A rövidlátók aránya az elmúlt harminc évben világszerte folyamatosan nőtt. Szingapúrban például a fiatal felnőttek körében a rövidlátók (miópia vagy myopia) aránya 80 százalék körüli, így nem csoda, ha a délkelet-ázsiai metropoliszt a „rövidlátás fővárosának” nevezik. Magyarországon egyes becslések szerint a lakosság több mint fele rövidlátó, de a fiatalok körében háromszor magasabb az arány, mint a 60 évnél idősebbeknél.
Lassan a világ fele rövidlátó lesz
Az Egyesült Államokban a felnőttek 40 százaléka rövidlátó jelenleg: arányuk 1971-ben még csak 25 százalék volt. Ez a mutató azonban elhalványul a dél-koreai, tajvani, kínai tinédzserek és fiatal felnőttek helyzetéhez képest, akiknél a rövidlátás előfordulási aránya 84 és 97 százalék között van. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, 2050-re a világ népességének fele rövidlátó lesz. És úgy tűnik, hogy a probléma minden eddiginél nagyobb méreteket ölt – írja a BBC.
A rövidlátás nem tűnik nagyon veszélyesnek, hiszen a szemüveg könnyen megoldja a problémát az esetek döntő többségében. De a látszat csal, a miópia nem jóindulatú rendellenesség: ez a vakság kialakulásának egyik legfontosabb oka. Gyermekeknél különösen veszélyes lehet, hiszen időbe telhet, amíg észreveszik és korrigálják, ráadásul ez rossz hatással lehet a tanulási képességükre, korlátozhatja a mindennapi életüket, megfosztva őket a fejlődésükhöz szükséges élményektől. Emellett jövőbeni látásgondokat is okozhat.
A rövidlátás tipikusan nyolc és tizenkét éves kor között alakul ki – újabban azonban egyre fiatalabban válnak rövidlátóvá az érintettek. Mindez pedig oda vezethet, hogy felnőttként súlyos rövidlátás alakul ki náluk. Nem jó hír az sem, hogy a miópia elősegítheti a szem különböző betegségeinek – köztük a glaukóma (zöldhályog), a retinaleválás, a szürkehályog és a rövidlátásos makulopátia – kialakulását is.
Ha van családi előzmény, az növeli a betegség kockázatát, de a tisztán genetikai eredetű rövidlátás ritka. Az életmódbeli tényezőknek, különösen a szabadban töltött idő hiányának a szakemberek nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, és hasonlóan vélekednek a közeli tárgyakra való hosszabb ideig tartó koncentrálásról, például a túl sok olvasásról is. Sajnálatos, de az oktatás – ami egyébként számos pozitív egészségügyi hatással jár – akaratlanul is elősegíti a rövidlátást. Az a mód ugyanis, ahogyan a gyermekek manapság oktatásban részesülnek – hosszú órákat töltenek a tanteremben –, úgy tűnik, hogy egyértelműen árt a szemük egészségének. A statisztikák szerint minden tanév növeli a rövidlátás valószínűségét, de a tudósok egyelőre nem tudják ennek a pontos okát.
A rövidlátás kialakulásától a karanténmiópiáig
A legtöbb újszülött távollátó. A szemek természetes fejlődésével az első életév végére a távollátás olyan mértékben csökken, hogy a látás szinte tökéletessé válik. Egyes esetekben azonban a szem növekedése nem áll meg, és rövidlátás alakul ki. Ilyenkor a szemgolyó túlságosan megnyúlik, ezért a távolban lévő tárgyak korrekció, például szemüveg nélkül nem láthatók élesen. Ha a szem tovább nő, mint kellene, akkor a retina túlságosan elvékonyodik, és hajlamossá válik a szakadásra. A benti tartózkodás valószínűleg súlyosbíthatja ezt a problémát, talán azért, mert a beltéri világítás eltér a természetes fénytől – legalábbis erre jutottak szingapúri kutatók, akik már régóta tanulmányozzák a gyermekkori rövidlátást.
Az írás és olvasás, illetve általában az iskolai oktatás döntő fontosságú a gyermekek jóléte szempontjából. De az oktatás az élet más aspektusai (például a szabadban töltött idő) kizárásával káros lehet a szem egészségére – mondta a BBC-nek Nathan Congdon, a belfasti Queen's Egyetem szemész professzora. Ő is rámutatott, hogy bizonyos országokban – Japánban, Koreában, Vietnámban, Hongkongban vagy Szingapúrban – nagyon magas a rövidlátók aránya, miközben hatalmas sikereket érnek el az oktatás területén.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az oktatáshoz hasonlóan a magasabb jövedelem is jellemzően a gyermekek jólétével jár együtt. De ez nem garantálja a szem egészségét, mert a rövidlátás a magasabb társadalmi-gazdasági státuszhoz kapcsolódik. Congdon ezt azzal magyarázza, hogy minél gazdagabb egy család, annál inkább arra ösztönzi a gyerekeket, hogy ne menjenek a szabadba, mert számos feladatuk van. De nem csak az iskolaidő számít. A világjárvány alatti lezárások miatt több időt töltöttünk a négy fal között. A járványellenes korlátozások idején jellemzően zárt térben maradtak a gyerekek, és órákon át bámulták a képernyőt: vagy az órákat követték, vagy tévét néztek, mivel a tanulás és a szórakozás más formái eltűntek.
A Kínából származó adatok azt mutatják, hogy a bezártság valóságos csapást mért a gyermekek látására. Egy tanulmány összehasonlította az éves szűrővizsgálatokon mért rövidlátási arányokat. A világjárvány előtt, a 2015-2019 közötti években a hatéves gyermekeknél mért legmagasabb rövidlátási arány 5,7 százalék volt. 2020 júniusában, az 5 hónapos otthonmaradás után a kutatók e korcsoporot vizsgálva azt találták, hogy az arány 21,5 százalékra szökött fel – mondta David C. Musch, a tanulmány egyik társszerzője, a Michigani Egyetem szemész professzora. A kutatók ezt a hatást „karanténmiópiának” nevezik, mert alapvetően a bezártság miatti rövidlátásról van szó.
Az olcsó szemüveg varázsa
A világ számos részén a szemüveg megváltoztathatja egy gyermek életét. Congdon az 1980-as évek eleje óta dolgozik Kínában, az ORBIS International jótékonysági szervezettel, amely 2,5 millió kínai és indiai gyermeknek juttatott olcsó szemüveget. Ő vállalta az első kísérletet azzal a céllal, hogy kiderüljön, a szemüveg javítja-e az oktatási eredményeket. A kínai Guangdong tartományban 20 ezer gyermek bevonásával végzett tanulmány szerint a 4 dolláros szemüveg "hatása" meghaladta a szülők iskolai végzettségének vagy a család jövedelmének hatását.
Ez is érdekelhet
„Ez azt jelenti, hogy egy egyszerű, alacsony költségű eszközzel mérsékelhető a hátrány, ami egy gyereket a szülei iskolai végzettsége vagy alacsony jövedelme miatt érhet” – jegyzete meg a professzor. A leghatékonyabb, bizonyítékokon alapuló megelőzési stratégia szintén nem kerül sokba, és bárki számára hozzáférhető: több időt kell a szabadban tölteni. Hogy ez pontosan hogyan járul hozzá a rövidlátás megelőzéséhez, azt a kutatók még vizsgálják.
