A hallásvesztés hátterében számos dolog állhat. Lehet lassú folyamat, de hirtelen is kialakulhat. A kiváltó oka nem mindig ismert, ilyenkor idiopátiás hallásvesztésnek nevezzük. Az ijesztő jelenségről dr. Kiss Sándor fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa beszélt.
Nem mindig tudjuk, mi okozza
A hallásvesztés több oka ismert, lehet átmeneti vagy végleges. Átmeneti például egy hangos koncertet követő napon a fülzúgással kísért halláscsökkenés, vagy egy megfázás tüneteként jelentkező hallásromlás.
Végleges halláscsökkenést okozhatnak olyan elváltozások is, melyek kezeléséhez műtétre is szükség lehet, mint például a kerekablak ruptúra (a kerekablakon át a belső fülből folyadék kerül a dobüregbe) vagy csontosodási zavar (következtében az egyik hallócsont, a kengyel mozgása korlátozottá válik) esetében. Sokszor azonban pontosan nem ismert a halláscsökkenés kiváltó oka, ezeket az eseteket nevezzük idiopátiás hallásvesztésnek.
Idiopátiás hallásvesztés: mi áll a háttérben?
Egyes feltételezések szerint az idiopátiás halláskárosodást a fülben zajló gyulladások, pl. középfülgyulladás is kiválthatja, de jelentkezhet a hallóideget is megtámadó vírusfertőzések következtében is. Gyakran felmerül a stressz mint lehetséges kiváltó ok, de a szakemberek több esetben fülinfarktusként írják le a hallásvesztés hátterében álló jelenséget.
Ezért fontos mielőbb orvoshoz fordulni
A hirtelen halláscsökkenés egy speciális esete, amikor a szív- és érrendszer betegségként ismert infarktus a fülben játszódik le. Ha ezen a területen történik érgörcs vagy bevérzés, akkor fülinfarktusról beszélünk. Rendszerint az egyik fület érinti, és mivel a beteg közel a teljes hallását elveszíti, ezért hamar fel is ismeri az elváltozást.
Hirtelen hallásvesztés esetén mindig fontos, hogy mielőbb forduljunk orvoshoz - figyelmeztet dr. Kiss Sándor. A kezelés akkor a legeredményesebb, ha korai stádiumban kezdődik, lehetőleg az első három napban. Ilyenkor a megfelelő gyógyszerekkel helyre lehet hozni az elváltozást. Ha azonban túl sokat vár a beteg, már sokkal kisebb az esély arra, hogy maradandó hallásvesztés nélkül orvosolni lehet a problémát.