Maga a prosztata, avagy dülmirigy a férfiak szaporítószervei közé tartozik, és külső elválasztású mirigyként az általa termelt váladék az ondó fontos alkotóeleme. A szerv jóindulatú megnagyobbodásától a rosszindulatú elváltozásokig a prosztatát többféle egészségügyi probléma is érintheti, amelyek jellemzően idősebb életkorban jelennek meg. Egészen más azonban a helyzet a prosztatagyulladás kapcsán, amely elsősorban az 50 év alatti férfiak betegsége, és amely számos kellemetlen, akár az életminőséget is hosszú távon károsító panasz forrása lehet. Lássuk tehát, milyen tünetek utalhatnak arra, hogy struccpolitika helyett javasolt lenne inkább urológus szakorvoshoz fordulni segítségért. Fontos ugyanis hangsúlyozni, hogy megfelelő kezeléssel elejét lehet venni a további problémáknak.
Mi okozza a prosztatagyulladást?
Többféle kiváltó oka és megjelenési formája is lehet a prosztata gyulladásának, ami a terápiát is alapjaiban meghatározza. Ritkán előfordul például tünetmentes prosztatitisz, azaz amikor az érintetteknél semmilyen jól érzékelhető fizikai tünet nem jelentkezik. Ezeket az eseteket általában egyéb célból végzett vizsgálatok során fedezik fel, például családalapítás, illetve termékenységi vizsgálat kapcsán.
Más a helyzet a bakteriális fertőzés által kiváltott megbetegedések esetén, amelyeket antibiotikumokkal lehet megszüntetni. A bakteriális eredetű prosztatagyulladás lehet akut és krónikus probléma egyaránt. Előbbire hirtelen fellépő láz, hidegrázás, fáradtság, deréktájon és a nemi szervek területén érzett fájdalom, sürgető és gyakori vizelési inger, fájdalmas vizeletürítés, illetve ejakuláció közben jelentkező égő érzés és fájdalom hívhatja fel a figyelmet. Hasonló, bár kevésbé intenzív panaszok jellemzik a krónikussá váló fertőzést is, amelynek kezelése valamelyest nehezebb, és akár több antibiotikumkúrát is igényelhet.
Mind közül a prosztatitisz leggyakrabban előforduló típusa a krónikus kismedencei fájdalom szindróma, tízből kilenc esetben ugyanis ez áll a kellemetlen panaszok mögött. Ezen esetek közös jellemzője, hogy az érintetteknél nem mutatható ki bakteriális fertőzés. A kórkép pontos kiváltó oka jellemzően ismeretlen, habár az orvosok úgy sejtik, korábban észrevétlenül lezajlott húgyúti fertőzések és neurológiai problémák éppúgy szerepet játszhatnak az állapot megjelenésében és súlyosbodásában, mint a mindennapos mentális és érzelmi stressz.
A krónikus kismedencei fájdalom szindróma elsődleges tünete az akár hirtelen, akár fokozatosan, de fellángolások formájában jelentkező fájdalom és diszkomfort. Ez kiterjedhet a herék és a végbélnyílás közötti területre, az alhasi régióra, a péniszre és magukra a herékre, illetve a derék környékére egyaránt. Gyakori, hogy az érintett férfiak szexuális élete is zavart szenved: merevedés és ejakuláció közben egyaránt fájdalmat tapasztalhatnak. Mindezeken felül vizeletürítési zavarok is társulhatnak a szindrómához, beleértve a gyakori és sürgető vizelési ingert, vizeletürítési fájdalmat, illetve a gyenge vagy szakadozó vizeletsugarat.
Nem szabad halogatni a segítségkérést
Fontos hangsúlyozni, hogy a prosztatitisz tünetei jelentősen ronthatják a férfiak életminőségét, hiszen a munkavégzéstől az egyéb mindennapos teendők ellátásáig az élet számos területén komoly fizikai és lelki nehézségeket okozhatnak. Alapjaiban áshatják alá az érintettek szexuális életét, ami bizony párkapcsolati problémákhoz is vezethet. Ráadásul, bár az akut bakteriális fertőzések esetenként akár maguktól is rendeződhetnek, a krónikus gyulladásokra jellemző, hogy megfelelő kezelés nélkül hosszú távon csak súlyosbodnak. Mindenképpen érdemes tehát leküzdenünk szégyenérzetünket, és orvosi segítséget kérnünk. A szükséges vizsgálatok elvégzésével a szakember képes elkülöníteni a prosztatagyulladást az egyéb, hasonló tüneteket okozó kórképektől, köztük akár daganatos megbetegedésektől is.
Hatékony terápiás tervet a pontos diagnózis birtokában lehet összeállítani. Bakteriális fertőzés esetén antibiotikumok alkalmazása hozhat megoldást, míg a krónikus kismedencei fájdalom szindróma kezelése egyénre szabott, komplex megközelítést igényel, és a tünetek enyhítésén túl életmódbeli, étrendi változtatásokat, illetve a stressz enyhítésére szolgáló módszerek elsajátítását is magában foglalhatja.