Mintegy kétliternyi folyadékbevitel mellett egy felnőtt férfi átlagosan napi hat-hét alkalommal ürít vizeletet, alkalmanként 150-250 millilitert. Amennyiben ennél gyakrabban tapasztalható vizelési inger, esetleg a megszokottnál intenzívebb, sürgetőbb is, úgy előfordulhat, hogy tünetként valamilyen kóros folyamatra hívja fel a figyelmet. Olykor csupán fokozott folyadék-, alkohol- vagy kávéfogyasztás, illetve bizonyos gyógyszerek mellékhatása áll a panasz hátterében, de egyebek között felmerülhet akár vese- vagy húgyúti megbetegedések, cukorbetegség és pszichológiai eredetű zavarok gyanúja is. A probléma azonban sok esetben a prosztata megbetegedéseiből, elváltozásaiból ered.
A prosztata és a vizeletürítés kapcsolata
A prosztata, avagy dülmirigy egy belső férfi nemi szerv. Fő feladata a sperma fontos összetevője, a szőlőcukorban gazdag mirigyváladék termelése.
Anatómiájából fakadóan ugyanakkor a prosztata a vizeletürítésre is hatással lehet. Egy rövid szakaszon ugyanis körülöleli a húgycsövet, így ha a prosztata bármilyen okból megduzzad, fizikailag akadályozhatja a vizelet szabad elfolyását. Legyen szó tehát akár a szerv gyulladásáról, jóindulatú megnagyobbodásáról vagy rákos elváltozásáról, tünetként vizeletürítési nehézségek jelentkezhetnek. Akad ugyanakkor néhány egyéb olyan jellegzetesség is, amely támpontot nyújthat a probléma pontos forrásának beazonosításában.
Prosztatagyulladás
Ellentétben a főként idősebb korban jelentkező prosztatamegnagyobbodással, illetve a prosztatarákkal, a dülmirigy gyulladásos megbetegedése, azaz a prosztatagyulladás fiatal életkorban is kialakulhat. Gyakran bakteriális fertőzés eredménye, aminek akut, illetve krónikus formáját különböztetjük meg. Előbbi jellemzően heves tüneteket vált ki, beleértve a gyakori és sürgető vizelési ingert, a vizeletürítés közben érzett fájdalmat és égő érzést, a deréktáji és ágyéki fájdalmat, továbbá a gyulladásokhoz társuló olyan általános tüneteket, mint például a láz, a hidegrázás vagy a gyengeség. Hasonló, ám kevésbé intenzív, vissza-visszatérő panaszokkal jár a krónikus bakteriális prosztatagyulladás is.
Fontos beszélni a prosztatagyulladás egy harmadik formájáról, az úgynevezett krónikus kismedencetáji fájdalomról , amely mögött nem mutatható ki bakteriális fertőzés. Sőt, általában nem is lehet meghatározni a pontos kiváltó okot, eközben viszont a beteg ugyancsak fájdalmat, gyakoribb és sürgető vizelési ingert, illetve fájdalmas vizeletürítést és égő érzést, valamint potenciazavarokat tapasztalhat. Míg a bakteriális fertőzések rendszerint jól kezelhetők antibiotikumokkal, addig a krónikus medencetáji fájdalom sokkal nagyobb kihívás elé állítja mind az orvosokat, mind a betegeket, akiknek életminősége jelentősen romolhat a panaszok miatt.
Jóindulatú prosztatamegnagyobbodás
A kellemetlen állapot alapja, hogy az életkor előrehaladtával a prosztata mérete növekszik , egy bizonyos méret után pedig nyomást fejthet ki a húgycsőre. A prosztata a férfiak körülbelül 25 éves koráig teljesen kifejlődik, az ezt követő további növekedés oka azonban ismeretlen. Egyes elméletek szerint hormonális tényezők húzódnak meg a háttérben, ám ebben a kérdésben egyelőre nincs tudományos egyetértés.
Ismert ugyanakkor, hogy a probléma általában csak idősebb korban okoz tüneteket, beleértve a gyakori és akár hirtelen fellépő vizelési ingert (gyakran éjszaka is), a vizeletürítés elindításának nehezítettségét, a vékonyabb vagy szakaszos vizeletsugarat, illetve a húgyhólyag teljes kiürítésének nehezítettségét. Ritkán a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás teljes vizelési képtelenséghez (vizeletelakadáshoz) vezethet, valamint fokozhatja a húgyúti fertőzések kockázatát. Idővel pedig mind a húgyhólyag, mind a vesék károsodhatnak. A panaszok kezelésére gyógynövényi kivonatok és gyógyszerek egyaránt alkalmazhatók, súlyos esetekben viszont műtéti beavatkozásra lehet szükség.
Prosztatarák
A Nemzeti Rákregiszter adatai szerint évente több mint négyezer férfinél diagnosztizálnak prosztatarákot Magyarországon, többségében 50-55 éves kor felett, és mintegy 1300-1400-an veszítik életüket a betegség következtében minden évben. Mint a legtöbb rosszindulatú daganatos megbetegedésre, úgy a prosztatarákra is igaz, hogy minél hamarabb fedezik fel és kezdik el kezelni, annál jobbak a gyógyulási esélyek.
Problémát jelent ugyanakkor, hogy a betegség eleinte teljesen tünetmentes lehet, mert a panaszok - a vizeletürítési nehézség, a véres vizelet, a fájdalom - rendszerint csupán előrehaladott stádiumban jelentkeznek. A szimptómák egyébként kifejezetten hasonlóak, mint a jóindulatú prosztatamegnagyobbodásnál, azonban gyorsabb ütemben súlyosbodnak, a gyógyszeres kezelésre pedig jellemzően egyáltalán nem, vagy csak alig reagálnak. Összességében elmondható, hogy a 40 éves kor feletti férfiaknak mindenképpen javasolt évente prosztatarákszűrést végeztetniük, ami fizikális és laborvizsgálatot foglal magában.