Kiváltó oka: ismeretlen
A prosztatagyulladás a húgyhólyag alatt elhelyezkedő, gesztenye alakú és nagyságú belső nemi szervet, a dülmirigyet érinti, és ez az egyik leggyakoribb férfiprobléma. Az erősebbik nem képviselőinek kb. 10 százalékánál, általában az 50-es, valamint annál fiatalabb korosztályban jelentkezik. Megkülönböztetünk akut és krónikus, illetve bakteriális és nem bakteriális típust: a prosztatagyulladással diagnosztizált férfiak közel 95 százalékának krónikus (azaz hosszú ideig elhúzódó), nem bakteriális prosztatagyulladása, vagy más néven krónikus kismedencei fájdalom szindrómája van. A nem bakteriális prosztatagyulladás leggyakoribb tünetei közé tartozik a gyakori vizelési inger, a fájdalmas vizelés, az alhasi nyomás, fájdalom érzése a gáttájékon, a derékban, a hímvesszőben és a herékben, a székrekedés, a fájdalommal járó székletürítés és magömlés, illetve a láz.
Pontos kiváltó oka egyelőre nem ismert . Nem diagnosztizált vagy nehezen igazolható fertőzések, vagy a fertőzések után visszamaradó hegek és ezeknek az idegsejtekre gyakorolt nyomása, bizonyos alapbetegségek - hólyagürítési zavarok, a prosztatacsatornákba történő vizelet-visszafolyás -, az immunműködés zavara, a feszes, váladékkal teli prosztata, vagy a stressz is előidézheti. Sok esetben a fent említett tényezők együttesének eredménye, de bizonyos elméletek szerint lehet akár egyedül a stressz következménye is.
Fontos a stresszkezelés
A betegség diagnosztizálása urológus szakorvos feladata, aki meghallgatja a beteg panaszait, megvizsgálja a prosztatát, majd nagy valószínűséggel különféle laborvizsgálatokat kér. Ehhez vizeletmintát vesznek, illetve egyes esetekben kitenyésztik a prosztata, a hímvessző váladékát, hogy kiderítsék, kórokozók felelősek-e a gyulladásért. Az eredmény legtöbbször sem kórokozót, sem fehérvérsejtet nem mutat, és a baktériumtenyésztés is negatív.
Mivel még a szakemberek sem tudják százszázalékosan meghatározni, mi állhat a nem bakteriális prosztatagyulladás hátterében, a kezelése is nehéz feladat. A stresszhatásnak azonban feltételezhetően nagy szerepe van a kialakulásában, sőt ahogy említettük, akár egyedüli okozója is lehet, így fontos, hogy az érintett férfiak mindenekelőtt kritikusan átgondolják aktuális élethelyzetüket, és megpróbálják kideríteni, milyen stressztényezők játszhatnak szerepet panaszaik előidézésében.
Az egyik leggyakoribb stresszforrás a munkahelyünk. Egy rossz főnök, ellenszenves kolléga, a túlterheltség vagy az alacsony fizetés könnyen megbetegíthet minket. Ugyanez a helyzet a hosszú ideje fennálló, megoldatlan családi, párkapcsolati problémákkal. Rossz hatással lehet ránk a táplálkozás: az egészségtelen ételek fogyasztása, illetve a diagnosztizálatlan ételintoleranciák is komoly stresszt jelentenek a szervezetnek. A túl sok vagy a túl kevés mozgás, a környezeti toxinok, az alváshiány, az anyagi gondok szintén sokak életében jelen lévő stresszforrások. Ha rájöttünk, pontosan mi miatt idegeskedünk a legtöbbet, amennyire lehetséges, igyekezzünk csökkenteni a stresszterhelést.
Nem mindig hoz végleges gyógyulást
A nem bakteriális prosztatagyulladás gyógyszeres kezelése jóllehet csökkenti a tüneteket, sok esetben azonban nem hoz végleges gyógyulást. A szimptómák hetekig vagy akár hónapokig is fennállhatnak, hol fellángolnak, hol eltűnnek, ami mind testileg, mind lelkileg megterheli az érintettet. Az orvos munkáját ráadásul tovább nehezíti, hogy a változatos panaszok különböző erősségűek lehetnek, és az egyéni tűrőképesség is eltérő.
Mivel nem bakteriális fertőzésről van szó, az antibiotikumok általában hatástalanok, így a szakemberek jellemzően fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszereket javasolnak, amelyeket a páciensnek általában hosszú ideig kell szednie. A különféle készítmények szedése és a stresszfaktorok feltárása mellett célszerű beiktatni különféle életmódbeli változtatásokat is. Hanyagoljuk a biciklizést, a lovaglást, a hosszú ideig tartó ülést, és figyeljünk a táplálkozásunkra: zárjuk ki az étrendünkből az alkoholos, koffeintartalmú italokat, az erős fűszereket, a túl zsíros ételeket, mert irritálhatják a prosztatát, húgyhólyagot.
Végezzünk stresszoldó vagy célzott mozgásformákat, mint amilyen például a jóga , az úszás vagy a medencealapi izmokat tréningező Kegel-gyakorlatok, de hasznos a meleg fürdők rendszeres alkalmazása, illetve a prosztata mirigyváladékának kiürítését szolgáló időszakos prosztatamasszázs. Ugyancsak segíthetnek a különböző gyógynövények: az orbáncfű, a citromfű, a kamilla és a levendula megnyugtatnak, elcsendesítik gondolatainkat, valamint idegerősítő, alvássegítő hatásúak. Szükség esetén szorongásoldó szedése is megoldást jelenthet.