A szagló szerv az emberi agy mintegy öt százalékát foglalja el, és lehetővé teszi számunkra, hogy megkülönböztessünk több millió különböző szagot. Ezeknek a szagoknak nagy része az egészségünket és a túlélésünket segíti elő, például a mérgező vegyi anyagok és a rothadt ételek elkerülésével. A szagjelek az orron keresztül történő belélegzés után 100-150 milliszekundumon belül elérik az agyat. Tulajdonképpen minden élő szervezet túlélése függ attól, hogy képesek-e elkerülni a veszélyeket és felismerni a biztonságos helyzeteket. Az emberekben a szaglóérzék különösen fontosnak tűnik a lehetséges káros ingerek észleléséhez és azokra való reagáláshoz.
Nem tudatos képesség
Régóta rejtély, hogy milyen idegi mechanizmusok vesznek részt abban, hogy a kellemetlen szagészlelés hatására elkerüljünk bizonyos helyzeteket. Ennek egyik oka, hogy hiányoznak a nem invazív eljárások a szaglóhagymából származó jelek mérésére. A svéd Karolinska Intézet kutatói most kifejlesztettek egy új módszert, amely először tette lehetővé az emberi szaglóhagymából érkező jelek mérését. Eredményeik három kísérleten alapulnak, amelyek során a résztvevőket hat különböző illatról - pozitív és negatív szagokról - szerzett tapasztalatok értékelésére kérték. Közben mérték a szaglóhagyma elektrofiziológiai aktivitását. Vagyis azt, ahogyan a szaglóidegek feldolgozzák a szagokat, és jeleket továbbítanak az agy olyan részeire, amelyek szabályozzák a mozgást és az elkerülő viselkedést.
Ez is érdekelhet
"Kiderült, hogy a szaglószervünk specifikusan és gyorsan reagál a negatív szagokra, és körülbelül 300 milliszekundum alatt közvetlen jelet küld az agyi motoros kéregnek" - mondja a tanulmány szerzője, Johan Lundström, a Karolinska Intézet Klinikai Idegtudományi Tanszékének docense. Ebből a tudósok azt a következtetést vonták le, hogy a jel arra készteti az embert, hogy öntudatlanul hátráljon, majd távolodjon a szag forrásától. Vagyis a szaglással kapcsolatos képességeink nagy része sokkal öntudatlanabb, mint a látás- és hallásérzékünk által közvetített veszélyre adott egyéb válaszaink.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
