Mi az az atópiás ekcéma?
Az atópiás dermatitisz , vagy atópiás ekcéma krónikusan fennálló bőrgyulladás. A csecsemők és a gyermekek leggyakoribb bőrgyógyászati megbetegedése, világszerte a kicsik 10-20 százalékát érinti. Intenzitásától, a tünetek típusától és az életminőségre kifejtett hatástól függően három kategóriát határoztak meg az értékelésére: enyhe, mérsékelt és súlyos.
A hajlam lehet örökletes, van ugyanis egy bizonyos kedvező genetikai környezet, amelyben az atópiás ekcéma kialakulhat. Az atópiás betegségekre hajlamos családok érzékenyebbek a környezeti allergénekre: 30 százalékos az esélye annak, hogy egy gyermeknél megjelenik az atópiás ekcéma, ha az egyik szülőnél is fennáll, vagy a múltban előfordult a betegség, és 70 százalék, ha mindkét szülő érintett. Kifejlődésében olyan külső tényezők is szerepet játszhatnak, mint a légszennyezés, a lakások nem megfelelő szellőzése, vagy a túlzott vízhasználat a bőrön, bár ezekről egyelőre még folyik a vita. A betegség nem fertőző, és megfelelő kezelés mellett komplikációktól sem kell tartanunk.
Ezek a legjellegzetesebb tünetei
A babáknál általában három hónapos korban jelenik meg, és gyakran csak felnőttkorban múlik el teljesen. Főbb tünetei az ekcémás piros foltok, az erős viszketés, illetve a száraz, hámló bőr. A foltok először az arcon, majd a karokon, lábakon, a popsin és a fejbőrön tűnnek fel, majd a gyermek 12 hónapos kora után a hajlatokra (nyak, térdhajlat, könyökhajlat, fül mögötti rész), a száj környékére és a kézfejre húzódnak át. A viszketés okozta kellemetlen érzés miatt a kicsi gyakran fészkelődik, sír és nehezen alszik el.
Atópiás ekcéma esetén a bőr vízben és lipidekben is hiányt szenved, így nem képes megfelelően végrehajtani védelmi szerepét. A külső réteg átjárhatóbbá válik, a bőr beengedi a különféle allergéneket, és egyre érzékenyebb lesz, ami túlzott és indokolatlan reakciót vált ki az immunrendszerből. A gyermek szervezete úgy védi magát ezektől az áltámadásoktól, hogy bőrgyulladást idéz elő - ennek jele az ekcémafolt .
Két fázisa van
A betegségnek két fázisa van, a fellángolás és a megnyugvás, amelyek ciklikusan követik egymást. A fellángolás során először rózsaszín, majd egyre pirosabb és duzzadtabb foltok jelennek meg a bőrön. A foltok egyre jobban viszketnek, és ha a gyermek vakarózik, a gyulladás súlyosbodik, ami amellett, hogy tovább fokozza a viszketést, még a fertőzés kockázatát is növeli. A túlvakart foltok idővel váladékozni kezdenek, és folyadékkal teli kis hólyagok, kérgek tűnnek fel. Előfordulhat, hogy az egész terület felduzzad, de a vakarózás kis, fekélyes sebeket is okozhat. A fellángolás néhány hetente jelentkezhet, és sok esetben nem lehet pontosan megállapítani, mi váltja ki.
A másik fázis a megnyugvás, amikor a gyulladásgátló kezelések (például a helyileg alkalmazott kortikoszteroidok) helyreállítják a bőrt, és eltüntetik a foltokat. A bőr azonban továbbra is száraz marad, és a viszkető érzés sem múlik el, a bőrben továbbra is jelen van a mikrogyulladás.
Nehéz a betegséggel való együttélés
Az atópiás ekcéma komoly hatással van a kisbabák életminőségére, a viszketés ugyanis folyamatos kellemetlen, sokszor elviselhetetlen érzést okoz. A család is nagyon megszenvedheti a helyzetet, hiszen újra és újra végig kell nézniük a kicsik küzdelmét. Mivel ők életkorukból adódóan még nem tudnak saját magukon segíteni, a szülők türelmén, odafigyelésén múlik, képesek-e kordában tartani az állapotot, és követni a megelőző és kezelő intézkedéseket. Ez természetesen nem könnyű, hiszen sok mindenre kell odafigyelniük: ki kell alakítani a tökéletes bőrápolási rutint, meg kell találni és ki kell zárni a súlyosbító tényezőket, és össze kell állítani a megfelelő étrendet is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Dr. Michaela Duchonova bőrgyógyász szerint sokat segíthet, ha a szülők együttműködnek, kommunikálnak különféle egészségügyi szakemberekkel, és megosztják tapasztalataikat a mindennapi problémákról. A szintén bőrgyógyászként praktizáló Dr. Stepanka Capkova pedig azt hangsúlyozza, hogy nincs univerzális csodaszer: gyakran több kezelést és protokollt is ki kell próbálni, mire rálelünk arra, ami a legjobb a babának.
A kezelés alapja: a megfelelő bőrápolás
Atópiás ekcéma esetén kiemelten lényeges a helyes bőrápolási rutin kialakítása, illetve a folyamatos kezelés. A száraz bőr napi táplálása ugyanis megerősíti a hidrolipid védőréteget, így megritkulhatnak a kiújulások, javul a bőr egyensúlya, ezáltal lassul a betegség evolúciója, és csökken a viszketés. A veszélyeztetett babák esetében fontos, hogy születés után azonnal elkezdjük a bőrápoló krémek használatát, és egészen addig folytassuk, amíg a tünetek biztosan meg nem szűnnek. A krémeket naponta kétszer, reggel és este alkalmazzuk, és ne csak a kritikus területeken, hanem az egész testen, akkor is, ha nem volt fürdetés. Fontos, hogy a felvitelük előtt mindig mossunk kezet, és ne spóroljunk az adaggal: a gyermek két könyökére és térdére szükséges megfelelő mennyiség nagyjából egy felnőtt ujjpercének felel meg. Gyengéden és lassan masszírozzuk a bőrbe, hogy minél jobban felszívódjon.
Válasszunk kifejezetten atópiás bőrre kifejlesztett készítményeket! A Bioderma termékei például enyhítik a kellemetlen bőrfeszülést, megakadályozzák a baktériumok megtelepedését, és úgy csillapítják a viszketést, hogy a bőrsejteket, immunsejteket megcélozva a folyamat kiindulási pontjánál hatnak.
Ez is érdekelhet
Amikor az ekcéma kiújul, a helyi gyulladáscsökkentő kezelés (helyileg alkalmazott kortikoszteroidok ) a legalkalmasabb a bőr gyors megnyugtatására, a viszketés csökkentésére és a fertőzés elkerülésére. Ne felejtsük azonban, hogy ennek megállapításához, a terápia kialakításához rendszeres orvosi vizsgálat szükséges. A szakember által felírt készítményt mindig kizárólag az érintett területre vigyük fel, naponta egyszer, amíg a pirosság el nem múlik. A helyileg alkalmazott kortikoszteroidok mennyisége automatikusan csökken a kezelés előrehaladtával, ahogy a foltok egyre kisebbek lesznek. Szponzorált tartalom. A cikk megjelenését a BIODERMA támogatta.
