Sokszor teljesen panaszmentes, csak vizsgálat mellékleteként derül ki, de okozhat kellemetlen, húzó, feszítő, sőt deréktájban sugárzó fájdalmat is, többnyire álló helyzetben. Panasszal - az esetek zömében - az álló foglalkozást végzők keresik fel orvosukat.
Az esetek döntő többségében a bal oldali herét érinti. Ennek az a magyarázata, hogy jobb oldalon a véna spermetica (herevéna) hegyesszögben ömlik a vena cavaba, míg a bal oldalon kedvezőtlenebb áramlási viszonyok közepette, szinte nyomás ellenében, a vesevénába.
Mint köztudott, a herék spermiumtermeléséhez a testhőmérsékletnél alacsonyabb hőfok szükséges, ezért is helyezkedik el a here viszonylag védtelenül a test perifériáján. Amennyiben a kanyargós, visszeres vénák körbeölelik, és így melegen tartják a herét, úgy a spermatermelő funkció károsodik, egyes vélemények szerint, ha ez az állapot hosszabb ideig fennmarad, a károsodás visszafordíthatatlan.
Gyógykezelés:
Az előbb leírtakból következik, hogy a varikokele felismerése esetén kezelést igényel, mert fennáll a spermaszám csökkenésének veszélye. Gyógyítására több megoldás is létezik. A legkézenfekvőbb, mikor a visszeres herevénát a lefutása mentén valamely magasságban lekötik, így megszüntetve a herére nehezedő hidrosztatikai nyomást. Ezután a kanyargós vénák felszívódnak.
Újabban végeznek sclerotizációt is, melynek lényege, hogy a vénába injekciót adnak. Ennek hatására elzáródik a véna járata. Ez a beavatkozás, az embólia kialakulásának kockázata miatt, nem veszélytelen.
Összefoglalva:
Varikokele észlelése esetén urológus szakorvoshoz kell fordulni, aki tisztázza, hogy a visszértágulat hátterében nem az áramlást rontó veserák áll, hanem kóros haemodinamikai viszonyok, pl. vénabillentyű-elégtelenség. Fiatalkorú betegnél a varikokele megszüntetése orvosilag indokolt. IX.évf./7.szám