A dülmirigy daganata
A prosztata, amelyet dülmirigynek is neveznek, a férfiak fontos ivarszerve: az általa termelt váladék az ondó része, a hímivarsejtek mozgását segíti elő. A húgyhólyag és a medencefenéki izomzat között, a húgycső mellett, azt mintegy közrefogva helyezkedik el, mindössze 20-40 gramm tömegű. Sajnos, nem ritka e szerv daganatos elváltozása: a WHO becslése szerint minden huszadik férfit érint a világon.
A prosztatarák okozta halálozások statisztikája még elgondolkodtatóbb: a tüdőrák és az alsó bélrendszeri daganatok után a lakosság egészét tekintve a prosztatarák okozta halálozások száma a legmagasabb, a férfiak között pedig ez a második leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedés. Ráadásul az utóbbi években egyre nő is a rák miatti halálozások száma, és ebben a prosztataráké is. Ma Magyarországon évente már körülbelül 1500 férfi hal meg ebben a betegségben, pedig egyáltalán nem lenne szükségszerű ennyi embert elveszítenünk: ez a rákfajta ugyanis korai stádiumban nagyon jól gyógyítható. Ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni a szűrővizsgálat fontosságát!
Kik veszélyeztetettek?
Az életkor előrehaladtával nő a prosztatarák esélye, általában 50-60 éves kor felett fordul elő. Kialakulásának hátterében genetikai okokat tesz valószínűvé, hogy jellemző a családi halmozódás: ugyanannak a családnak a férfitagjai között többeket is sújthat. Mint a legtöbb daganatos megbetegedésnek, a prosztataráknak a pontos oka sem ismert, de a genetikai meghatározottság mellett hormonális változásokat, életmódi okokat, az immunrendszer gyengülését sejtik mögötte. Ez utóbbit okozhatja többek között dohányzás , alkoholizmus, környezeti ártalom, elhízás is. A kutatók összefüggést fedeztek fel a szexuális aktivitás és a prosztatabetegségek, köztük a rák között is: álláspontjuk szerint a rendszeres nemi élet bizonyos fokig védi a prosztata egészségét.
Rejtőzködő betegség
A daganatos betegségek között a prosztatarák a legalattomosabbak közé tartozik: a betegségnek abban a szakaszában, amelyben igen nagy hatékonysággal gyógyítható, semmilyen jele nincs, ezzel szemben, amikor jelentkeznek az életminőséget súlyosan rontó, kellemetlen tünetek (például vizelési nehézségek, altesti, keresztcsonttáji, gáti fájdalmak, véres vizelet- és ondóürítés), akkor, előrehaladott stádiumban már jóval nehezebben kezelhető ez a betegség.
A szakemberek négy szakaszra, "Stage"-ra osztják a kór jellemző lefolyását aszerint, hogy a prosztata mely részében jelennek meg a daganatos sejtek, a prosztata tokján belül maradnak-e vagy már átlépik azt, esetleg a szervezetben szétszóródva áttétet is képeznek. Az első két szakaszban lévő betegnél úgy derülhet fény a megbetegedésre, ha a szűrővizsgálat magas PSA értéket mutat és emiatt további vizsgálatokra kerül sor, vagy más megbetegedés (például prosztatagyulladás) kapcsán biopsziát vesznek, illetve ha jóindulatú prosztata-megnagyobbodás műtétje során szövettani vizsgálatot végeznek.
Idejében felismerve kezelhető!
A kifejlődött prosztatarák súlyos következményekkel járhat: előrehaladott állapotban az életminőséget jelentősen rontó tüneteket okoz, és ma Magyarországon évente közel másfélezer férfi hal meg ennek következtében. Azonban ha sikerül a korai, még csak a szervre magára korlátozódó stádiumban felfedezni a prosztatarákot, akkor jó hatékonysággal gyógyítható. Ezért a szakorvosok azt tanácsolják, hogy a középkorú, tünetmentes férfiak is rendszeresen járjanak el urológiai szűrővizsgálatra.
Az évenkénti szűrővizsgálatot általában az ötven éven felülieknek ajánlják, de ha valaki tudja, hogy a családjában már előfordult prosztatarák a felmenői, testvérei, unokatestvérei között, akkor jobban teszi, ha 45 éves korától évente felkeres egy urológus szakorvost. Mivel a prosztatarák kialakulása leggyakrabban a prosztata külső részén indul, ezért a végbélen keresztüli tapintásos vizsgálattal is jó eséllyel felfedezhető a tünetet még nem okozó, szervre lokalizált állapotban is. A másik lehetőség a korai felismerésre a vérben lévő tumormarkerek (PSA=prosztata specifikus antigén) kimutatása. Ez egy egyszerű vérvizsgálat, amely nem magát a prosztatarákot állapítja meg, hanem arra hívja fel a figyelmet, hogy további vizsgálatra van szükség annak kiderítése, hogy mi okozza ennek az értéknek az eltérését. Előfordul, hogy más betegség, például gyulladás vagy jóindulatú megnagyobbodás van a hátterében. Ez a PSA vizsgálat segíthet a diagnosztizált betegség kontroll alatt tartásában is, hiszen adott esetben jelezheti annak aktivizálódását is.
Mutassa az ujját!
Nemrégiben meglepő közleménnyel álltak elő a brit rákkutató intézet munkatársai. A British Journal of Cancer című szakfolyóiratban megjelent tanulmányban Eales kutatócsoportja közzétette 4500 férfi részvételével végzett kutatásának eredményét, ami szerint a prosztatarák esélye bizonyos fokig tesztelhető azzal, ha a férfiak mutató és gyűrűsujjának hosszát összehasonlítják.
Másfél ezer prosztatarákban szenvedő és háromezer egészséges férfi vizsgálata után ugyanis azt találták, hogy kb. egyharmaddal kisebb a prosztatarák előfordulása azoknál, akiknek a mutatóujja hosszabb a gyűrűsujjánál. Az összefüggést azzal magyarázzák, hogy az ujjak hossza a magzati korban alakul ki, ugyanazoknak a géneknek a szabályozásával, amelyek a nemi hormonok, közöttük a tesztoszteron hormon szintjéért is felelősek. A kutatások szerint a magasabb tesztoszteronszint pedig növeli a prosztatarák kockázatát. (Korábbi tanulmányok az ujjak egymáshoz viszonyított hosszát már összefüggésbe hozták az agresszióval, a termékenységgel, a reakcióidővel és az önbizalommal is.) Ez a szokatlan "teszt" természetesen semmiképpen nem helyettesítheti a szakorvosi vizsgálatot, legfeljebb az érintettek figyelmét hívhatja fel arra, hogy mielőbb vegyenek részt egy szűrésen.