Mint azt megírtuk, a magyar kormány egy új rendeletével jelentős változtatásokat eszközölt a szakrendelői betegellátásban. A Magyar Közlöny idei 23. számában kihirdetett jogszabály szerint a járóbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók zöme immár köteles betegfogadási időpontjai 60 százalékát nyilvánosan meghirdetni. Ezeket az időpontokat aztán az ország bármely pontjáról lefoglalhatják a betegek online az EgészségAblak alkalmazáson keresztül, illetve telefonon az ingyenesen hívható 1812-es számon. Magyarán a szakrendelések már nemcsak az ellátási területükről érkező betegeket kötelesek fogadni, hanem kapacitásuk háromötödében akár az ország teljesen más részeiről érkező pácienseket is. (A beutalóköteles szakrendelésekre persze továbbra is csak orvosi beutalóval foglalhatnak időpontot a betegek.)
Az erről szóló rendeletben az olvasható, hogy a kormány célja „a járóbeteg-szakellátás digitális időpontfoglalási rendszerének hatékonyabb és lakosságközelibb működése”. Emellett a Belügyminisztérium március 10-i közleményében azzal érvelt a szabad szakrendelő-választás mellett, hogy „a rendelet életbe lépésével a betegek gyorsabban és egyszerűbben juthatnak el szakrendelői vizsgálatra”.
E téren érdemes megemlíteni, hogy a Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség idén februárban készült felmérése alapján összességében valamelyest csökkentek a várakozási idők a hazai szakrendelőkben a 2023-as adatokhoz képest. A betegek azonban így is jelentősen lassabban jutnak ellátáshoz, mint a koronavírus-pandémiát megelőző években. Ráadásul egyes szakterületeken (endokrinológia, angiológia, bőrgyógyászat, nőgyógyászat, szemészet, urológia) nemhogy nem javult, de egyenesen romlott a helyzet az elmúlt két év során.
Nem minden beteg jár jól az új rendszerrel?
Kérdésünkre dr. Bertalan Ildikó szemész szakorvos, a MOK Szakrendelői Csoportjának vezetője elmondta, hogy a jogszabály-módosítás révén nagy valószínűséggel csökkenni fognak ugyan a várakozási idők a statisztikákban, a betegeket sok esetben mégis hátrányosan érinthetik a változások. Meglátása szerint az új rendszer elsősorban a fiatal, mobilis, egyszerűbb egészségügyi problémával jelentkező páciensek számára lehet előnyös. Ők a szabad szakrendelő-választás révén valóban hamarabb kaphatnak időpontot a szakrendelőkbe, ezáltal gyorsabban juthatnak ellátáshoz – még ha ehhez messzebbre is kell utazniuk lakóhelyükről. Kérdéses azonban, hogy ha a szakrendelőknek publikusan meg kell hirdetniük betegfogadási időpontjaik 60 százalékát, akkor a fennmaradó 40 százalék elegendő lehet-e a kontrollvizsgálatokra szoruló és krónikus betegek, illetve az akut panaszokkal jelentkező betegek ellátására. Ha pedig nem, akkor az érintett betegek tudnak-e még maguknak online vagy telefonon időpontot foglalni a mindenki számára elérhető időpontok közül – különös tekintettel az ezen technológiák használatában kevésbé jártas idősebb korosztályra.
Ezenkívül lényeges szempont Bertalan doktornő szerint, hogy egyes szakrendeléseken jelentősen megnövekedhet a betegforgalom, ami egyrészt az orvosokra, asszisztensekre is nagyobb terhet ró, másrészt az egy-egy beteg ellátására fordítható időt is csökkenti. Annál is inkább, mert a messziről érkező betegek esetében az utazási költségtérítési támogatás igényléséhez szükséges papírok kitöltése szintén értékes perceket vesz el. A szakrendelők a hazai egészségügyben a középső ellátási szintet képviselik, legfőbb funkciójuk pedig, hogy tehermentesítsék a kórházi ambulanciákat, és a betegek számára lakóhelyükhöz közel is teljes, befejezett ellátást nyújtsanak. Ha azonban az orvosoknak csupán néhány percük jut egy betegre a szakrendeléseken, akkor a komplex ellátást igénylő eseteket mind nagyobb arányban utalhatják tovább a kórházi ambulanciákra. Ez a trend pedig az egészségügyi ellátórendszer és a betegek szempontjából nézve egyaránt hátrányos lenne.
Dr. Bertalan Ildikó hangsúlyozta, hogy a MOK is csupán a sajtóból értesült arról február végén, a határidő lejárta előtt egy nappal, hogy honlapján a Belügyminisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a változásokat részletező rendelettervezetet. Annak véleményezésére így nagyon rövid idő állt a kamara rendelkezésére, mielőtt a jogszabály-módosítás megjelent volna a Magyar Közlönyben és hatályba lépett volna.