Ahogy a hőmérő higanyszála egyre lejjebb süllyed, úgy nő a külső és a belső hőmérséklet közötti különbség, ami a száraz bőrűeknek, de különösen az ekcémától szenvedőknek egyben egy pokoli időszak kezdetét is jelentheti. Nem kell azonban belenyugodnunk abba, hogy bőrünk állandóan húzódik, fáj, viszket, vagy rosszabb esetben belobban az ekcémánk.
Atópiás dermatitisz és kontakt ekcéma
Az ekcéma a bőr krónikus, gyulladásos, az immunműködés egyensúlyának zavara miatt kialakuló betegsége. Legismertebb tünetei az alábbiak:
- száraz viszkető, kivörösödött, duzzadt bőr,
- pörkképződés, hámlás,
- a folytonos vakarás, dörzsölés miatt megvastagodott, hajlatok tájékán kisebesedő bőr,
- nedvedző hólyagok és foltok.
Az egyik fajtája a kontakt ekcéma, ami jellemzően a bőrrel érintkező anyagok által kiváltott gyulladás, melyet például szappanok, légúti allergének, vagy ételek is okozhatnak - kezdetben csak ott, ahol érintkezett az allergénnel a bőr, később ez más területekre is átterjedhet. Előfordulhat, hogy a külső mellett belső tényezők is rontanak a betegségen. A stressz hatására, vagy pszichés állapottól függően ugyanis súlyosbodhatnak a tünetek. Vannak olyan ekcémás betegek, akiknél a szimptómák megjelenésére nagyobb esély volt, mivel született atópiás hajlamuk van, azaz öröklötten érzékenyebb a szervezetük az allergénekre. Az atópiás alkat egyébként maga nem betegség, de a túlérzékenység miatt kialakuló állapotokat már annak tekintjük, ilyen például az ételallergia, vagy az atópiás dermatitisz , azaz atópiás ekcéma is, ami az ekcéma leggyakoribb fajtája. Utóbbi tünetei általában csecsemőkorban kezdődnek, és akár fiatal felnőtt korig is megnehezíthetik az érintettek életét. Összességében elmondhatjuk, hogy ekcémában a felnőtt lakosság 3-5 százaléka szenved, gyermekek körében azonban minden ötödiket érinti a kór.
Nem csak esztétikai probléma
Szenvedjünk akár csak "simán" száraz bőrtől, kontakt vagy atópiás ekcémától, mindannyiunknak egy a fontos, hogy enyhítsük a tüneteket, és lehetőleg előzzük meg a fellángolásokat. Ám mielőtt még rátérnénk a konkrét tanácsokra, elöljáróban fontos leszögezni, a bőr épségének és egészségének megőrzése nemcsak esztétikai okok miatt fontos, de az egészséges kültakarónk az, ami megóv minket a külvilágból érkező behatásoktól, a baktériumoktól az irritáló vegyszerekig.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az ekcémában szenvedők védőpajzsa azonban sajnos eleve sérült, bőrük nem működik megfelelően. Ezért képes kevésbé visszatartani a vizet, ezért irritálódik könnyebben, és birkózik meg nehezebben a fertőzéseket okozó mikrobákkal is. A téli szárazság pedig csak tovább ront ezen az amúgy sem jó helyzeten.
Mivel az ekcémára sajnos továbbra sincs gyógymód, ezért amennyire csak lehet, mérsékelnünk kell az irritáló tényezőket, mivel - főképp a gyerekek - nem képesek megállni a vakarózást, a karcolásokon keresztül pedig könnyebben jutnak baktériumok a bőrbe, akár súlyos gyulladást is okozva ott. De lássuk, mi mindent tehetünk azért, hogy elkerüljük az irritációt, megelőzzük a tünetek kialakulását vagy fellángolását.
1. Legyen egy jól kialakult fürdetési/fürdési rutinunk
Az Amerikai Dermatológiai Akadémia álláspontja szerint a 6-11 éves gyerekek számára nem szükséges a napi fürdés vagy zuhanyozás, így ha egy este kimarad, akkor sincs gond. A túl sok fürdés ugyanis növelheti a bőr vízveszteségét, ronthatja az ekcémával járó szárazságot. Tanácsos lerövidíteni a fürdési/zuhanyozási időt kevesebb mint 10 percre, és még véletlenül se használjunk forró vizet, az ugyanis csak tovább irritálja a bőrt, súlyosbítva a viszketést és szárazságot. Fontos, hogy fürdés után ne dörzsöljük a testfelületünket. Helyette finom mozdulatokkal itassuk le egy lehetőleg nagyon finom szálú, puha törölközővel a felesleges nedvességet. Kerüljük továbbá a kádfürdőzést is, mert a "kiázott" bőr könnyebben szárad ki.
2. Ne szappanozzunk
Ha "csikorgó" tiszta érzésű a gyerek bőre vagy a miénk fürdés után, azaz szinte kézzel tapintható, hogy szárazabbá vált, akkor feltétlen váltsunk szappant. Mindenképpen érdemes kimondottan száraz, ekcémás, irritált bőrre kifejlesztett bőrtisztító készítményt választani, melyeket akár drogériákban, akár gyógyszertárakban is beszerezhetünk. Kerüljük a habfürdőket, fürdőbombákat, mert a bennük lévő szerek tovább száríthatják a bőrt. Emellett javallott illat- és színezőanyag mentes tusfürdőt választani, mert sokszor még egy illata alapján elenyészőnek tűnő mennyiségű parfüm is fellángolást okozhat.
