Ahelyett, hogy gyorsan, órákon belül megfertőzné a tüdő nagy területeit - ahogyan azt a baktériumok vagy már vírusok teszik, mint például az influenzavírus -, az új típusú koronavírus a tüdő számos kicsiny területén telepszik meg, "elrabolja" a tüdő saját immunsejtjeit és felhasználja őket a tüdőben való elterjedésre napokon vagy heteken keresztül - magyarázzák tanulmányukban a kutatók.
A koronavírus-fertőzés tehát lassan szállja meg a tüdőt, és károsodást hagy hátra. Folyamatos lázat, illetve alacsony vérnyomást okoz, emellett pedig károsítja a vesét, az agyat, a szívet és a beteg más szerveit is. Egyébként ez az első olyan tanulmány, amelyben a kutatók szisztematikusan elemezték a koronavírusos betegek tüdejéből vett immunsejteket és összehasonlították azokat más vírusok vagy baktériumok okozta tüdőgyulladásos betegek sejtjeivel.
Kritikus célpontok
Részletes elemzésük alapján a kutatók azonosították a kritikus célpontokat az új koronavírus okozta tüdőgyulladás kezelésére és a károsodások enyhítésére. Ezek a célpontok az immunsejtek: a makrofágok és a T-sejtek. A makrofágokat - amelyek feladata általában a tüdő védelme - megfertőzheti az új koronavírus és így hozzájárulhatnak a fertőzés terjedéséhez a tüdőben.
A kutatók ugyanakkor azt is kimutatták, hogy a COVID-19 miatt lélegeztetőgépre került betegek körében a halálozás alacsonyabb, mint a hagyományos tüdőgyulladás esetében lélegeztetőgépre kerültek esetében. "Célunk, hogy a COVID-19-et egy súlyos betegség helyett enyhévé változtassuk, olyanná, mint egy súlyosabb nátha" - jelezte Scott Budinger, a tanulmány társszerzője. A koronavírus ugyanis az influenzához hasonlóan nem fog eltűnni - tette hozzá Ben Singer, egy másik társszerző.
Nemcsak a tavaly év elején megjelent új kórokozóról tudunk egyre többet, hanem a koronavírus-fertőzés hosszú távú hatásairól is. Így már az is ismert, hogy a kimerültség, valamint az ízületi és mellkasi fájdalom akár hónapokig is gyötörhet minket. A részletekért olvassa el korábbi cikkünket!