A high-tech kontaktlencsék világában immár lehetővé vált, hogy ne kelljen esténként a lencséket kivenni, így annak veszélye nélkül aludhatunk el velük, hogy másnapra kiszáradna a szemünk. Az sem következik be, hogy reggel a lencsét alig bírjuk kivenni, mert annyira "megszívta" magát. Legalábbis ezt állítják a gyártók. Termékeiket úgy reklámozzák, hogy akár egy hónapon át is hordhatók, anélkül, hogy akár csak egyszer is el kellene távolítani őket.
Így megspórolható az időrabló kivétel, a kezelés, s higiéniai kérdésekkel sem kell foglalkozni - mondjuk egy sátortáborozás idején. Egy-egy éjszakai kaland során sem kell "sóoldat" után kérdezősködni, hogy van-e otthon éppen ilyesmi - írja a Die Zeit, a német lap , amely most utánajárt, tényleg hordhatók-e szinte folyamatosan az új típusú lencsék.
Elsősorban az orvosok szakvéleményére volt kíváncsi a lap, amelynek legfőbb kérdése az volt, hogy egy idegen test tényleg akár egy hónapon át is tartható-e a szemünkben, illetve a szem felszínén? Főleg az a kérdés, hogy elég oxigént kap-e így a szemünk?
A pupillánkon lévő vékony szaruhártyában nincsenek vérerek, átlátszónak kell lennie, hogy átlássunk rajta. Így a szaruhártya a számára szükséges oxigént az úgynevezett könnyfilmen keresztül kapja. A 24-órás, éjjel-nappal hordható kontaktlencsék a teljes szaruhártyát befedik. Mielőtt a technológia kiforrott volna, addig a szaruhártya gyakorlatilag el volt zárva az oxigéntől. Ami ezt illeti, Manuel Hermann, a kölni egyetemi klinika kontaktlencse-laboratóriumának orvosi vezetője most megnyugtatja az új típusú lencsék viselőit. A tartós használatra készülő lencsék szerinte ma már nagyon sok oxigént engednek át. Általában szilikon-hidrogélből készülnek, így csak nagyon ritkán lép fel panasz, károsodás velük kapcsolatban.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ugyanakkor más szempontból, a higiénia tekintetében nem feltétlenül előnyös a kontaktlencsék viselése: a hagyományos lencsék használói is tapasztalhatják, hogy valamivel gyakrabban fordulnak elő náluk fertőzések. S ezek súlyosabbak is lehetnek náluk, mint a lencsét nem hordóknál. A "tartós" lencsék úgy viselkednek a kisebb gyulladásoknál, mintha kötés volna a szaruhártyán. Így időnként az orvosi terápia is használja ezeket, szemsebészeti beavatkozások, operációk után. Ennek a pozitív tulajdonságnak azonban vannak mellékhatásai: a tartósan hordott lencsék alatti fertőzést a betegek nem észlelik időben, mert nem lép fel fájdalom. Sokszor túl késő veszik észre ezért a betegek, hogy baj van.
Egy másik szemorvos, Dorothea Kuhn, aki a német szemészek szakmai szövetségének kontaktlencsékért felelős vezetője, éppen ezért azt javasolja, hogy aki a 24-órás lencséket szeretné viselni, előbb vizsgáltassa meg a szemét. Kuhn szerint az egyes személyek teljesen eltérően reagálhatnak a szemükben lévő idegen testekre. Egyesek könnyfilmje nagy zsírtartalmú, ezért már három nap után panaszkodnak a lencsékre, jóllehet mások egy hónapig is hordanak ilyeneket. Ugyancsak nem ajánlatos a kontaktlencse azoknak, akiknek eleve száraz a szemük .
Ugyanakkor alapvető ellenvetést sem Kuhn, sem Hermann nem fogalmazott meg az éjjel-nappal hordható kontaktlencsékkel szemben. Például olyan országokba utazva, ahol a higiéniai szabályokat nem lehet betartani a normál lencsék ápolásakor, a hosszú távon hordható kontaktlencsék valódi áldásnak bizonyulnak. Ugyanakkor a nagyon hosszú ideig "benntartott" lencsék esetében a fertőzésveszély egyre nagyobb lesz, vagy a szakértők egyike fogalmazott: "a kis fertőzési kockázat idővel relevánssá válhat".
Így tehát a lap szerint, aki biztosra akar menni, az rendszeresen vizsgáltassa meg a szemét , vagy nyúljon gyakrabban egy higiéniailag sokkal megbízhatóbb eszközhöz: a szemüveghez.
