Habár napjainkban a szexuális egészség egyre kevésbé számít tabunak, a férfiak korai magömlése továbbra is egy igen nehéz, kellemetlen téma, amelyről sok érintett inkább csendben hallgat, mert szégyell segítséget kérni. Csakhogy a probléma egyáltalán nem számít ritkaságnak: az Amerikai Urológus Társaság (AUA) felmérései szerint a 18 és 59 év közötti férfiak egyötöde számol be ilyen jellegű panaszok előfordulásáról, illetve általában véve elmondható, hogy a férfiak mintegy 30-40 százaléka tapasztal hasonlót élete során. Mint azt pedig az IFLScience írja, a kezelési lehetőségek köre meglehetősen szűkös. Egyfelől szájon át bevehető érzéstelenítők alkalmazása jöhet szóba, amelyek érzéketlenebbé teszik a területet, akadnak azonban nemkívánatos mellékhatásaik. Másfelől az érintett férfiak gyakran a viselkedésterápiában keresnek megoldást.
Egy, az Asian Journal of Urology című folyóiratban megjelent esettanulmány tanúsága szerint libanoni orvosok Mohamad Moussa vezetésével egészen eltérő megközelítést alkalmaztak egy páciensük kezelése során. Az orvosi team két felszíni elektródát erősített a beteg péniszének tövére és közepére annak érdekében, hogy azokkal stimulálják a hímvessző háti oldalán futó (dorzális) ideget. Összesen 24 héten keresztül zajlott a terápia, hetente háromszor 30 percig.
A kezelés alá vont férfi egyébként szexuális aktív, heteroszexuális párkapcsolatban élt. Együttlétek során átlagosan 36 másodpercen belül ejakulált a hüvelyi behatolást követően. A 24 hetes kezelés végére ez az átlagos idő már 3 percre és 54 másodpercre tolódott ki, majd a kezelés végeztével is hosszú ideig hosszabbodott még. A 36. hétre elérte a 4 percet, 60 hét elteltével pedig megközelítette az 5 percet, ami több mint nyolcszoros emelkedést jelent a kezdeti számhoz képest. Az esettanulmány eredményei arra utalnak, hogy az eljárás egy nem invazív és biztonságos módszert kínálhat a krónikus korai magömléssel küzdő férfiak számára. Mindazonáltal a klinikai alkalmazás előtt további kutatásokra lesz szükség a témában.
Ez is érdekelhet
Mivel a tanulmány csupán egyetlen páciens esetén alapul, illetve a szerzők nem tudták kizárni az egyéb közrejátszó változókat, így előfordulhat, hogy a javulás csupán placebohatás eredménye volt. Annál is inkább, hiszen a korai magömlés legalább olyan mértékben köthető mentális, mint fizikai tényezőkhöz. Mindenképpen fontos lenne a kezelés valódi potenciáljának feltárása érdekében kontrollált, nagyobb mintán alapuló vizsgálatokra.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
