Egészségügy

Amíg a tudósok fel nem tárták az emberi személyiség sötét magját, a kérdésre, hogy léteznek-e gonosz emberek, csak vallási alapú válaszok születhettek. Csakhogy a személyiség általános sötét tényezője nagyon is létezik.

Ha nem a divat miatt iszunk energiaitalokat, akkor teljesítményünk növelése, koncentrációnk fenntartása és a szomjúság megszüntetése érdekében. Ezekre a problémákra a rómaiaknak már elég jó, ma is működő megoldásuk volt.

Egy nemrégiben megjelent kutatás szerint annak alapján, hogy szervezete milyen gyorsan bontja le a vérrögöket, megjósolható egy adott személy számára az ismétlődő szívrohamok kialakulásának esélye. A súlyos betegségek megelőzése így könnyebbé válhat.

A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a férfiak és a nők között nemcsak személyiségbeli különbségek vannak, hanem ezek a különbségek olyan országokban a legerősebbek, ahol a legnagyobb a nemek közötti egyenlőség.

A felnőtt magyarok nagy része elégedett az egészségével, noha a lakosság csaknem fele valamilyen krónikus betegséggel küzd.

A levegőszennyezés attól függően, hogy hol élünk hosszabb-rövidebb időt elvesz az életünkből. Az átlagos egyiptomi élettartama 1,9 évvel, az átlagos indiaié 1,5 évvel kevesebb, mint lehetne, de az oroszok is körülbelül kilenc hónapot veszítenek. Sajnos mi magyarok sem állunk valami jól.

Kiderült, hogy a teljesen haszontalannak ítélt féregnyúlvány a vakbélen mégsem az evolúció slendriánsága miatt fennmaradt csökevény, hanem jelentős funkciója van az immunrendszerben.

A magyarok többsége (57 százaléka) leghőbb vágyának az egészséges életet nevezte meg egy pár hónapja készített kutatásban. De mekkora az esélye, hogy valóra is válik? Ezt mutatja be infografikánk.

Gyakran találkozni olyan megjegyzésekkel a diétákkal kapcsolatban, hogy a "negatív kalóriatartalmú" ételek, például a zeller és a grapefruit fogyasztása segíthet a fogyás hatékonyságának növelésében. Ha ez igaz, akkor vajon a zelleres hamburger kevésbé hizlal?

A többség biztos benne, hogy az ízületi és hátfájdalmak megjelenhetnek meteorológiai tényezők hatására. Csakhogy ez valószínűleg tévedés.

Ha egészségesen akarunk élni, napi 7-9 teáskanál cukrot fogyaszthatunk. A fejlett országok némelyikében azonban többszöröse az átlagfogyasztás. Mi a megoldás? Egyértelmű: a cukron kell változtatni.

Az ENSZ 2015-ben meghirdette Fenntartható Fejlődési Céljait, amelyek elérésével 2030-ra sok területen meg lehetne szüntetni a globális egyenlőtlenségeket. De a legutóbbi jelentések szerint a változás nem elég gyors, ami egészségi állapotban is tükröződik.

Nemrégiben látott napvilágot egy meglehetősen optimista felmérés a magyarok sportolási szokásairól, s kiderült, hogy melyek a leginkább kedvelt szabadidősportok. Egy másik kutatás viszont azt mondja, hogy a rendszeresen sportolók aránya csökkent az utóbbi időben. Pedig a mozgás a legfontosabb eszközünk az egészségünk megtartására.

A magyarok több mint fele jó egészségre vágyik a leginkább, amihez komoly segítséget vár az ellátórendszertől. Úgy tűnik azonban, hogy a nagy többség attól fél: ezt nem vagy nem megfelelő színvonalon kapja meg.

Emlékeink idővel megváltoznak, sok részlet elhalványul, illetve egyes dolgokat teljesen elfelejtünk. A meghatározó történéseket azonban többnyire képesek vagyunk igen részletesen felidézni. Vajon miért?

Mindenki számára nyilvánvaló, hogyha nem alszik eleget, akkor egyre fáradtabb lesz, romlik a szellemi és fizikai teljesítménye, a tartós alvásmegvonás pedig súlyos mentális zavarokhoz vezethet, sőt, extrém esetben halálossá is válhat. Muszáj tehát aludnunk, hogy fenntartsuk szervezetünk működését. De vajon mi ennek az oka?

Talán meglepően hangzik, de Európát terheli meg leginkább a globális felmelegedés, ugyanis a hatások itt mutatkoznak meg a legszembetűnőbben. A hőmérséklet emelkedése szó szerint pusztító az emberekre nézve.

A kutatók kezében egyre több a bizonyíték, hogy az Alzheimer-kór korai szakaszában érezhetően csökken a szaglásérzék. A Pennsylvaniai Egyetem orvosi fakultásának új tanulmányában bemutatják a szerzők, hogy egy egyszerű szippantás hogyan növelheti meg a rettegett betegség diagnózisának pontosságát.

Az egészségüket jónak vagy nagyon jónak tartók aránya 2010-től 2015-ig 55-56 százalékon stagnált, majd 2016-2017-ben 59-60 százalékra ugrott - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által nemrégiben bemutatott Egészségi állapot és egészségmagatartás 2016-2017 című felmérésből. Ezzel azonban még messze vagyunk az európai átlagtól.

Van néhány olyan élőlény az állatok birodalmán kívül, amely rendkívüli tanulási, emlékezési és mintafelismerő képességeket mutat. E növények és nyálkagombák arra utalnak, hogy az élőlények agy nélkül is lehetnek okosak. Azaz lehet, hogy az idegen intelligenciát nem is az űrben kell keresnünk.

A vakcinázás a közegészségügy legnagyobb sikertörténete. Sok más betegség mellett a himlő, a fertőző gyermekbénulás vagy a feketehimlő oltással való felszámolása, visszaszorítása emberek millióinak életét mentette meg, s erről nyilvánvaló bizonyítékok állnak rendelkezésre. Mégis egyre terjed az oltásellenesség, mintha egy kórokozó a józan észt támadta volna meg. Mi lehet a háttérben?

Az amerikaiak többsége helyesli a meg nem született gyermekek DNS-ének megváltoztatását, ha ez a gyermek egészségi állapotának javítása érdekében történik. Az alkalmazott módszerek körül azonban továbbra is sok a bizonytalanság.