3. Hidratáljunk!
A szárazság leküzdésére elengedhetetlen a gazdag bőrpuhító és/vagy hidratáló krém. Sőt, azoknál a gyermekeknél, akiknek a családjában már előfordult atópiás dermatitisz, allergia vagy asztma, rögtön születésük után el kell kezdeni a rendszeres hidratálást. Kutatások ugyanis kimutatták, hogy a korai hidratálás csökkenti az atópiás dermatitisz előfordulását, feltehetően azzal, hogy folyamatosan fenntartja a bőr egészséges egyensúlyát, így nem tud beindulni az ekcéma ördögi köre.
Naponta legalább kétszer használjunk erre kifejlesztett, bőrnyugtató, bőrtápláló, gazdag hidratálókrémet. A fürdéstől számított legalább 3 percen belül vigyük fel a krémet a test minden részére, tetőtől talpig, így segíthetünk a nedvességet a bőrbe zárni. Használjunk illat- és színezőanyag-mentes termékeket. Lehetőleg válasszunk tápláló, de hipoallergén összetevőket tartalmazó testápolót és/vagy arckrémet.
4. Ügyeljünk arra, hogyan és mivel mossuk a ruhákat
Bármilyen, a bőrrel érintkező illatos termék allergiás reakciót válthat ki - figyelmeztetnek a szakemberek, hangsúlyozva, hogy akár a ruha szövetein megmaradt mosószer vagy öblítőmaradványok is bajt okozhatnak. Lehetőleg válasszunk olyan tisztítószereket, melyek nem tartalmaznak illatanyagokat és bőrbarát összetételűek, esetleg próbáljuk ki a mosódiót. Ha pedig szárítógépet használunk, kerüljük az illatosító kendőt.
Az új ruhákat viselés előtt feltétlen mossuk ki, mert olyan színezékeket, vegyszereket tartalmazhatnak, amik akár súlyos allergiás reakciót is kiválthatnak. De ügyeljünk a ruhák anyagára is. Válasszunk 100 százalék pamut vagy selyemruhát, kerüljük a szúrós gyapjút, vagy a fokozott izzadást kiváltó poliésztert. Erre egyébként az ágynemű kiválasztásánál is ügyeljünk.
Óvakodjunk továbbá a gyermek túlöltöztetésétől. A réteges öltözködés mindig a legjobb választás, bármely életkorban. És ne feledjük, ha csak beszaladunk a boltba, akkor is gomboljuk ki a kabátot, mert az izzadtság miatt bőrünk nedvességet is veszít, és még irritálhatja is.
5. Legyenek rövidek azok a körmöcskék
Mint említettük, a gyerekek még nem feltétlenül tudják betartani, hogy ne vakarózzanak, ezért érdemes a megelőzésre helyezni a hangsúlyt. Az ekcémánál azonban a legkörültekintőbb gondoskodás mellett is előfordulhat, hogy fellángol, vagy nyugalmi időszakban is viszkethet annyira, hogy még a nagyobb gyerekek is megfeledkeznek magukról, vagy álmukban kezdenek vakarózni. Ez ellen a legjobb, ha a körmeiket mindig rövidre vágjuk, éjjelre pedig akár finom cérnakesztyűt is adhatunk rájuk, hogy megelőzzük a később könnyen elfertőződő karmolásokat.
6. Legyen hűvös és alacsony páratartalmú a szoba levegője
A bevezetőben is kiemeltük, a külső és belső hőmérséklet különbségének növekedése nem kedvez az ekcémának, és általában a száraz bőrnek. Ezt a hatást enyhíthetjük, ha a lakásban, de főképp a hálószobában lentebb vesszük a termosztátot. A hűvösebb, kevésbé párás levegő ugyanis kedvezőbb a bőrbetegséggel élők számára.
7. Ha szükséges, forduljunk orvoshoz
Amennyiben még nem diagnosztizálták nálunk vagy gyermekünknél az ekcémát, de a tünetek alapján tartunk tőle, hogy érintettek lehetünk, kérjünk minél hamarabb időpontot egy bőrgyógyászhoz. A szakember nemcsak a diagnózis felállításában segíthet ugyanis, hanem szükség esetén felírhat például hidrokortizon krémet, amit helyileg kell alkalmazni a viszketés kezelésére. Emellett javasolhat szájon át szedhető antihisztamint, főképp, ha a helyi kezelés már önmagában nem elegendő.
A dermatológus mindezek mellett tájékoztathat egyéb terápiás lehetőségekről is, mint az úgynevezett biológiás készítmények, melyek természetes fehérjékből és nem szintetikus anyagokból készülő immunterápiás gyógyszerek (ahelyett, hogy teljesen elnyomnák a szervezet immunválaszát, csak az immunrendszer bizonyos részeit célozzák meg). Ezek a terápiás lehetőségek azonban még csak 18 éven felüliek számára érhetőek el.
