Az egerek olyan genetikai rendellenességben szenvedtek, amely a levegőben lévő kémiai anyagokat érzékelő csillószőröket érinti. A kutatók azt remélik, hogy eredményük lehetővé teszi az elhalt csillószőrök kezelését, ami emberekben vaksághoz, süketséghez és vesebetegséghez vezethet.
A szervezet számos sejtje rendelkezik csillószőrrel. A ciliopátia elnevezésű genetikai rendellenességek a csillószőrök károsodását okozhatják, ami akár halálos vagy rendkívül súlyos állapotot is előidézhet. A tünetek közé tartozik a szaglás egész életre szóló hiánya is, vagyis a veleszületett anozmia .
A szakfolyóiratban megjelent kutatás során a Michigani Egyetem kutatói az Ift88 gén mutációjával rendelkező egereket vizsgáltak, amelyekben rendellenesen fejlődtek ki a csillószőrök, ezért képtelenek voltak a szaglásra. A kutatók létrehoztak egy vírust, amely megfertőzte a sejteket az Ift88 gén működő változatával. A szert három egymás követő napon, injekcióban adták be az egerek orrába, és a csillószőrök helyreállítása révén az egereket képesé tette a szagérzékelésre. A kutatásban részt vevő Philip Beales, a University College London professzora elmondta, eredményeik azt bizonyítják, hogy a gént vissza lehet juttatni ezekbe a sejtekbe, létre lehet hozni a megfelelő fehérjét és a csillószőröket, és megfelelő működésre képesek. Az egerek a kezelést követően szaglásuk segítségével fel tudták kutatni a táplálékot.
Ez is érdekelhet
A kutatók azt remélik, hogy az áttörés a veleszületett anozmia hatékony kezeléséhez fog vezetni, ugyanakkor abban is bíznak, hogy hasonló módszerrel a csillószőrök rendellenes működésével járó betegségcsoport más tüneteit is kezelni lehet majd.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: