A koronavírus-járvány kitörése óta heves vita tárgya a maszkviselés: hol, mikor, milyen körülmények között ajánlott, vagy kötelező hordani. És ha hordjuk, melyik a legalkalmasabb, legkényelmesebb, legkörnyzetkímélőbb típus. Egyesek akkor is felteszik, ha nem kötelező, mert nagyobb biztonságban érzik magukat benne - vagy másokat szeretnének védeni -, és akadnak, akik kizárólag akkor szánják rá magukat, ha kötelező. De olyanok is vannak, akik fittyet hánynak a szabályokra, és igyekeznek elbliccelni a maszkviselést . Pedig nem kellene. Ezt egy új tanulmány eredményei is alátámasztják.
Floridai kutatók megállapították, hogyha maszkot viselünk, annak típusától függően felére csökkenhet a levegőben szálló és terjedő kórokozók - mint például a koronavírus - által megtett távolság - idézi a tanulmány eredményeit a WebMD.
A legegyszerűbb maszk is jobb a semminél
Kareem Ahmed, a Közép-Floridai Egyetem gépész- és űrmérnöki tanszékének docense és munkatársai speciális műszerekkel mérték meg, hogy a beszéddel és köhögéssel - cseppek és aeroszolok formájában távozó - vírusrészecskék milyen távolságot tesznek meg és milyen irányba haladnak 14 ember között. A mérés körülményein folyamatosan változtattak: a kísérlet 23 és 31 év közötti résztvevői különböző típusú maszkokban és maszk nélkül is tesztelték a vírus terjedésének sajátosságait.
Miből állt a kutatás?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Minden résztvevő mondott egy mondatot, és öt percig köhögést szimulált úgy, hogy arcát nem fedte maszk. A kísérletet textil-, és háromrétegű, eldobható sebészeti maszkban is megismételték. A kutatók azt találták, hogy a beszéd vagy köhögés közben kibocsátott levegő minden irányban négy lábnyira (körülbelül 120 cm-re) terjedt maszkviselés nélkül. Ez a távolság felére, azaz két lábnyira (körülbelül 60 cm-re) csökkent, amikor textilmaszkot, és körülbelül hat hüvelykre (15 cm-re) amikor az alanyok sebészeti maszkot viseltek.
A kutatók szerint az eredmények hozzájárulhatnak a fertőző betegségek levegőben történő terjedésének megértéséhez, és ahhoz, hogy hatékonyabb és gyorsabb válaszlépésekkel kezelhetők legyenek az olyan világjárványok, mint a COVID-19-járvány. (A tanulmány a Journal of Infectious Diseases című folyóiratban jelent meg, januárban.)
