Szemtengelyferdülés és tompalátás
Szemtengelyferdülés elsősorban akkor alakul ki, amikor életünk első 6-7 évében a szemünk tisztánlátásának tanult folyamatában valamilyen működési hiba lép fel. Egyes neurológiai vagy fertőző betegségek, daganatok, illetve traumák szintén előidézhetik - akár még felnőttkorban is - de ez jóval ritkábban fordul elő. A szemtengelyferdülés könnyen felismerhető arról, hogy a szemek nézővonala nem párhuzamos, azaz míg az úgynevezett fixált szem arra néz, ahova valóban koncentrálni szeretne, addig a kancsalító szem egy másik pontra.
Az asztigmiának is nevezett fénytörési hibáért többnyire a szaruhártya alakja a felelős, amely ebben az esetben nem mindenütt domború, hanem két görbülete van: egy laposabb és egy domborúbb. Mivel az eltérések miatt a fénysugarak a szembe érkezve különböző módon hajlanak meg, ezért a látás homályossá válik és nem képes a megfelelő fókuszálásra. Mivel az agy igyekszik kiküszöbölni a kettős látást, ezért a kancsalító szem képét folyamatosan blokkolja, amely idővel a mellőzött szem tompalátását okozhatja.
Tünetek és kezelések
A szemtengelyferdülés látható tünete - a két szem egyidejűleg más pontra fókuszálása mellett - a koordinálatlan szemmozgás is lehet, amely főleg a szemek túlerőltetése esetén fordulhat elő. Ilyen a hosszú olvasás, írás, számítógépezés vagy más, koncentráltabb figyelést igénylő tevékenység. A nem látható tünetek között jellemző a szemfájdalom, a migrén , a fényérzékenység, a homályos, esetleg kettős látás és mélységélesség zavar, de emellett gyakran előfordul fokozott fáradtság, szédülés, valamint az ezek következtében fellépő teljesítményromlás is.
A szemtengelyferdülés következtében kialakuló tompalátásról tudni kell, hogy gyermekkorban még tökéletesen visszafordítható állapot. A kezelés elsősorban a szem fokozott működésre kényszerítéséből áll, amelyet például a jól működő szem letakarásával lehet elérni. Ez a hosszú hónapokon át tartó kezelés sok türelmet és nagyfokú szülői segítséget igényel, ám a kitartás az esetek többségében tökéletes gyógyulást hozhat. Ha a letakarás során olyan, a szemet még inkább igénybe vevő tevékenységeket végez a gyermek, mint például a rajzolás, színezés vagy gyöngyfűzés, akkor ezzel a folyamat még inkább felgyorsítható és hatékonyabbá tehető. A szemész által felírt szemüveg állandó viselése szintén kulcsfontosságú.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Lézeres szemműtét
Bár a lézeres szemműtét lehetősége akár gyermekkorban is szóba kerülhet abban az esetben, ha a hagyományos kezelések nem hozzák meg a megfelelő eredményt, elsősorban inkább felnőttek számára javasolt eljárás. A többnyire a gyermekkorban nem - vagy nem eredményesen - kezelt szemtengelyferdülés esetén megmaradó állapot lézeres műtétje felnőttkorban már nem igényel altatást sem.
Ez is érdekelhet
A beavatkozás során nem kell tartani fájdalomtól vagy különösebb kellemetlenségtől, valamint hosszú lábadozási időtől sem, hiszen a lézeres szemműtétet követően a páciensek gyakorlatilag azonnal visszatérhetnek a hétköznapi tevékenységükhöz. A gyakran csupán 8-10 perc ideig tartó lézeres szemműtét után azonnal tapasztalható látásjavulás, a végleges és stabil látásélességre - valamint az ezzel járó életminőség nagyfokú javulására - pedig körülbelül 2-3 nap múlva lehet számítani.
