A napsugárzásról általában
A látható fényen kívül a nap felől infravörös és ultraibolya fénysugarak is érkeznek. Az ultraibolya sugárzást hullámhossz szerint UV A (400-320 nm), UV B (320-280 nm) és UV C (280 nm alatti) részre osztják. A káros sugarak jelentős része - áthaladva a földet körülvevő atmoszférán - elnyelődik. Ebben nagy szerepe van az atmoszféra ózon rétegének, mely főleg az UV B sugárzást szűri ki. Fontos tudni, hogy az UV sugárzást a felhők nem nyelik el, és vízről ill. fehér felszínekről jól reflektálódik. Nemcsak az ultraibolya, hanem az intenzív látható fény ill. infravörös sugárzás is károsíthatja az élőlényeket. Az evolúció során több mechanizmus fejlődött ki a káros sugarak elleni védelemre. Egyedi genetikai adottságoktól is függ a sugárérzékenység. Bizonyos gyógyszerek (pl. tetracyclinek) a szem szöveteibe lerakódva az UV sugárzást elnyelik, így az adott szövet károsodik. Életkorral a fény sejtszintű károsító hatása elleni védőmechanizmusok aktivitása csökken.
A fény hatásai a szemre
A különböző szövetek különbözőképpen reagálnak a káros ill. nagy mennyiségű sugárzásra. A szemhéj bőrének "leégése" az UV B sugarak hatására jön létre acut expozíció következtében. Tartós sugárzás hatására a szemhéj bőrén pigmentfoltok alakulhatnak ki, növekszik a bőrön kialakuló rosszindulatú daganatok előfordulásának gyakorisága. A kötőhártyáról a szaruhártyára növekvő ún. kúszóhártya kialakulásában is szerepet tulajdonítanak a napsugárzásnak. A fény a szemfenékre a szaruhártyán ill. a szemlencsén keresztül jut el. Ezeknek optikai hatásukon kívül szerepük van a szem fény elleni védelmében, mivel a káros sugárzás egy részét elnyelik.
A szaruhártya a 260-290 nm-es sugarakra a legérzékenyebb. Mivel ezt a hullámhosszt szerencsére az ózonréteg elnyeli, a szaruhártya károsodása általában mesterséges fényforrás sugárzása miatt jön létre, pl. ívhegesztés, germicid ill. kvarclámpa használatát követően. A nagyobb hullámhosszúságú UV A sugarak is tudják károsítani a corneát hosszabb behatási idő esetén. A szaruhártya felszíni rétegén a behatást követő 8-12 óra múlva pontszerű hámhiányok alakulnak ki, a látás átmenetileg megromlik, a szem könnyezik, fényérzékeny, fáj. A tünetek általában 24-48 óra múlva szűnnek meg. A tartós UV sugárzás szaruhártyadegenerációt okozhat.
A szemlencse igen sugárérzékeny. Mind a mesterséges, mind a természetes UV sugárzás károsítja. Az UV sugárzásnak szerepe lehet bizonyos típusú időskori szürkehályog kialakulásában is. Összefüggést találtak a szembe jutó sugárzás és a lencse rugalmasságának csökkenése között. A trópusokon élő embereknek általában öt évvel fiatalabb korukban van szüksége olvasószemüvegre, mint az északabbra élőknek. A szemlencse az infravörös sugarakra is nagyon érzékeny, ez a sugárzás hullámhossztól függően roncsolja a lencse anyagát. Ezért alakul ki pl.: üvegfúvóknál szürkehályog.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az ideghártya szerepe az optikai kép ingerré alakítása. Nagy energiájú, tartós megvilágítás hatására hőmérséklete megemelkedik, sejtjei károsodhatnak. Ez akkor jöhet létre, ha a megvilágítás kapcsán a szembogár (pupilla) valamilyen okból nem tud beszűkülni. Az időskori ideghártya degenerációk egyik oka lehet az UV sugárzás. A szemlencse fényáteresztő képessége idősebb korban csökken, valószínű, ennek szerepe van a retina védelmében is. Bár az emberi szem megfelelően védett a fényártalmakkal szemben, több okból érdemes megfelelő mesterséges védelméről gondoskodni.
A fény elleni védelem
Erős megvilágítás hatására a szem kontrasztérzékenysége csökken. Egy napfényes nap után, amennyiben nem viseltünk fényvédő lencsét, a szem sötéthez való alkalmazkodóképessége kb. 48 órán keresztül kisebb. Ezeket a hatásokat védi ki a megfelelően sötétített szemüveglencse.
Horizontális felszínről visszaverődve a napfény polarizálódik, ez kellemetlen csillogást, vakító fényt eredményez. Ezeket a hatásokat a polarizáló napszemüveglencsékkel lehet kivédeni. Elsődleges a szem UV sugárzás elleni védelme. Ezt az egyszerű üveglencsék is biztosítják, de speciális anyagú ill. speciális felületi kezelésű műanyag lencsékkel is igen jó UV szűrést lehet elérni. Speciálisak a fényre sötétedő ún. photogray vagy photochromatikus lencsék. Rövid hullámhosszúságú fénnyel megvilágítva ezeket a lencséket kémiai reakció következik be, melynek hatására a lencsék besötétednek, így a fény 80 %- át elnyelik és kiváló UV szűrést is biztosítanak. A fényerő csökkenésére a lencsék világosodnak. Különleges, pl. narancssárga színű lencsével a kontrasztérzékenységet kiválóan lehet javítani. Korlátot szab használatának, hogy a természetes színharmóniát megváltoztatja.
A napszemüvegek használatának paradoxonja, hogy kisebb fényintenzitás mellett a pupilla kitágulhat, így relatíve több fény juthat a szemlencsére ill. a retinára, mint napszemüveg használata nélkül. Nagyon fontos, hogy megfelelően színezett, teljes UV szűrést biztosító napszemüveget használjunk. Így tág pupilla mellett sem juthat a szembe káros sugárzás.
Ez is érdekelhet
Sajnos, a napszemüvegek minősége jól tükröződik az árukban. Ajánlatos a szemüveget szaküzletben vásárolni, és meggyőződni a márkajel eredetiségéről. A napszemüveget árusító, nem erre szakosodott helyeken vásárolt szemüvegekre semmiféle garanciát nem vállalnak. Lehet, hogy a divat igényeinek ezek a lencsék megfelelnek, de a szemünk igényeinek nem. A nem megfelelő, UV szűrés nélküli napszemüveg pupillatágulatot okoz, így többet árt, mint amennyit használ.
