Az epebetegségek nem tartoznak a legsúlyosabb betegségek közé, mégis sokszor válhat műtét szükségessé. Többféle epebetegség is ismert, de a leggyakoribb talán az epekövesség . Az epekövek az esetek nagy részében panaszt nem okoznak. Ezeket nevezzük "néma köveknek". Panasz abban az esetben lép fel, ha elzáródás vagy gyulladás is kialakul.
A tünetek közül az ún. epekólika a legtípusosabb, amikor a kő az epevezetékbe szorul. Az epehólyag összehúzódással próbálja azt kimozdítani, ami igen erős, jobb bordaív alól induló görcsös fájdalmat okoz. Általában a jobb váll és lapocka irányába sugárzik ki és 15 perc múlva éri el maximumát. A fájdalmat kísérheti hányinger, hányás, sárgaság is. Az epekólikát általában nagy mennyiségű vagy zsírosabb étel fogyasztása váltja ki. Amennyiben a tünetek súlyosbodnak, rendszeressé válnak és szövődmények jelentkeznek, műtétre kerül sor.
Terápiás lehetőségek
Majd 100 éven keresztül a hagyományos sebészi kezelés volt az egyetlen terápiás megoldás az epekövesség gyógyításában. Ma már a köves epehólyag eltávolítható meghatározott, behatolási pontokon keresztül is (laparoszkópos műtét), sőt, léteznek epehólyag megtartásával járó beavatkozások is (kőoldás, kőzúzás). Másik nélkülözhetetlen teendő a helyes étrend elsajátítása, amely nemcsak a súlyosabb állapotokban döntő jelentőségű, hanem a panaszmentes időszakban és az epehólyag eltávolítását követően is.
Étrend a műtétet követően
Ha műtétre kerül sor, az orvosi beavatkozás után, a regenerálódás időszakában nagy hangsúly helyeződik a diétára, mivel számolni kell azzal, hogy az eltávolított epehólyag már nem tölti be tároló funkcióját, az epe elfolyása tehát folyamatos. Ez idővel enyhül, mert az epevezeték kitágul, és többé-kevésbé betölti ezt a szerepet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A diéta igen szigorú, melyet az alábbiak szerint érdemes követni és betartani:
1. nap: Koplalás, valamint bőséges folyadékfogyasztás (világos, enyhén citromos keserű tea).
2-3. nap: Bővítés keményítő tartalmú termékekkel (ropi, extrudált kenyér, pirítós, főtt burgonya, főtt fehér rizs, stb.). Kaphat a beteg zsírmentes csont- vagy húslevest, savanyított, sovány tejterméket, szűrt gyümölcslevet.
4. nap: Ha komplikációk nem jelentkeznek, az étrend további bővítésre kerül szigorú zsírszegénység és fehérje beépítés mellett. A beteg áttérhet a napi ötszöri étkezésre. Fokozatosan beépíthetők az étrendjébe a vízben nem oldódó rostoktól mentes (nem puffasztó) főzelékfélék (pl. tök, patisszon , cukkini, fejes saláta, sárgarépa) párolva, főzve vagy saját anyagával sűrítve. Tejtermékekből szigorúan a sovány fajták ajánlottak (joghurt, kefir, sovány sajtok, túró). Szerepelhet az étrendben puhára főzött, lebőrözött csirkehús, zsírszegény húsból (csirke-, pulykamell) készített húsgombóc, párolt vagdalt, zsemlével lazított húspuding. A gyümölcsök köre is bővíthető hámozott formában (pl. őszibarack, alma stb.), facsarva vagy kompótként elkészítve. A magas illóolaj tartalmú citrusfélék és az apró magvas gyümölcsök még tiltólistán maradnak.
5-6. nap: A beteg áttérhet a műtétet megelőző időszakban ajánlott étrendre, de fokozott zsírmegszorítás mellett. Itt ismét szerepet kap az egyéni tolerancia, ami befolyásolja például olyan nyersanyagok fogyasztását, mint a tej, tojás, karfiol, paradicsom, zöldpaprika, paraj, hagymák, uborka, káposzták, karalábé, retek, körte, meggy, kapor, mustár , ánizs, vanília, stb.
6 hét után lehet egy mértéktartó, kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozásra átállni, amit jellemezzen a koleszterinszegénység és rostdússág. Az egyéni tűrőképesség változhat a műtétet megelőző időszakhoz képest, de meg is szűnhetnek teljesen a panaszok. Sikeres műtét után a beteg jól érzi magát és a betegségtudat megszűnik, de a kőképződési hajlam miatt a megfelelő táplálkozás szerepe szem előtt tartandó.
Ez is érdekelhet
