"Jelennel bezárólag a korábbi tapasztalataink határozzák meg, hogyan halljuk a hangokat" - mondta Nina Kraus, a tanulmány szerzője. A kutatók a vizsgálatok során 45 felnőtt hallását tesztelték, úgy, hogy különböző összetett hangokat játszottak le nekik, miközben különböző elektródákkal mérték agyi reakcióikat. A résztvevők emellett arról is beszámoltak, hogy jártak-e zeneórákra gyermekkorukban, és ha igen, mennyi ideig és milyen rendszeresen.
A kutatók az önkénteseket a zenei képzettségük alapján is csoportosították: az első csoportba azok kerültek, akik egyáltalán nem részesültek zenei képzésben, a másodikba azok, akik 1-5 évig jártak zeneórákra, a harmadikba pedig azok, akik 6-11 évig vettek részt zeneoktatáson.
Az eredményekből kiderült, hogy a már azoknál is, akik csupán pár évig jártak zeneórákra, sokkal jelentősebb idegi feldolgozási folyamatot figyeltek meg. Ők egyébként különösen az úgynevezett alapfrekvenciát hallották ki jól, ami a legalacsonyabb frekvenciájú hang. Erre a zajos helyeken van szükség, amikor például hangos zene mellett vagy akár egy étteremben beszélgetünk. Összességében: azok, akik zenei oktatásban részesültek, jobban felismerték a különböző frekvenciákat, és alapvetően jobb hallással is rendelkeztek. A kutatók ezért azt javasolják, ha a szülő teheti, járassa gyermekét zeneórákra. A tanulmány a oldalain jelent meg.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
