A színek érzékelése az ember egyik legcsodálatosabb képessége, hiszen sokkal több információhoz juthatunk általa. A színek jelentős hatással vannak arra, hogy milyen a hangulatunk, hogyan gondolkodunk, mennyire érezzük magunkat jól egy adott környezetben stb. De lehet, hogy ez az egész csak az agyunk szüleménye?
A rossz kommunikáció és a téves információk miatt máris tele van az internet a koronavírus elleni vakcináktól való félelemről szóló tartalmakkal. De ha a dolgok rendben és szerencsésen haladnak, a COVID-19 megelőzésére kifejlesztett vakcinák helyreállíthatják az oltásokba vetett bizalmat.
Sokan döntenek úgy, hogy az étkezésükből alapvetően vagy teljesen kizárják a húst és az állati eredetű termékeket. Ennek sokféle oka van, de legtöbben mégis az elérhető egészségi és környezeti előnyökért teszik. Vajon igazuk van? Mit mondanak erről a tudósok?
Régóta szeretne már mindenki tudni, hogy a világjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus honnan került elő. Hogyan alakult ki egy olyan kórokozó, amely korábban látszólag soha nem fertőzött meg egyetlen embert sem, most pedig hirtelen százezrek életét követeli? Úgy tűnik, hogy megvan a válasz.
Beköszöntött a meteorológiai nyár, ami együtt jár azzal, hogy egyre több időt töltünk a szabadban. Akinek volt benne része, hogy a kültéri élvezetek egyik legjobb formája a tábortűz, aminek az egészségre gyakorolt pozitív hatásait csak az utóbbi időben tárták fel.
Noha a rossz táplálkozás és a testmozgás hiánya hozzájárul az elhízáshoz, de a különféle vegyi anyagoknak való kitettségünk - különösen, ha az már a szervezet fejlődésének korai szakaszától kezdődik - egész életen át tartó fogékonyságot okozhat a súlygyarapodásra. Egy friss tanulmány bizonyítékokat tárt fel.
Arra már fény derült, hogy a SARS-CoV-2 koronavírus által okozott fertőzés sokkal veszélyesebb, mint a nátha, még akkor is, ha nincsenek érzékelhető tünetei. De ha kifejlődik a COVID-19 betegség, annak már hosszútávú következményei is lehetnek a szerveink károsodása miatt. Mitől kell leginkább tartanunk?
Az emberek hajlamosak kegyetlenül viselkedni egymással. Ha a méltánytalan bánásmód azon alapul, hogy valaki a tulajdonságai alapján valamilyen csoportba tartozik, azt civilizált helyeken különösen elfogadhatatlannak tartják. Az agresszív késztetéseket az erkölcs és a törvények kordában tartják. De van e negatív viselkedésnek egy olyan szintje, amely elcsúszik a korlátok alatt?
A koronavírus-fertőzéssel egyes betegeknél különféle és eltérően súlyos neurológiai tünetek jelentkeznek. Az orvosok azonban még nem tudják, hogy ezeket közvetlenül a vírus okozza, vagy a szervezet fertőzésre adott reakciójának következményeként alakulnak ki.
A vakcinafejlesztés lassú és drága folyamat. Egy olyan járvány esetében azonban, mint amit most az új koronavírus okozott, elfogadható a folyamat felgyorsítása és a magasabb pénzügyi kockázat, hiszen a pandémia miatti korlátozások fennmaradása is hatalmas károkat okoz mind a gazdaság, mind a társadalom számára. Infografikánk a fejlesztésekről ad áttekintést.
Akkor is borzalmas élmény az erős fájdalom, ha csak átmenti. De ha az erős vagy extrém fájdalom nem múlik el, az teljesen felőrölheti az embereket. A krónikus fájdalom kezelésére ezért a kutatók új módszereket keresnek, elsősorban a fájdalom genetikájának megértése révén.
A magyar felnőtt lakosság 30 százaléka elhízott, és további 30 százalék túlsúlyos. Ezért aligha van olyan ember, aki ne találkozott volna a felesleges kilókhoz kapcsolódó megbélyegzéssel. Talán nem számolunk vele, hogy ez nemcsak érzelmileg fájdalmas, hanem az egészséget is károsítja, ami terhet jelent az egész társadalomra. Azaz nem csak a túlsúly veszélyes, hanem a címkék ragasztgatása is.
