Az emberek többsége általában 40-45 éves kora körül érzékeli először, hogy az apróbb betűk olvasása már nem úgy megy, mint régen, sőt egyesek közelre nézéskor gyakran fejfájást is tapasztalnak. Mindezt az úgynevezett presbiópia , azaz az öregszeműség okozza.
A kor előrehaladtával szemünk is öregszik, amivel elkerülhetetlenül együtt járnak a különféle látásproblémák - így az öregszeműség is. Ezt a típusú látásromlást bár nem lehet megelőzni, sem elkerülni, ma már vannak olyan modern beavatkozások, melyekkel a kialakult betegséget kezelni lehet, és az érintett látása úja élessé válhat.
Mikor kezd el romlani a látásunk?
A látás romlása tehát 40-45 éves kor felett egy természetes folyamat, aminek az az oka, hogy a szemlencsékben lévő kötőszöveti rostok az öregedés során fokozatosan veszítenek rugalmasságukból. A kötőszöveti rostok rugalmatlanságával pedig együtt jár a lencse fókuszálóképességének csökkenése is. A presbiópia akkor kezdődik, mikor az érintettek észreveszik, hogy a korábban normális olvasási távolságról - 25-30 centiméterről - egyre kevésbé látják élesen a betűket, és a fókuszálás is egyre nehezebben megy. Ez a tünet általában a délutáni vagy az esti órákban jelentkezik először, majd egy idő után az érintettek egész nap tapasztalni fogják.
A panasz jelentkezésekor természetesen sokan megpróbálják "kicselezni a természetet" különféle megoldásokkal. Vannak, akik erősebb fényforrás felé tartják az olvasnivalót, mások először megpróbálják a szöveget egyre messzebb tartani a szemüktől - ám egy idő után ezek sem fognak segíteni rajtuk. A látás folyamatos romlása miatt ugyanis egy idő után a "karunk túl röviddé válik", és az olvasnivalót már nem fogjuk tudni olyan távol tartani a szemünktől, hogy az élessé váljon. Ennek oka pedig, hogy idővel a szemlencse alkalmazkodási képessége is egyre csökken.
Az öregszeműség jellegzetessége, hogy csak a közelre látást befolyásolja, a távoli látásélességre ugyanakkor nincs hatása. Az betegség 40-45 éves kor körül alakul ki, a látás élessége pedig ezután átlagosan 5-10 évenként romlik egy dioptriát. A látásromlás a végpontját nagyjából 50-60 éves korra éri el, ekkor a szemlencse teljes mértékben elveszti az alkalmazkodóképességét.
Meg lehet gyógyítani az öregszeműséget?
A látásromlás kezelésére ma már többféle módszer is létezik. Első lépésként a legtöbben olvasószemüveggel próbálják meg korrigálni a problémát. És bár tény, hogy a szemüveg valóban megoldást nyújthat, ám azt fontos tudni, hogy a dioptria folyamatos változása miatt az olvasószemüvegeket általában évente többször cserélni kell.
Az olvasószemüveg mellett ma már többféle megoldás létezik: a lézeres olvasószemüveg-kezelés vagy a szemlencse műtéti úton történő cseréje, melyek ráadásul végleges javulást hozhatnak. A lézeres beavatkozás során a szaruhártya törőerejét módosítják, míg a műtéti megoldásnál a szürkehályog-műtéthez hasonlóan a szemlencse állományát távolítják el, majd a szemlencse helyére multifokális műlencsét ültetnek be. Mindkét beavatkozásnak az az eredménye, hogy az érintettek szemüveg nélkül is újra élesen láthatnak majd mind közelre, mind távolra.