A depresszió a világ egyik legnagyobb egészségi problémája. A WHO szerint a Földön körülbelül 300 millióan küzdenek vele, s így ez a leggyakoribb megbetegedések egyike. Magyarországon tízből egy felnőtt úgy gondolja magáról, hogy depressziós. Ez a kórkép hatékonyan kezelhető, igaz, nem egyszerűen.
Felmérésekből tudjuk, hogy a magyarok az egészségüket tartják a legfontosabb értéküknek. Pontosabban az egészségük elvesztése miatt aggódnak a leginkább. Ebben szerepet játszik, hogy az állami egészségügyi ellátórendszer teljesítményének rossz a megítélése, a magán egészségügy pedig drága. Ebből a csapdából az egészségbiztosítók nyújthatnak egyfajta kiutat.
Ha megbetegszünk, három dologban bízunk: a saját szervezetünkben, az orvosok szakmai és tudományos felkészültségében, valamint az általuk alkalmazott módszerek megbízhatóságában és hatásosságában. De előfordulhat, hogy feleslegesen előlegeztük meg a bizalmat.
Ha hetente csak 100 gramm vörös húst eszünk, azzal nem csak a saját egészségünknek, hanem a bolygónak is jót tesz. Erre a következtetésre jutottak azok a tudósok, akik egy olyan étrend kialakításán fáradoztak, amely képes kielégíteni az emberek táplálkozási szükségleteit, miközben csökkenti az élelmiszertermelés környezeti hatásait.
A szexualitás lényegesen sokszínűbb, mint a legtöbb ember gondolná, hiszen a nemi identitásukról a kisebbségben lévők csak kevesen és ritkán beszélnek teljesen nyíltan. Ezért - még ha valaki hallott is a különféle LMBTQ identitásokról - aligha tud rendet tenni közöttük. A pánszexualitás is rejtély a szélesebb közönség számára.
A hallás bizonyos szempontból a legemberibb érzékszerv, ugyanis a közvetlen kommunikációban, a beszédhangok továbbítása révén alapvető szerepe van. Ha nem elég jó a hallásunk, azzal csökken a társas érintkezésünk hatékonysága, így kimaradhatunk dolgokból. Biológiai lényként a látásunk, de társadalmi lényként valószínűleg a hallásunk az első számú érzékszervünk.
Az utóbbi időben egyre többet beszélnek az autofágiáról mint az agy egészségének fenntartójáról és az élettartam növelésének eszközéről. Sokan persze gyanakodva fogadnak egy újabb titokzatos csodát ígérő idegen kifejezést, de ezúttal erre nincs okuk, hiszen 2016-ban ennek kutatásáért kapott Oszumi Josinori Nobel-díjat.
Egyre több a meddő pár, ennek megfelelően pedig a mesterséges megtermékenyítés jelentősége is nő. Az eljárások hatékonyságára is egyre nagyobb figyelem irányul, hiszen az érintetteknek a sikeres fogamzás a létező legfontosabb dolog. Na meg a beavatkozás sok pénzbe is kerül. Most újabb remény csillant fel.
A modern nyugati étrend magas vérnyomást és emelkedett LDL-t, azaz "rossz" koleszterint eredményez. Ezek az állapotok pedig különféle szív- és érrendszeri problémák (infarktus, stroke), illetve a demencia fontos kockázati tényezői. A vérnyomás és a rossz koleszterin csökkentése ezért kulcsfontosságú. Néha a pofonegyszerű megoldás ott van az orrunk előtt.
A tudósok megtalálták a módját, hogy az A típusú vért 0-ássá alakítsák át, ami azért nagyon fontos, mert az mindenkinek adható, míg a másik három fajta (A, B és AB) nem. Ezzel hatalmas lépést tehetünk az folyamatos zavartalan vérellátás érdekében, ami a kórházak régi kívánsága.
Az erős önértékelés és önbecsülés megteremtésének kulcsa önmagunk belülről származó megértése. A magunk életünket éljük, és nem másokét, ezért tisztában kell lennünk a saját valós képességeinkkel és vágyainkkal, mert ezek alapján tűzhetünk ki reális célokat. És ez már segít.
Valóságos sebészeti forradalmat indított el a TAVR katéteres eljárás, amely képes igen gyorsan visszasegíteni az embereket a megszokott életükhöz. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint Mick Jagger esete, aki röviddel szívbillentyű műtétje után ismét koncertre kész.
Nem nagyon hinnénk, hogy létezik rákmarketing, pedig a jelek arra mutatnak, hogy egyáltalán nem kezeljük azonos mércével a daganatos betegségek különböző típusait, s ennek hatása van a túlélési esélyekre. A különbséget az adhatja, hogy van rákfajta, amely ellen harcolni trendi, míg egy másik ellen nem. De vajon miért?
Arról mindenki halott, hogy a bőrünkön különféle mikroorganizmusok élnek, de hogy pókszabásúak is, méghozzá elég nagy számban, az valószínűleg meglepő. Pedig az arcatkák vagy szőrtüszőatkák a faggyúnkkal táplálkoznak, és a képünkön párosodnak. De önmagában emiatt még a pókiszonyban szenvedőknek sem kell aggódniuk.
A pára és köd feloszlását követően az ország nyugati felén fátyolfelhők szűrhetik olykor a napsütést, míg keletebbre jellemzően derült, napos idő várható. A nyugati határvidéken ugyanakkor az éjszaka képződött köd a délelőtti órákban csak lassan oszlik fel. Csapadék nem lesz. A légmozgás gyenge vagy mérsékelt marad. A legmagasabb nappali hőmérséklet 10 és 15 fok között alakul. Késő estére -2 és +7 fok közé hűl le a levegő. Fronthatásra napközben nem kell számítani az előrejelzések szerint.