A koronavírus eddig közel 5,6 millió embert fertőzött meg és 350 ezer életet követelt a világon. Ugyanakkor 2,4 millió ember felgyógyult, pontosabban őket gyógyultnak tekintik, ám a betegség legyőzése csak az első volt az egészségükért folytatott csatákból, amelyeket a SARS-CoV-2 vírussal való találkozásuk miatt meg kell vívniuk.
Ahogy a koronavírus-fertőzések száma világszerte tovább nő, a SARS-CoV-2 vírust, és az általa okozott COVID-19 betegséget és annak hatását egyre jobban kiteljesedő terminológiával írják le a tudósok. A szélesebb közönség is egyre több szakkifejezést ismert meg a víruskitöréstől a pandémián át az endémiáig. De kell-e félnünk, ha azt halljuk, például, hogy az új koronavírus endemikussá válik?
A koronavírus-járvány új problémákat vetett fel. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a közösségi életünk milyen szabályok betartásával, vagy milyen praktikákat, technológiákat alkalmazva térhet vissza. Egy elképzelés szerint a védőruha a megoldás.
Európa nagy részén és Észak-Amerikában is lecsengőben van a koronavírus-járvány első hulláma, így már érdemes lenne értékelő szándékkal visszatekinteni a pandémiára. Csakhogy a számok országról országra, sőt az egyes országokon belül is akkora szórást mutatnak, hogy nehéz megalapozott következtetéseket levonni belőlük.
Az emberiség története egyben a járványok története is. Láthatjuk, hogy még ma sem vagyunk képesek magunkat teljesen megvédeni a mikrobák támadásai ellen, a középkorban pedig a társadalom szinte teljesen ki volt szolgáltatva a pandémiáknak, a pestisnek különösen. Bár kevés eszközük volt, de kezelték a helyzetet.
Ha a tudósoknak rendkívül fertőző és veszélyes vírusokat kell vizsgálniuk (például diagnosztikai eljárások kidolgozása és oltások készítése érdekében), akkor ezt a biobiztonsági laboratóriumok teszik lehetővé. A kórokozók kijutását ezekből a létesítményekből többszintű biztonsági rendszerek akadályozzák meg. Hibáktól azonban ezeken a helyeken is jobb félni, mint a lehetőségüket teljesen kizárni.
Ahogy egyre melegedik az idő, úgy nő a veszélye, hogy az elfogyasztott ételen keresztül elkapunk valamilyen fertőzést. A mosatlan zöldség és gyümölcs különösen jelentős kockázatot jelent. Csakhogy nem mindent lehet ugyanúgy megmosni. Íme a legcélravezetőbb módszerek!
Úgy tűnik, hogy túl vagyunk a koronavírus-járvány első hullámának legnehezebb szakaszán, és reménykedhetünk, ha lesz is második hullám, azt felkészültebben várjuk, és kevesebb lesz majd az áldozat. Ehhez az is hozzátartozik, hogy tudjuk, miért halnak bele egyesek a COVID-19-be, míg mások enyhet tünetekkel vészelik át a fertőzést.
Amióta a koronavírus-járvány hatásait nyögjük, a legkülönfélébb félelmekkel szembesülünk. Tanúi lehettünk többek között a félelem miatt indult felvásárlási rohamnak, majd a maszk és a lélegeztetőgéphiány körüli bizonytalanságnak. Legújabban pedig a gyilkos vírusmutációkról szóló hírek keltettek riadalmat - de vajon jogosan?
A rajtunk élő mikroorganizmusok jelentősen meghatározzák a testszagunkat. A közösségi távolságtartás hatására azonban a mikrobiális összetétel átalakulhat, ami a szagunk megváltozását eredményezi. Vajon ebből az következik, hogy van külön karanténszag? Ezt a kérdést válaszoljuk meg.
A bőr a legnagyobb szervünk, amely szervezetünk legfőbb védelmi eszköze a külső behatások, támadások ellen. Már csak ezért is lényeges, hogy mit használunk a tisztítására. A két legáltalánosabb módszer a szappannal, illetve a tusfürdővel való mosakodás. De vajon melyiknek mi az előnye és a hátránya? Sorra vesszük.
A párásság és a ködfoltok feloszlása után túlnyomóan derült idő várható, majd napnyugta után fátyolfelhőzet érkezik nyugat, északnyugat felől. Csapadék nem lesz. A délkeleti, keleti szelet csak kevés helyen - főként Sopronnál és a Fertő térségében - kísérhetik élénk lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet 10 és 13 fok között alakul. Késő estére -2 és +5 fok közé hűl le a levegő. Most olyan összetett a légköri helyzet, hogy a hideg, és a melegfrontra érzékenyek szervezetét is megterhelheti az időjárás.
