A szaglás receptorai mindkét fajnál az úgynevezett szaglóhámban találhatók, mely az orrüreg felső részén van. Lényegében egy többmagsoros hengerhám, melyben támasztósejtek vannak, melyek között a szaglósejtek egyik érzékelő csillószőre kinyúlik, és a szaglóhámot borító nyálkaszerű anyagban feloldódó szagokat okozó molekulákat érzékeli. A szaglósejtek másik nyúlványa a többi sejtből jövő nyúlvánnyal alkotja a fila olfactoriát, ami a koponyába a szaglóközpont felé vezeti a szaglóhámról érkező ingerületet.
Míg a szaglóhám mérete embernél postabélyeg méretű, addig egy kutyánál egy A/4-es rajzlap méretű lenne, ha kiterítenénk. Már ez a különbség is jelzi, hogy mennyire esélytelenek lennénk egy "szaglóversenyben" a kutyákhoz képest. Mindez az előny tovább fokozódik azzal, hogy az agy szagokat elemző, és szagemlékezetért felelős területe a kutyákban negyvenszer nagyobb a teljes szervhez képest, mint az embernél.
Tulajdonképpen a kutyák "szaglásra születtek": ez a fő érzékszervük, máshogy fogalmazva míg az emberek a szemükkel látnak, hűséges társaik az orrukkal. Ez már csak azért is igaz, mert az ebek többsége valójában rövidlátó, így szemükre nem támaszkodhatnak annyira, mint egy élesen látó ember.
Míg nekünk ujjlenyomatunk van, az ebeknek orrlenyomatuk: azaz az orr felületének bőrredői minden kutyánál máshogy alakulnak, ezért, ha egy ellopott értékes kutya után nyomoznak, ez egy fontos adat lehet. Magunk is vehetünk "orrlenyomatot" kutyánkról egy kis ételfesték és papír segítségével, de eszünkbe se jusson tintát vagy bármilyen festéket használni erre a célra, hiszen mind mérgező négylábú barátunkra.
Vannak szagok, melyekre az ember érzékenyebb, mint a többire. A fokhagyma jellegzetes szagát adó metilmerkaptán nevű vegyületet tartalmazó levegő már 10-6 mg/l koncentrációban szagérzetet kelt. A vezetékes gázba biztonsági okok miatt bekevert merkaptánt egy átlagos szaglású ember már 0,000 000 04 mg/l, az illatszergyártásra használt pézsmát már 0,000 04 mg/l mennyiségben megérzi és rendkívül érzékenyek vagyunk a széklet szagát adó szkatol nevű vegyület szagára is. Az átlagember egyébként 2000-4000 szagot tud megkülönböztetni.
Másik példa, hogy a férfiak hónalji mirigye két, egymáshoz hasonló hormonszerű anyagot termel. A vizelethez hasonló szagú androsztenon a nők többségében a férfiakkal szemben undort vált ki, a szantálfa illatához hasonlító androsztenol viszont a gyengébbik nem képviselőire szexuálisan vonzó hatást gyakorol. Kevesen tudják, hogy éppen ezért a dezodorok hatásának értékelésekor a férfiak hónaljára permetezett különböző hatóanyagot tartalmazó készítményeket középkorú, a menopauzán túl levő nők szagolják, hiszen ők már biztos nem értékelik pozitívan az izzadtság szagát, míg ez például egy ovuláló nőnél megtörténhet.
A nők a párválasztás során a szagok segítségével - tudattalanul - az evolúció szempontjából fontos két kérdésre próbálnak megoldást találni. Egyrészt meg kívánnak bizonyosodni a férfi családalapítási hajlandóságáról, másrészt alacsony kockázattal kiváló minőségű, és a sajátjukkal kompatibilis génekre szeretnének szert tenni utódaik számára.
Bizonyos területeken az emberi orrot semmiféle analitikai műszer nem képes helyettesíteni. Kifinomodott ízlelő- és szaglóképességükről híresek a borkóstolók, valamint a tea-és kávészakértők - akik az ízből és a zamatból következtetve pontosan megmondják a bor vagy tea termelőhelyét -, nem is beszélve a parfümöket alkotó parfümőrökről: őket egy gép sem tudja pótolni.
Köszönjük Dr. Csokonai Vitéz Lajos fül-orr-gégész, allergológus segítségét a cikk elkészítésében!