Az idegtudományi rendszerekkel foglalkozó Kavli Intézet (Kavli Institute for Systems Neuroscience) kutatói legfrissebb vizsgálataik során tisztázták, hogy az agy a szagokat emlékképekhez köti. Ez egy asszociációs (társítási) eljárás során történik, ahol az ideghálózatok szinkronizált, 20-40 Hz-es hullámokkal tartják egymással a kapcsolatot.
"Tudjuk jól, hogy a szagok kapcsolódnak a memóriához" - mondja a témáról a világhírű természettudományi magazinban, a Science Daily szerint a kutató kijelentette: ahhoz, hogy az agy különböző területein a neuronok kommunikálni tudjanak egymással, szinkronban kell oszcillálniuk ("hullámozniuk", rezegniük) egymással. Ugyanakkor a régiók közötti kapcsolat, illetve a memória kialakulása még mindig alig-alig tisztázott folyamat - tette hozzá a tudós.
Most azonban nagy lépést tettek efelé a Kavli Intézet kutatói. Az agy két területét vizsgálták patkányokban, méghozzá egy "tanulási" kísérlet során. A patkányoknak azt kellett megtanulniuk szaglás révén, hogy jobbra vagy balra forduljanak-e élelemért. Miközben ezt egy kísérleti szituációban begyakoroltatták velük, mérték két speciális agyi régióban az aktivitást.
Kiderült, hogy az entorhinalis kéreg több pontja és a hippokampusz (az előagy egy része) közötti kommunikáció egy bizonyos hullámmintázatot mutat, amikor a patkányok tanulnak, illetve előhívják a megtanult információt az emlékezetükből. Az is kiderült, hogy mindezt 20 Hz-es frekvenciájú hullámok segítségével teszik. Vagyis a koherens, összehangolt agytevékenység jelenti esetükben a tanulást.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Edvard Moser, a Kavli Intézet vezetője szerint nem ez az első eset, amelyik felhívja a hullámok fontosságára a figyelmet. Korábban a gamma- és a théta-hullámok révén vizsgálták a memória kódolását és az információ előhívását. Ugyanakkor a mostani kísérletek új eredménye az, hogy egy konkrét hullámsávot sikerült egy bizonyos hippokampuszbeli memóriaelemhez kapcsolni.
