teszt a polimeráz láncreakcióra ( PCR ), a vírus genetikai bizonyítékainak felkutatására épül. Ez a módszer nagyon érzékeny és a fertőzötteket már a betegség korai szakaszában képes diagnozstizálni. De általában legalább három órába telik, hogy eredményt adjon. Mivel a COVID-19 betegség egyik fő jellemzője, hogy a nagy esetszámmal túlterheli az egészségügyi ellátórendszert, ez túl hosszú idő, az orvosoknak és ápolóknak, hogy tétlenül várjanak, miközben a beteget lehet, hogy el kellene különíteni. A munkaterhelés és a költségek azt is lehetetlenné teszik, hogy ezt a módszert felhasználják a lakosság tömeges átvilágítására.
Milliók közül kell kiválogatni néhány megfelelő antitestet
Egy másik lehetőség az, hogy a betegek vérében lévő antitesteket teszteljék, amelyeket a szervezet azért hoz létre, hogy felvegyék a vírussal a harcot. Ez olcsóbb és egyszerűbb módszer, mint a PCR, de az ellenanyagok a vírusfertőzés után még egy hétig nem detektálhatók. Ez az eljárás így lehetővé teszi annak becslését, hogy az emberek hány százaléka kapta el a betegséget, de nem képes megtalálni az újonnan fertőzött betegeket, akik a legnagyobb valószínűséggel adják tovább a kórt. Következésképpen szükség van valamilyen precíz gyorstesztre, amely perceken belül képes a vírust egy adott személynél azonosítani, illetve ideális esetben bárki képes otthon is használni a módszert szakemberek közreműködése nélkül.
Az antitestek olyan fehérjék, amelyek nagyon célzottan kötődnek a káros mikrobák, például a vírusok felszínén lévő nagyon specifikus struktúrákhoz. Az antitestek hozzákapcsolhatók egy címkeként működő részecskéhez, így a mikroba jelenléte könnyen kimutathatóvá válik. A diagnosztikai antitesteket a mikrobiológusok úgy hozzák létre, hogy a kórokozót, ebben az esetben a SARS-CoV-2 vírust egerekbe injekciózzák. Az állatok immunrendszere antitesteket termel a vírus ellen. Ezután izolálják és tenyészteni kezdik a specifikus antitesteket termelő sejteket, amivel korlátlan mennyiségben állthatnak elő tesztelésre szolgáló antitestet. Ez egy látszólag egyszerű és gyors eljárás, csakhogy egyetlen egér több millió különböző antitestet képes előállítani, ezért a kutatóknak ki kell válogatni azt a néhányat, amelyek a legjobban kötődnek a vírushoz, és nem kötődnek más molekulákhoz. Ez általában sokáig tart, most viszont nincs sok idő.
Gravesenék az Odensei Egyetemi Kórház klinikai mikrobiológiai osztályával fogtak össze az antitestek előállítására és kiválasztására, ha a kór egy esetleges második hulláma is elindul, már ebben az évben legyen egy jó eszköz az orvosok kezében. A dán kutatók célja egy olyan teszt létrehozása, amelynek érzékenysége és pontossága hasonló a jelenlegi PCR alapú módszerekéhez. A biztos diagnózis érdekében azokat, akiknek a gyorstesztje pozitív lett, PCR-teszttel is újraszűrhetik, de az esetszám és a költségek már a töredékére esnek a korábbiaknak.
Az eszközt úgy kell elképzelni, mint egy terhességi gyorstesztet, ahol a páciens mintája érintkezésbe kerül a tesztanyaggal, amely színváltozással jelzi az eredményt. A gyorstesztet hosszabb távon a légi utasok, a munkavállalók vagy közösségi eseményeken megjelenők szűrésére is használhatják. Ez azt jelentené, hogy a jelenlegi korlátozó intézkedéseket az élet bizonyos területein meg lehet szüntetni, mert gyorsan meg tudnánk állapítani, ki fertőzött, és ki nem. Ez az információ kulcsfontosságú ahhoz, hogy az életünket, és a gazdaságot minél előbb vissza tudjuk terelni a normális mederbe, és a vírus okozta károk minél kisebbek legyenek. Ebben a gyorstesztek rendkívül hatásos fegyverek lehetnek.
